Az egykulcsos adó sikertelenségre volt ítélve?

Nagy Zsófia, 2012. április 20., 06:15

Cimkék: NGM; , beruházás; , KSH; , import; , fogyasztás; , egykulcsos adó

A kormány a „bebetonozott” egykulcsos szja-tól várja a gazdaság versenyképességének javulását és a gazdasági növekedés élénkülését. Az egykulcsos szja legnagyobb hibája, hogy a magasabb jövedelműek helyzetén javított, miközben ők a plusz jövedelem alacsonyabb hányadát fogyasztják el. A kormány egymásnak is ellentmondó intézkedései a sikertelenség további zálogaként szolgáltak.

Az egykulcsos, 16 százalékos arányos családi adózás 2011. január elsején lépett életbe. Azóta több mint egy év telt el, így már látni lehet az új adórendszer hatásait. A kormány célja az egykulcsos adóval az volt, hogy a magasabb jövedelműeknél fellépő többletjövedelem segítségével a kereslet bővítésén keresztül segítse a gazdasági növekedést. Emellett támogatni igyekeztek a gyermekkel rendelkező családokat. A kormány korábbi számításai szerint az új adórendszer 150 milliárd forintot hagyhat a háztartásoknál.

A hazai egykulcsos adórendszer egyik legnagyobb hibája, hogy elsősorban a felső jövedelemkategóriákba tartózóknak emelkedett meg a bevétele, míg az alacsony keresetűek vékonyabb borítékkal számolhattak az adójóváírás fokozatos kivezetése, a nyugdíjjárulék emelése miatt. A jövedelmek aránytalan emelkedésének következtében az egykulcsos adórendszer nem váltotta be a hozzá fűzött gazdaságélénkítő reményeket - erre a csökkenő fogyasztási hajlandóság alapján nem is lehetett számítani.

Hol a határ?

A jövedelem emelkedésének fogyasztásra gyakorolt hatását már Keynes is taglalta, elmélete szerint ha egy egységgel növeljük a munkavállaló jövedelmét, akkor kevesebb, mint 1 egységgel fogja növelni fogyasztását, hiszen a megemelkedett jövedelem egy részét megtakarításra fogja fordítani. Még inkább igaz ez a magasabb jövedelmű munkavállalók esetére, akiknek a jövedelemnövekedése még kevésbé indukálja a fogyasztásuk emelkedését, hiszen szükségleteik nem végtelenek – magyarán korábban is megvolt sokmindenük, amire vágytak vagy szükségük volt. A fogyasztás bővülését sokkal inkább eredményezhetné az alacsonyabb jövedelműek keresetének emelése, hiszen ők a jövedelmüknek nagyobb hányadát költik el, több a kielégítetlen szükségletük, így a plusz pénzből kevesebbet fordítanának a megtakarításokra.

A fogyasztás visszaesését a KSH legfrissebb háztartási adatai is mutatják. A háztartások összfogyasztása 2010-hez képest 1,2 százalékkal csökkent, a belső kereslet 0,5 százalékkal mérséklődött, a végső fogyasztás pedig 0,1 százalékkal esett vissza. 2011-ben jóval kevesebbet költöttek a háztartások vendéglátásra és szórakozásra, valamint az élelmiszerre fordított kiadások is mérséklődtek. Annak ellenére, hogy a fogyasztás nem emelkedett, gondolhatnánk azt is, hogy a háztartások a plusz jövedelmet megtakarították, amely a beruházások egyik legfőbb finanszírozási forrása, így a beruházások révén valósulhatott volna meg az áhított gazdasági növekedés.

Háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásai (Ft/fő/hó)
	2010	2011
Élelmiszerek és alkoholmentes italok	14 681	15 335
Szeszes italok, dohányáruk	2071	2065
Ruházat és lábbeli	2017	2018
Lakásfenntartás és háztartási energia	16 129	17 081
Lakberendezés, háztartásvitel	2259	2240
Egészségügy	2764	2737
Közlekedés	6250	6917
Hírközlés	3750	4241
Kultúra, szórakozás	4170	3933
Oktatás	389	375
Vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás	2630	2474
Egyéb termékek és szolgáltatások	4786	4129
Összesen	61 896	63 544
Forrás: KSH

Magyarország esetében azonban ez a feltételezés sem helytálló. A KSH adatai szerint 2011-ben tovább folytatódott a beruházások csökkenő tendenciája, éves szinten a volumen 4,5 százalékkal csökkent. A háztartások beruházásait a munkavállalók pénzügyi helyzete, valamint a bankok visszafogott hitelezési aktivitása mérsékelte. A vállalkozások beruházási döntéseit is kedvezőtlenül érintette a finanszírozási költségek emelkedése, valamint a korlátozott növekedési kilátások. A háztartások esetében sem volt tapasztalható a megtakarítások emelkedése, a végtörlesztés ugyanis jelentős összegű spórolt pénzt égetett el, ahogy az egyébként jelentősen eladósodott lakosság törlesztési terhei is csak erősen korlátozott összegű megtakarítást tesznek lehetővé.

Forrás: KSH

Az új adórendszer a magasabb jövedelmű munkavállalóknak kedvezett, így ha már a fogyasztásuk nem emelkedett, akkor a megtakarításaiknak növekedni kellett volna. Azonban közbeszólt a kormány végtörlesztési terve, melynek keretein belül a háztartások megszabadulhattak a devizahitelüktől. Aki csak tehette, élt is a lehetőséggel, ugyanakkor ez elsősorban a magasabb jövedelműekre volt jellemző, a háztartások felélték megtakarításaikat. Összességében a kormány végtörlesztési terve aknázta alá az egykulcsos szja-tól várt, a megtakarításokon, a beruházásokon keresztül érvényesülő növekedést.

Az egykulcsos szja és a családi adókedvezmények bevezetésével a kormány ugyanakkor jelentős bevételi forrásoktól esett el. Az államháztartás szja-ból származó bevétele 2011-ben 385,1 milliárd forinttal, 21,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A kiesett adóbevételt a kormánynak ugyanakkor valamiből pótolnia kellett, ahhoz, hogy ne emelkedjen meg a deficit, így kiadáscsökkentéshez és adóemelésekhez kellett folyamodnia. Jól látható, hogy a kormányzati beruházások nagysága is elmaradt a korábbi évektől, amely a kiadások csökkentésére irányuló szándékkal vág egybe. A kormányzati kiadások csökkentése és az adóemelések azonban a gazdasági növekedés ellen hatnak.

Kis, nyitott gazdaságnál nem lehet sikeres a kereslet okozta növekedés

A kereslet oldaláról támogatott növekedés az adatok figyelembe vétele nélkül sem volt sikerre ítélve, főleg olyan kis és nyitott gazdaság esetén, mint Magyarország. Az import nagy aránya miatt a kereslet élénkülése nem tud kedvező hatást gyakorolni a gazdasági növekedésre, a plusz jövedelem nagy része külföldre vándorol. A belső piac súlya igen alacsony, így az egykulcsos adó által generált keresleti sokk alig élénkíti a hazai termelést.

A siker esélyét tovább csökkentették a kormány egymásnak ellent mondó intézkedései. A végtörlesztés, amely elvonta a háztartások megtakarításait, súlyosbította a banki hitelezés visszafogását is, így ezen a fronton sem valósulhatott volna meg az élénkítő hatás. Mindezek mellett emelkedtek a vállalkozásokat terhelő költségek is, az áremelkedések következtében pedig a legtöbben a takarékoskodásra és fogyasztásuk elhalasztására összpontosítottak.

A jelenlegi bizonytalan környezetben a továbbiakban a magasabb jövedelmű háztartások esetében további megtakarításra irányuló magatartás valószínűsíthető. A GfK legfrissebb felmérése szerint sem várható a fogyasztási hajlandóság élénkülése. A kormány mindezek mellett ragaszkodik az egykulcsos – vagy ha az adóalap-kiegészítést is figyelembe vesszük, inkább csak annak nevezett - adóhoz. Az NGM ugyanis úgy véli: miközben az EU legtöbb államában megtorpant a gazdasági növekedés, Magyarország viszonylag jól teljesített, amihez hozzájárult az is, hogy az szja csökkentésével a kormány nagyobb összeget hagyott a lakosságnál.

Címlapon

A tavasz még jó volt, de kora nyárig nem tart ki a lendületünk

2013. május 24., 18:34

Lendületes, javuló kilátások a világgazdaságban az első negyedévben, de nem biztos, hogy kitart nyárig a jókedv.

Utánajártunk

Nem csak a pénz számít? Kevés lehet a béremelés a fiatalabb tanároknak

2150 megtekintés 2013-05-24 06:20:00

A frissen végzett pedagógusok körében az utolsó jelentős béremelés csak néhány évig csökkentette a pályaelhagyás valószínűségét.
Jutalék helyett bukta: az egyszerződéses ügynökök vesszőfutása

5022 megtekintés 2013-05-23 14:56:00

A válság miatt sokan állnak biztosítási ügynöknek, legtöbbjük egy szerződést köt, a saját magáét - sokan az ezért kapott pénz egy részét is bukják.
Mikulásra új világ jön a pesti tőzsdén

1023 megtekintés 2013-05-23 12:03:00

Jön a nyugati világ a budapesti tőzsdén, az ügyfelek megéreznek majd ebből bármit is?
Így osztja el Matolcsy a jegybank milliárdjait

7663 megtekintés 2013-05-22 13:45:00

Késve, de ma megjelent a jegybank hitelprogramjának terméktájékoztatója. A 2,5 százalékos költségplafon felett is lehet költsége majd a hitelért folyamodó cégeknek, a részletekből az tetszik ki, az MNB óvatos. A kisebb cégek továbbra is szigorú hitelfeltételekkel találhatják szembe magukat.
Megtört a trend? Négyezerrel kevesebb magyar dolgozott Ausztriában

3341 megtekintés 2013-05-21 06:10:00

Az előző hónapban több mint négyezer fővel csökkent az Ausztriában foglalkoztatott magyar állampolgárok száma, pedig kezdődik a főszezon.