Kishantos: ez olyan barbárság, amit még nem látott a világ - interjú

Privátbankár: A hétvégén készült ez az interjú. Az egyik legutolsó fejlemény Kishantos ügyében, hogy a Székesfehérvári Járásbíróság kimondta, az új bérlőknek tudniuk kellett arról, hogy önök nem adták vissza a földet.

Ács Sándorné - forrás: tesz.info

Ács Sándorné: Igen. Ezen a tárgyaláson csak a november 4-i átadás-átvétellel bekövetkezett helyzetet vizsgálta a bírónő és egyértelműen megállapította, hogy az új bérlők pontosan tudták, hogy Kishantos nem adta át a területeket. Így a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem adhatta nekik birtokba, tehát elutasította a birtokvédelmi kérelmét az úgynevezett nyertesnek.

Pb: Ugyanakkor, ha jól emlékszem ez nem jelenti azt, hogy önöknek igazuk van jogilag, csak ezt a részét állapította meg a bíróság.

Ács Sándorné: Nézze! Ez pontosan azt jelenti, hogy a birtok tekintetében a mi álláspontunkat erősítette meg a bírói ítélet, vagyis hogy birtokon belül vagyunk Kishantoson.

Pb: És mi a helyzet most Kishantoson?

Ács Sándorné: Az a helyzet, hogy most ennek az ítéletnek a tükrében, ami csak egy elsőfokú, tehát részeredmény, hiszen tíz per van folyamatban Kishantos ügyében, de ennek a mostani ítéletnek a tükrében, április 12-én egy nagyon súlyos bűncselekmény történt.

Pb: Ugye aznap kezdték beszántani a földeket az új bérlők. Az egész területet felszántották?

Ács Sándorné: Összesen 407 hektárt semmisítettek meg és itt pontosítok is, mert nem szántottak, hanem tárcsáztak, meg más eszközökkel, de az a lényeg, hogy megsemmisítették a növényállományt. Ez olyan barbárság, ami soha nem történt még a világon. Soha. És ez egy ökológiai mintagazdaság, úgyhogy egyszerűen felfoghatatlan.

Pb: Ugye 452 hektáros területet műveltek, mi történt a többi, vagyis a 407 hektár feletti területtel?

Ács Sándorné: Így van, de két pályázatot visszavontak még 2013 januárjában, és ezeket nem bántották, ugyanis még nincsenek nyertesei, pontosabban a seregélyesi szakmunkásképző intézetet említette a Bitay államtitkár az interjújában, de számunkra tisztázatlan a helyzet, mert az ügyvédünknek legutóbb azt írta az NFA, hogy még nincs szerződés, tehát egyelőre érintetlenek maradtak azok a területek és remélem, hogy úgy is maradnak. Emellett volt még 20 hektár, amit nem vetettünk el, ezt a területet nem számolhatjuk a kárhoz.

Pb: Mi a következő lépés, amit tesznek az ügyben?

Ács Sándorné: Megtesszük az összes szükséges lépést. Feljelentést tettünk és tovább folytatjuk a jogi eljárásokat. Mi megtámadtuk a bíróságon a pályázati kiírásokat, amelyek nem vették figyelembe, hogy itt egy ökológiai mintagazdaság területről van szó. Méghozzá olyan területről, az Agrár-környezetgazdálkodási programban benne van, ezért olyan kötelezettségek vonatkoznak rá, amelyet a következő nyertesnek – tegyük fel, hogy nem mi nyerünk – be kellett volna tartania. Ebben a kérdésben a Greenpeace feljelentette a Nemzeti Földalapkezelőt, mert 21 millió forint csak úgy elment a levegőbe, amiatt, hogy a pályázatot nem úgy hirdették meg, hogy ez a program folytatható legyen. A nyolc nyertes egyike sem alkalmas arra, hogy folytassa.

Pb: A hűtlen kezeléssel kapcsolatos feljelentésről mondta azt pont a privatbankar.hu-nak a vidékfejlesztési miniszter, hogy azért nem gondolja, hogy igaza lenne a Greenpeace-nek, mert amikor pályáztak a támogatásra, akkor már lehetett tudni, hogy önöknek időközben lejár a bérleti szerződésük. Fazekas Sándor szerint önök voltak felelőtlenek.

Ács Sándorné: Itt fontos egy pontosítás. Ugyanis, akárki nyerte volna meg a területet, az folytathatta volna az Agrár-környezetgazdálkodási programot, ha úgy hirdetik meg a pályázatot. A kiírásban azt is jelezni kellett volna ebben az esetben, hogy milyen kötelezettségeknek kell megfelelni az új bérlőnek és olyanok pályáznak rá, akik képesek is folytatni. Ebben az esetben ugyanis át lehetett volna adni a következő bérlőnek és ez a folyamat szépen lezajlott volna és nem vész el 21 millió forint. Ez nem arról szól, hogy Kishantos veszített el 21 milliót, hanem az ország veszítette el.

Forrás: kishantos.hu

Pb: Vagyis nem a bérlőnek, hanem a területnek járt?

Ács Sándorné: Így van. A pályázati adatlapon egyébként jelölték, hogy AKG-terület, csak a szöveges kiírásban nem pontosították, hogy az AKG mely programja, és pontosan milyen feltételeknek kell megfelelni, tehát gondatlanul jártak el. Ez a program átadható és különösen az állami földeknél nem volt feltétel, hogy ez egész időszakra terjedjen ki a szerződés. Rengeteg állami földnek járt le a szerződése mostanában, így az volt a feltétel, hogy egy bizonyos határidőig a Nemzeti Földalap adjon egy hozzájárulást, hogy ezt végigcsinálja a bérlő. Ebben nyilván az is benne van, hogy esetleg majd folytatja, aki átveszi. Természetesen ennek az lett volna a módja, hogy egy megbízási szerződést kötöttek volna velünk a szerződés lejárta után. Ezt egyébként egy korábbi tárgyalás után meg is ígérte nekünk Sebestyén Róbert, az NFA elnöke, az egészet azonban keresztülhúzta a pályázat kiírása.

Akkor mi azért nem tiltakoztunk, mert a pályázaton egy 20 éves szerződést lehetett nyerni. Mi szinte teljesen biztosak voltunk benne, hogy meg fogjuk nyerni, hiszen fel sem merült, hogy nem veszik figyelembe azt a tevékenységet, amit végzünk. A pályázat tikos részében egyébként, amit önök sem olvashattak, abban volt egy olyan pont, hogy "illeszkedés a Nemzeti Vidékstratégiához és Nemzeti Földalap birtokpolitikai irányelveihez". Ebben pedig annyira konkrét és kiemelt pontok vannak arra a tevékenységre, amit mi végzünk, a környezetbarát gazdálkodásra, az oktatásra, illetve a Nemzeti Vidékstratégiában külön fejezet szól ilyen jellegű központokról és azok létrehozásának szükségességéről, amihez egyébként Kishantos volt a modell. Úgyhogy itt más nem nyerhetett volna, csak mi.

Pb: Hogy egy kicsit mindenki képbe kerüljön, menjünk vissza egy picit az időben. A pályázatot a földekre 2012 októberében írták ki.

Ács Sándorné: November 26-a volt a beadási határidő, december 3-án bontották a pályázatokat nyilvánosan, majd január vége felé lett volna a bírálati határidő, de az értesítéseket csak április első hetében kaptuk meg. Egymás után, hogy nem nyertünk a nyolc megmaradt pályázaton.

Pb: Vagyis a most betárcsázott növényeket hónapokkal később, ősszel vetették el.

Ács Sándorné: Nekünk 2013. október 31-ig szól a szerződésünk, előtte a Nemzeti Földalap elnökétől kaptunk egy levelet, hogy az AKG-kötelezettségeket teljesítsük, amelynek a költségeit természetesen majd fölszámolhatjuk.

Pb: Mi volt a kötelezettségük? Folytatni a földművelést?

Ács Sándorné: El kellett végeznünk mindent, ami ahhoz kell, hogy, aki átveszi, az folytathassa. Ez konkrétan azt jelentette, hogy középmély lazítást és trágyázást, valamint vetést jelentetett. Ezeket mi meg is csináltunk és az elszámolásnál ezekről nyújtottuk be igényünket a Nemzeti Földalapkezelőhöz. Illetve felszámoltunk még jelentős összeget azért, mert a területeket átalakítottuk biogazdálkodássá és elvittük a BioSuisse minősítésig. Gyakorlatilag Európa legszigorúbb minősítése közé tartozó ökológiai gazdálkodási módot alakítottunk ki. Az innen kikerülő termékeket nagyságrenddel nagyobb áron lehet eladni, mint más terméket. Az egy másik kérdés, hogy olyanok kapták meg a területeket, akik sohasem foglalkoztak biogazdálkodással, azt sem tudják, mi az, hogy BioSuisse, eszük ágában sincs folytatni semmilyen biogazdálkodást.

Pb: Ezt ők mondták?

Ács Sándorné: Igen. Barabás János - aki most veszített a hétvégi tárgyaláson - a HírTV Soroló című műsorában azt nyilatkozta, hogy szerinte nem lehet biogazdálkodással gazdálkodni. Szerintem sem tudása, sem szándéka nincsen ennek a társaságnak folytatni a biogazdálkodást. Az egyik pályázó, akinek a nyertességét mi vitatjuk, közismerten rengeteg műtrágyát és növényvédő szert használó cég, amely egyébként 2900 hektáron dolgozik.

Többek között ez az egyik dolog, amit támadunk, és a pályázati kiírás megkerülésének tartunk. A pályázati kiírásban 1200 hektár volt a felső határ az elnyert területtel együtt és gyakorlatilag egy családtag beiktatásával egy 2900 hektáros intenzív nagyüzemi cég, a Simon Kft. nyerte el ezt a területet. Ez az állításunk be is bizonyosodott, mert az április 12-i rémálomban több traktorja is dolgozott ott a társaságnak. Az egy központilag megszervezett akció volt, a traktorok mentek az egyik földről a másikra. Szó sem volt arról, hogy a kis családi gazdaságok megjelentek ott a traktoraikkal és elkezdtek földet művelni.

Pb: Fazekas Sándor a már említett interjúban azt mondta, hogy a kutya ott van elhantolva, hogy Kishantos nem egy biogazdaság, hanem egy pártközpont.

Ács Sándorné: Ezt az állítást nem is lehet minősíteni. Pont az előbb beszéltünk róla, hogy Kishantos EURO Bio és BioSuisse minősítéssel rendelkező gazdaság. Ezek Európa legkomolyabb, legszigorúbb minősítései. Ezeket még Fazekas Sándor sem írhatja felül. A másik fele a mondatnak az, hogy az Élőlánc Magyarországért Párt pártközpontja, ahogy Fazekas Sándor nyilatkozta. Ezen érdemes egy kicsit komolyabban is elgondolkodni, hogy mi is ennek az üzenete ennek a mondatnak.

A politikába én, Ács Sándorné, Kishantosról a kishantosi szaktudást képviselve a gazdatüntetésen kerültem be. Három hétig ültünk szemben a Gyurcsány-kormány képviselőivel és ott a Magosznak és a gazdacsapatnak bizony nagy hasznára volt a kishantosi tudás. Ismerjük a Magosznak a szárnyalását és a legmagasabb szintekig jutását, hiszen ők azok, akik most földügyben a háttérben a hatalom oldalán állnak. Megfeledkeznek arról, hogy anno kik segítették őket.

Igen - beleléptem a politikába és nagyon sok terülten segítettem ennek a kormánynak. Például a GMO-ellenes harcukban is nagyon komolyan kiálltam a kormány mellett, amikor a szennyezési ügyek zajlottak, és akkor is az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja voltam és akkor semmi kifogása nem volt Fazekas úrnak a politikai tevékenységem ellen.

A következő kérdés, hogy bűn-e Magyarországon politizálni. Akkor ezek szerint minden olyan munkahely, ahol valaki egy párthoz kapcsolódik, dolgozik, akkor az pártközpont? Tudomásom szerint a Fidesz is egy párt. Akkor értsük úgy, hogy minden hely, ahol fideszes politikus dolgozik, akkor az is egy pártközpont, vagy hogyan kell ezt értelmezni? Tehát igen, valóban, én Ács Sándorné az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja vagyok. 2005-ben alakult ez az ökopárt, és ugyanazt képviseli minden szinten, mint amit szakmailag Kishantos képvisel. Azonban a kettő teljesen független egymástól, hiszen Kishantos egy nonprofit közhasznú intézmény, egy ökológiai mintagazdaság, ami egy 452 hektáros gazdaságot jelent. Az Élőlánc egy ettől teljesen függetlenül működő országos párt. A kettőnek vannak kapcsolódási pontjai, hiszen ugyanazért harcolunk. Ugyanakkor a munkatársaimnak közük nincs az Élőlánchoz és nem is tagjai.

Forrás: kishantos.hu

Pb: Még maradnék a miniszter úr interjújánál, hiszen több kérdést is felvetett önökkel kapcsolatban. Egy másik állítása az volt, hogy Kishantoson nincs állattenyésztés és csak az agrártámogatásokból és a növénytermesztésből élnek. Emellett az is behatárolható szerinte, hogy 20 év alatt hány embert juttattak el külföldre az oktatáson keresztül.

Ács Sándorné:  A kishantosi mintagazdaság terveit – számtalanszor elmondtuk már – egy német-magyar kormányzati programban dolgozták ki. Egy 150 férőhelyes tehenészet is tartozna Kishantoshoz, ha akkor azt a területet, amely akkor még állami tulajdonban volt, szintén kishantoshoz csatolják. Az, hogy ez nem történt meg, egy hosszú történet. Erőteljesen kapcsolódik a Mezőfalvai Zrt.-hez és annak a 2001-2002-es privatizációjához. Átkerült magántulajdonba az az ingatlan, amely például tehenészeti telep és a farmközpont megvalósításához lett volna szükséges.

Az új magántulajdonos és a cég vezetői úgy döntöttek, hogy nem adják el. Tizenkét évig próbáltuk megvásárolni a majort, ami egyébként egy régi tehenészetnek a leromlott, romos épületeiből áll, és egyszerűen nem adták el nekünk. Mivel az ingatlant nem tudtuk megvásárolni, ezért természetesen nem tudtuk megvalósítani azt a részét a projektnek, amely a tehenészet megvalósítására irányult. Ezt most ellenünk használják fel. Mi a privatizáció idején kezdeményeztük, hogy ezt az ingatlant mi kapjuk meg, természetesen ugyanolyan feltételekkel, mint ahogy a Mezőfalvi Zrt. megkapta a 9 ezer hektáros gazdaságot. És most ezt róják fel nekünk, ez valami ördögi dolog.

A másik dolog, hogy mi ugyanúgy vállaltunk állattenyésztést a pályázatunkban, mint bárki más, hiszen kötelező is volt. Azért tudtuk megígérni, mert időközben sikerült megvásárolni az említett majorközpontot, tehát már lenne lehetőségünk kialakítani az állattartás részét a projektnek. Úgy beállítani, mint hogy ha a növénytermesztés és a vetőmagtermesztés valami súlyos bűn lenne - nem találok szavakat. Ráadásul azt meg, hogy úgy állítja be, mintha egy növénytermesztő gazdaság számára nyújtott támogatás az is valami bűnös dolog lenne, azt minden gazdaság nevében vissza kell utasítani. Európában minden gazdaság ugyanezeket a támogatásokat kapja. Ezt egyáltalán szóvá tenni az valami olyan szakszerűtlenség és a gazdálkodásnak a lejáratása, hogy ezt csak visszautasítani lehet.

Pb: Máshol nem tudták volna az állattartást megoldani? Idő és elvileg hely is volt rá.

Ács Sándorné: Nem, és azért nem, mert a központunkat szántóföldek veszik körbe. Jó minőségű területeket kivonni a művelésből pedig bűn lett volna. A németek által elkészített tervnek a lényege az volt, hogy egységes, egy tömbben lévő gazdaság, amelynek a központjában ott van az állattenyésztés és onnan járnak ki az állatok legelni. Úgy kell elképzelni, hogy ez az ingatlan a 452 hektáros gazdaság középpontjában fekszik, az oktatási központ mellett. Teljesen ésszerűen úgy lett megtervezve, hogy ott lesz az állattenyésztés. A közelben nincs olyan terület, amely alkalmas lenne arra, hogy állattartó telepet alakítsunk ki rajta. Nem is lenne értelme a gazdaságtól távolt tenni ezt, hiszen legeltetést és állattartást célszerű ott végezni, ahol az ehhez használható terület is van.

Pb: Önök nemrég a még megmaradt vetőmagjaikat osztották szét Budapesten. Az akció célja pedig az volt, hogy azok, akik hazavittek belőle, azok őrizzék meg szimbolikus értelemben Kishantos eszméjét. Lát-e rá valós esélyt, hogy valóban tudják még folytatni a munkát?

Ács Sándorné: Ez egy nagyon szép jelkép, amit a Greenpeace kitalált. Itt 140 milliós árbevételt hozó növényállomány pusztult el. A növények betárcsázása életellenes bűncselekmény is, hiszen a növény is élőlény. A sarjadó és hamarosan szárba szökkenő vetéseket, két hónap múlva aratható búzatáblákat betárcsázni az morálisan is egy nagyon súlyos cselekmény. Azokból a megmaradt vetőmagokból osztottunk ki jelképes mennyiségeket, amelyek ezekbe a földekbe el voltak vetve. Ha valaki otthon elveti, azzal jelképesen tovább élteti Kishantost, hiszen Kishantos nagyon sok olyan dolgot képvisel, amely az országnak és az embereknek is fontos.

Például a fenntarthatóság, vagyis a biztonságos jövő, a demokrácia, ahol az emberek egyenrangúak és a különböző állami rendszerek és a társadalom egész berendezkedése őket szolgálja. Egy egészen másfajta viszonyulást képvisel Kishantos, mint amit most például a Fazekas-interjúból kiolvashatunk.

Ráadásul mindenhol azt lehetett olvasni, hallani, hogy Kishantos egy társaság, egy kft. Aki egy kicsit is ért a témához annak tudnia kell, hogy egy nonprofit kft. az nem tőkés társaság. Itt senki sem veszi ki a profitot, ennek a jogi formának éppen az a lényege, hogy a profitot nem lehet felosztani, ez nem egy profitorientált cég. A gazdaságban megtermelt jövedelmet az oktatásba és az oktatási központ fenntartására, illetve a vidékfejlesztési tevékenységbe forgatjuk vissza, valamint a gazdaság fejlesztésébe. Tehát, ha van valami az országban, ami nem egy tőkés társaság, az éppen Kishantos.

Pb: Mire számít, ki nyeri a kötélhúzást?

Ács Sándorné: Azt gondolom, hogy Kishantos minden elemében Magyarország fenntartható jövőjét szolgálja. Ha nem tudunk nyerni, akkor Magyarország sem tud nyerni. És még valami - nevetni kellene rajta, ha nem lenne tragikus: megtámadnak azért az oktatási programért, aminek a csodájára járnak itthon és Dániában is. Az, hogy a dán kormány, illetve a dán népfőiskola költségén magyar fiatalok tanulhatnak kint, 3 és 5 hónapos programokon, amely egyenként több millió forintos áldozatvállalást jelent a külföldi partner részéről, hogy ezt leminősíteni és behatárolt tevékenységnek nevezni, ez valami egészen döbbenetes dolog. Ráadásul ez csak az egyik program. Számtalan programunkban több ezren fordultak meg. Erre szavakat nem találok.