Hirdetés
Hirdetés

Ha jót akarunk, ne mindig azt keressük, ami a legjobbnak látszik

Eidenpenz József, 2016. április 26., 08:30

Felértékelődési nyomás lehet a forinton és tovább csökkenhetnek az állampapír-hozamok, a negatív hozamok sem zárhatók ki. Az alapválasztásnál fontos, hogy ne az legyen az elsődleges választási szempont, mi hozta a legtöbbet, hanem az is, hogy mi az, ami lemaradt. Interjú Forián-Szabó Gergellyel, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatójával.

Privátbankár (P.): A Pioneer Alapkezelő több kategóriában is díjat nyert a Privátbankár Klasszis 2016 díjkiosztón alapjaival. Minek köszönhető ez?

Hirdetés

 

Forián-Szabó Gergely (F. Sz. G.): Erős volt a mezőny, de nekünk olyan kategóriákban sikerült nyerni, amelyek nagyon fontosak számunkra. A Horizont 2020 alap az óvatos, azaz mérsékelt kockázatú vegyes alapok között volt első. A magyar piacon unikum annyiban, hogy a befektetés céldátumhoz kötött. A Nemzetközi Vegyes alapunk is dobogós helyen végzett.

A jó eredmények mögött az van, hogy az utóbbi évek eszközallokációs döntései  összességében sikeresnek bizonyultak, hozzá tudtak adni a teljesítményhez. A Horizont 2020-nál a kötvénypiacon belül a magyar kötvénypiacra fókuszáltunk, és azon belül is bevállalósabb kötvényportfóliót tartottunk. Az utóbbi években pedig a magyar kötvények szép hozamcsökkenést mutattak, ez jó hozamot eredményezett.

P.: Első volt a kategóriájában az USA Devizarészvény Alap is.

F. Sz. G.: Igen, ennek az alapnak a portfólióját befektetési jegyekből válogatjuk össze Budapesten, támaszkodva a Pioneer nemzetközi hálózatára is. . A mi döntésünk, hogy az alapban mekkora részvényhányadot tartunk, illetve az adott helyzetben milyen típusú részvényeket, például értékalapú, vagy növekedés-orientált befektetéseket preferálunk. Az elmúlt években ezek a döntések is hoztak többletértéket. A díjazás a 3 éves teljesítmények alapján történt, de az alap 5 és 10 éves visszatekintő hozama is nagyon jó.

P.: Voltak az alapnak egyedi sztorijai, mint például Facebook-részvények vétele és nagy emelkedése, vagy hasonló?

F. Sz. G.: Hogyne, a mögöttes alapoknak bőven voltak ilyen sztorijaik. De ezek nagyon magas szinten diverzifikált alapok, nagyon sokféle részvény van bennük, amelyeket szisztematikus kiválasztási rendszerrel állítanak össze a Pioneer Investments kollégái.

P.: Mekkora volt a dollárerősödés szerepe?

F. Sz. G.: A befektetési jegyeket forintban lehet megvásárolni, de ez alapvetően egy dolláralapú befektetés. Alapesetben nem fedezzük a  dollárkitettséget, erre csak időnként, taktikai jelleggel  kerül sor. A dollár erősödése így javította a forintban mért teljesítményt. A célunk az volt, hogy a befektetőink úgy vehessenek dolláros befektetést, hogy nem kell átváltaniuk a forintjukat dollárra.

Nem csak azért győzött az alap, mert az amerikai piac kiválóan teljesített, de a saját mezőnyükön belül is jól szerepeltek a mögöttes alapok. Hasonló egyébként az európai részvénypiacra koncentráló Pioneer Selecta, illetve a fejlett és feltörekvő ázsiai piacokat  megcélzó Pioneer Aranysárkány alapjaink helyzete isP.: A devizakockázat itt hogy néz ki? Hiszen van, ahol tucatnyi devizáról is szó lehet.

F. Sz. G.: A forintban elérhető külföldi részvényalapjaink devizakitettségét alapesetben nem fedezzük, a devizaárfolyam változása is növelheti vagy csökkentheti a hozamot. De egyes esetekben, ha van határozott véleményünk egy devizáról, előfordul, hogy fedezünk.

P.: Hogyan érdemes a befektetőknek dönteni? Vegyék azokat az alapokat, amelyek jól teljesítettek?

F. Sz. G.: Nem feltétlenül, sőt sokszor éppen ellenkezőleg. Próbáljuk a befektetőket abba az irányba orientálni, hogy lehetőleg ne a legjobb múltbeli hozamok alapján döntsenek.  Szerintünk az a helyes értékesítési stratégia, amely nem él vissza azzal, hogy a jó visszamenőleges hozamú alapokat könnyebb eladni. Nem véletlenül írjuk bele az ügyfeleknek szóló anyagainkba, hogy a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve. Könnyen lehet ugyanis, hogy a jövőben éppen azokban a kategóriákban lehet majd nagyobb hozamot elérni, melyek a múltban gyengébben teljesítettek.

P.: A Pioneer Nemzetközi Vegyes Alap nagyon tág kategóriában van, milyen piacokon mozog az alap?

F. Sz. G.: Eléggé széles palettát fed le, a „semlegesnek” tekinthető stratégiai részvényhányad 40 százalék. Ennek durván háromnegyede fejlett piaci kitettség, egynegyede a régiónkra fókuszál. Ettől persze akár jelentősebb mértékben is eltérhetünk, hiszen az eszközallokációban komoly mozgásterünk van. A nemzetközi szegmensben a Pioneer külföldi hálózatával karöltve dolgozunk, a régiós befektetéseket pedig mi önállóan állítjuk össze, valamint a végső allokációt is. A kötvényszegmens kezelése a mi feladatunk.A külföldi piacokat egyébként azért igyekszünk külföldi alapokkal, ETF-ekkel lefedni, mert az viszonylag költséghatékony módszer. Ha hasonló diverzifikációs szint mellett egyedi részvényekben mozognánk, az sokkal drágább lenne az ügyfeleinknek.

P.: A magyar kötvénypiacon évek óta süllyednek a hozamok, olyan szintre, amit korábban senki sem gondolt volna. Meddig mehetnek még? Lehetnek negatív kötvényhozamok?

F. Sz. G.: Pár éve még megmosolyogtuk volna ezt a kérdést, de mára nagyot változott a világ. Egyrészt nagyon erős hátszelet kap a magyar kötvénypiac a globális színtérről, főleg a nyugat-európai hozamkörnyezet fontos most számunkra. Az európai kötvénypiac kiterjesztett perifériája lettünk, a csehekkel és lengyelekkel együtt.Az EKB agresszív lazító politikájából most nagyon erősen tudunk profitálni.

Emellett a régión belül sokat javult Magyarország megítélése. Nagyon alacsony bázisról indultunk, az elmúlt 5-10 évben sokszor a térség leggyengébb láncszeme voltunk. Ebből sikerült kitörni, és annyira rendbe jöttek az egyensúlyi mutatók, hogy ma már teljesen háttérbe szorultak a sérülékenységi aggodalmak.

P.: Hogyan hathat ez a forintra a közeljövőben?

F. Sz. G.: A forint jelentős felértékelődési nyomás alá kerülhet a következő években. A nagy külső finanszírozási többlet az EU-források csökkenésével is fennmaradhat. Ez folyamatos forintkeresletet generál, illetve lehetővé teszi a külső adósságállomány viszonylag gyors leépülését. Utóbbi a sérülékenység csökkenésén keresztül támogatja az árfolyamot. Ezzel szemben az MNB láthatóan gyengébb árfolyamot szeretne látni: egyre erőteljesebben próbálja ellensúlyozni a forint erősödésére ható nyomást. Csehországban már évek óta küzdenek ezzel a szindrómával, hogy próbálják megakadályozni a korona felértékelődését, és emiatt időnként az euró kamatoknál is alacsonyabb hozamszintek  is kialakultak. Ha Magyarország is ebbe az irányba halad, akár még nálunk is kialakulhatnak negatív hozamok. Kamatoldalon azonban lassan kezd elfogyni a mozgástér, a negatív hozamoknak is van egy alsó korlátja. Európában és Japánban már ezt tesztelgetik.

Hosszabb távon azért azt gondolom, hogy a világban el fog múlni a mostani abszurd hozamkörnyezet, a negatív hozamok kora, és vissza fogunk állni egy normálisabb kerékvágásba. Arra azért nem számítok, hogy a válság előtt megszokott hozamszintek belátható időn visszatérhetnek.

P.: A magyar jegybanknak is lehet szüksége olyan árfolyamküszöbre, mint a cseheknek vagy a svájci jegybanknak?

F. Sz. G.: Elképzelhetőnek tartok egy olyan szituációt, hogy kamatoldalról elfogy az MNB mozgástere, nem tudnak tovább vágni, és mégis fennmarad a felértékelődési nyomás  a forinton. Az árfolyamküszöb ötlete valóban felmerülhet, de azt is jól tudjuk róla, hogy vonzza a spekulációt. A magyar jegybankról jelenleg nem az járja, hogy szívesen bevállalnának néhány milliárd eurónyi többlet-tartalékot, emiatt az árfolyamküszöb könnyen támadási célponttá válhatna.Egyébként szerintem a magyar felzárkózás szempontjából egyáltalán nem lenne akkora tragédia, ha nem gyengülne, vagy netán kissé erősödne a forint. Véleményem szerint kiszámítható környezetben viszonylag stabil árfolyam mellett is jól tudna teljesíteni a magyar gazdaság. Persze a túlzottan nagy forinterősödést én sem  tartom kívánatosnak a jelenlegi alacsony inflációs környezetben.

Egyébként nemcsak a mi forintunknál merülnek fel ezek a kérdések, térségünkben több deviza is hasonló cipőben jár. Felmerül, hogy ha a befektetők ismét megkedvelik a feltörekvő országokat – aminek az első jeleit már az elmúlt hónapokban láthattuk - , akkor nem lesz-e még erősebb felértékelődési nyomás a régiónkon. Erről nekem az a véleményem, hogy Közép-Európának már eddig is látványosan sikerült leválnia a klasszikus fejlődő országcsoportról, minket egyre inkább úgy fognak kezelni, mint az eurózóna speciális, kiterjesztett részét, ezért inkább az ottani folyamatok lesznek meghatározóak.P.: Ha már a hagyományos eszközei elfogynak az MNB-nek, lehetséges, hogy ő is QE-t, azaz mennyiségi könnyítést csinál? Például frissen nyomtatott pénzből fog állampapírokat felvásárolni, hogy inflációt gerjesszen és gyengítse a forintot?

F. Sz. G.: Nagyon érdekes, hogy az MNB-nek sikerült az elmúlt évek kreatív monetáris politikáját úgy eladnia, mintha „QE-szerű” lazítást csinált volna. Ezzel szemben valójában egy jelentős mérlegszűkítést hajtott végre a jegybank: a devizatartalék leépítésével párhuzamosan gyors tempóban szívta ki a piacról a forintpiaci többlet-likviditást. Tulajdonképpen egy fordított QE zajlott Magyarországon. Igaz, az eszköztár többi elemével – a kamatcsökkentéseken túl az NHP-val, vagy a hitelezéshez, illetve a banki kötvényvásárlásokhoz kötött kamatswap-ügyletekkel – az MNB akciói összességében monetáris lazításként voltak értelmezhetőek. A jövőben előállhat az a helyzet, hogy a kamatok frontján elfogy a puskapor, a jegybank pedig tovább szeretne lazítani. Ekkor felmerülhet a klasszikus mennyiségi lazítás ötlete, de a hazai piaci viszonyok mellett ezt nem tartom hatékony eszköznek.

P.: Egy átlagos magyar befektetőnek mit lehet mostanában ajánlani? Hogyan fog tudni pozitív reálhozamot elérni?

F. Sz. G.: Ezzel a szokatlanul alacsony hozamkörnyezettel, ami nálunk új, a világ nagy része már régóta szembesül. Jelentősebb reálhozamot a hagyományos kockázatmentes befektetésekkel, mint a kötvények, már nehezen lehet elérni, ezért aki az inflációt érdemben meghaladó hozamra vágyik, annak el kell mozdulnia a kockázatosabb eszközök felé.A kockázatviselési hajlandóság és a befektetési időtáv és reális felmérése azonban itt nagyon fontos.

A részvényalapok például magukban hordozzák az inflációt jócskán meghaladó hozampotenciált, de aki a kisebb ingadozásoktól is megijed, annak nem érdemes errefelé mozdulni, az inkább elégedjen meg alacsonyabb hozammal. Ha ugyanis nagyok a kilengések, és éppen egy eladási hullámban ijed meg a befektető, az jelentős veszteséget is okozhat, a pánik ugyanis általában rossz tanácsadó. A megfelelő időtáv azért fontos, hogy az ember lehetőleg ne kerüljön olyan kényszerhelyzetbe, hogy a  rövid távú pénzigénye miatt egy rosszabb piaci környezetben kényszerüljön kiszállni egy befektetésből. Hosszú távra bátrabban felvállalhatók a kockázatos befektetések, mert a fluktuációk jelentős részben ki tudják egyenlíteni egymást.

A „tuti tippeket” nagyon nem szeretem, nemcsak azért, mert nem hiszek bennük, hanem azért is, mertsokkal fontosabbnak tartom a több lábon állást, a portfólió-építést, a különböző stratégiák közötti megosztást. Ezért is sikeresek például a vegyes alapok, melyek eleve többféle eszközosztályból építkeznek. Én leginkább efelé orientálnám az ügyfeleket.

P.: Mekkora tőkével lehet portfóliót építeni?

F. Sz. G.: Milliós nagyságrendű összegeket már meg lehet osztani többféle befektetés között, akinek ennél szerényebb tőkéje van, az inkább egyféle vegyes alapon keresztül fektessen be. De azoknak is jó a vegyes alap, aki a különböző piacok közötti döntésnek, a kiválasztásnak a felelősségét szeretné átruházni az alapkezelőkre.

A befektetési alapokon keresztül meglehetősen költséghatékony megoldás portfóliót építeni, hiszen nem kell több tucat részvényt összevásárolni egyenként, egy csomagban juthat hozzá a kis- és nagybefektető egyaránt. De annak is van létjogosultsága, hogy saját építőkockákból építsünk portfóliót, amihez érdemes tanácsadó segítségét igénybe venni. Mint ahogy a vegyes alapok közötti választáshoz is, hiszen sokféle vegyes alap létezik, eltérő kockázatokkal.

P.: Mi a kisbefektetők leggyakoribb hibája?

F. Sz. G.: Amikor valami nagyon divatba jön, mert nagyon jók a múltbeli hozamai, nagyon sok olyan kisbefektető van, aki ebből vásárol be, majd az első nagyobb árfolyam-ingadozásnál megijed és veszteséget szenved el. A múltbeli hozam nemcsak azért rossz tanácsadó, mert senki sem tudja garantálni a jövőre nézve, hanem azért is, mert az egyes piacok teljesítménye nagyon hullámzó lehet: több éves szárnyalás után könnyen jöhet egy nagyobb korrekció, de a fordítottjára is bőven akad példa. Amint már említettem, fontos, hogy ne az legyen az elsődleges választási szempont, hogy melyik piac hozta a legtöbbet az utóbbi években, hanem az, hogy a jelenlegi árazás mellett melyikben lehet nagyobb fantázia. Ez nagyon nehéz kérdés, ezért is lehet érdemes szakemberre bízni a pénzünket.

A mi gyakorlatunkban sokszor előfordul, hogy éppen a gyenge múltbeli teljesítmény miatt válik a szemünkben vonzóbbá egy piac.Nagyon jó példa erre a magyar részvénypiac, amely éveken át lemaradó volt, majd az elmúlt másfél évben hirtelen feltámadt. Néhány éve kevesen voltunk, akik láttunk még fantáziát a hazai részvényekben. Miután a kiszámíthatatlan gazdasági környezet miatt már szinte mindenki elbizonytalanodott a magyar részvények jövőjét illetően, egyszercsak hirtelen megindult egy nagy felpattanás, amivel több év lemaradását sikerült behozni. Itt is az történt, hogy az árazásban sokkal nagyobb kilengések történtek, mint amit a fundamentumok indokoltak volna.

Ez az eset arra is rávilágít, hogy a  pozicionáltságra is nagyon kell figyelni. Amelyik piacot nagyon sokan favorizálják, azzal kapcsolatban mi inkább óvatosak vagyunk. Az olyan piaci szegmensekben viszont, amelyektől nagyon elfordultak a befektetők, gyakran sokkal nagyobb potenciál rejlik.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mekkora hozamokat lehet elérni mostanában a befektetési alapokkal? – interjú

Mekkora hozamokat lehet elérni mostanában a befektetési alapokkal? – interjú

Nagyon felül szokta becsülni az inflációt és az elérhető kamatokat az átlagember, sokan szeretnének évi 6-7 százalékos hozamot, amit azonban csak nagyobb kockázatvállalással lehet elérni. Jelenleg elsősorban vegyes alapokat javasolnak nekik, ezek között vannak kisebb és nagyobb kockázatúak. Az állampapírok által támasztott verseny mérséklődhet. Interjú Vízkeleti Sándorral, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Tipp

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • március 27
    Fogyasztói bizalmi index
    IFO üzleti hangulatindex
    március 28
    MNB kamatdöntés
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    Conference Board fogyasztói bizalmi index
    Richmondi Fed feldolgozóipari index
    március 29
    KSH: munkanélküliségi ráta
    Függőben lévő lakásértékesítések (év/év)
    március 30
    KSH: Kiskereskedelem (január)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    Fogyasztói árindex (év/év, végleges)
    GDP (negyedév/negyedév, végleges)
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    március 31
    KSH: termelői árindex (év/év)
    KSH: a kormányzati szektor egyenlege
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Munkanélküliségi ráta
    Fogyasztói árindex (év/év)

Szavazás

Önt zavarja a vörös csillag a Heineken sörök csomagolásán?