A hazai piacok fejlesztése, versenyképességének emelése a közép-európai tőzsdecsoport célja - mondta Michael Buhl, a CEE Stock Exchange Group (CEESEG) vezérigazgatója, a Privátbankár tőkepiaci konferenciájának záró előadásán. A helyi piacokért a tagvállalatok felelnek a holding a nemzetközi kapcsolatok kiépítéséért felel. E célnak fő eleme a közös, nemzetközi hálózatba kapcsolt kereskedési rendszer bevezetése volt, amely Szlovéniában indult, s tavaly utolsóként Budapest is átállt a Xetra-rendszerre. A következő lépés az elszámolási rendszerek összehangolása lesz Buhl szerint, aki szerint komoly reményeket fűznek a kereszttagsághoz is, amely révén a társtőzsdéken szereplő cégek egyszerűsítve jelenhetnek más, a csoporthoz tartozó piacokon. Ennek körében az év közepére több cég léphet a budapesti tőzsdére – akár külső piacokról (Londonból) is érkezhet társaság Budapestre – mondta a vezérigazgató. A tőzsdecsoport a 4 országon kívül 8 további ország értékpapír-piacával adatcsere és index-kapcsolatot.
A mostani helyzetben egyetlen kontaktponton keresztül 12 tőzsde – közte két ázsiai börze – kereskedésébe kapcsolódhatnak be a társtőzsdék ügyfelei. A nemzetközi rendszernek köszönhetően a befektetők döntő része az Egyesült Államokból érkezik, őket az angol partnerek követik. Az index-kereskdelemből származó bevételek fele is ezekből az országokból, illetve Skandináviából származik – Michael Buhl szerint a csoport jelenleg 95 indexet számít folyamatosan. Az egységes piac és az egységes, a nagy rendszerekkel összekötött piaci platformok lehetővé teszik azt, hogy egy-egy speciális kapcsolatot is le lehessen kezelni – hozta fel a CEESEG első embere épp azt a példát, amely szerint a lengyel befektetők az átlagnál komolyabb érdeklődést mutatnak a Budapesti Értéktőzsde iránt.
Helybe jön a világ
A piaci szereplők egyre szívesebben kereskednek több piacon, eközben a kibocsátók egyelőre kitartanak a helyi piacaik mellett – ugyanakkor az összekapcsolás révén így is a korábbinál sokkal szélesebb körben van lehetőség az adott cég papírjaival kereskedni, anélkül, hogy a tőzsdei jelenlét költségei nyomnák az adott részvénytársaságot. Ráadásul a csoportszintű együttműködés révén immár az egyes cégek – a tőzsdéken jegyzett versenytársakkal együtt feltüntetve – felkerülhetnek a nagy nemzetközi befektetőházak figyelt listájára is – erre egyedi cégként kevés régiós vállalatnak lenne esélye – emlékeztetett az osztrák szakember.
Korábban sokat segített a Budapesti Értéktőzsde abban, hogy a magyar befektetési alap piac olyan komoly szintre növekedjen, amelyet sikerült elérni – vélekedett Vízkeleti Sándor, a Pioneer Investments igazgatója, a Bamosz első embere. Ennek nyomán – bár ma már kisebb a hazai piac szerepe – nem lenne szerencsés, ha a BÉT bezárna. Amíg forint van, addig nem lehet elmenni a magyar piacról, s persze az is fontos, hogy az üzleti bizalomhoz kiemelt fontossággal bír, hogy helyi, „azonnal elérhető” szakemberek válaszoljanak a kérdéseinkre. Nem lehet hazai tőzsde nélkül élni – értett egyet Barlai Róbert, az OTP Bank igazgatója, annak ellenére, hogy az OTP értékpapír-forgalmának negyede származik manapság már csak a BÉT-ről.
Mindenkinek fájna, ha nem lenne lokális piac – hozott új aspektusokat a vitába Tóth Attila. A BÉT vezérigazgató-helyettese szerint például nem lenne szükség ennyi befektetési szolgáltatóra és munkatársaikra itthon. Ha pedig ezt a piacot a határon túlról kezelnék, az már a gazdaságnak is fájna, hiszen az ajánlatokban a jelenleginél lényegesen kevesebb ajánlatot adnának a szolgáltatók a magyar piacról. A Nokia példája azt mutatja, hogy egy lokális piacon sokkal komolyabb likviditást tud elérni egy cég, mint a nemzetközi piacokon. Itthon a Magyar Telekom példája mutatja, hogy a cég tőzsdei forgalma sok-sokszorosa volt annak, mint amit New Yorkban elért.
Kínálati híány
Igenis van érdeklődés a hazai befektetők körében: 5000 milliárd forint felett vannak hazai vagyontömeg, csak januárban 160 milliárd forint érkezett a befektetési alapokba. Miután a kamatcsökkenés okán a pénzpiaci alapok népszerűsége csökkent és előtörtek a vegyes alapok., azt lehet mondani, hogy az új hazai alap-beáramlás 20 százaléka a részvénypiacokra megy – ha lenne kínálat, ez jöhetne a hazai piacra – fejtette ki Vízkelety Sándor. De nincsenek ígéretes cégek – sem Budapesten, sem a régióban. A kivétel talán csak Lengyelország, ahol folyamatosan mennek a cégek a tőzsdére és ez indukálja a tovább vállalkozások tőzsdei megjelenését is – persze ott kötelezettségek is voltak érvényben arra nézve, hogy kötelező legyen a hazai részvények vásárlása.
Hogy miért nincs hazai sikersztori? Egyszerűen nem épült be a tőkepiac a céges gondolati kultúrába. Persze mondható, hogyaz átlagos cégméret nem elég a tőzsdére lépéshez – mondta Tóth Attila, ám szerinte ezt ugyanakkor lehet vitatni, hiszen Amerikában a '90-es évek végén a csúcs, 520 IPO esetén a tőzsdére került cégek többségének cégmérete nem érte el azt az 50 millió eurós tranzakciós értéket, amelyet a konferencia előző szakértői a mostani tőzsdére lépési limitként határoztak meg. (Más kérdés, hogy egyéb okokból ezek a cégek azóta kikoptak.)
Van esély a tőkepiaci kiugrásra: Szabó László, a Concorde Alapkezelő Zrt. igazgatója ezt azzal látta alátámasztottnak, hogy a kamatszint csökkenésével ma már igenis vonzóak lehetnek azok a hozamszintek, amelyeket a cégek a tőzsdére lépéssel el tudnak érni.
Értékesítési egység?
A válság fő üzenete, hogy építsd a saját tőkepiacodat – ezt a magyar állam az állampapírpiac fejlesztése kapcsán úgy fest már megértette, de fontos lenne, hogy egyéb instrumentumok esetében is legyenek támogatási programok – vélekedett Barlai Róbert, aki szerint a kormányzatnak hamarosan színt kell vallania azzal kapcsolatban, hogy milyen tervei vannak a hazai tőkepiaccal. A jövőkép nélkül ugyanis nem lehet fejlődni. Szabó László úgy véli, mindenképp szükség van a hazai piacra de fontos volt az integráció is: a korábbi lezárt magyar piacon begyakorolt szakértelem révén ki lehetett nőni, s így ma már a cégek itthonról külföldi termékekkel külföldi befektetőket is ki tudnak szolgálni. Ha nem lenne a faluban focipálya, aligha lehetne azt remélni, hogy valaki onnan a Real Madridban fog játszani – vélekedett.
Barlai Róbert szerint a nyílt piac valóban segíti a kereskedést, de számos más oldalon a BÉT és a piac kárát látja annak, hogy „feltétel nélkül” csatlakoztunk a régiós piachoz. A piaci szereplőknél a legtöbb helyen már nincs helyi kockázatvállalás, nem bírtuk a versenyt és így a nagy cégek magyar leányvállalatai ma inkább egyfajta sales hub-ként működnek – jelezte aggályait az OTP szakembere. Ezzel némiképp vitába szállt Vízkelety Sándor, aki szerint a helyi piacról csak az itteni portfoliómenedzserek szakértelme, tudása alapján tudnak véleményt alkotni a nagy nemzetközi cégek is. A helyi piac rezdüléseit érezni lehet: a lex-Mol óta mindenki tudhatja, hogy bár tőzsdei cég, de látszik rajta, hogy az állam, mint szabályozó akadályt gördíthet az értékesítés elé – emlékeztetett Szabó László is. Az, hogy a politika ilyet tesz, esetleg vitatható, ám más piacokon is van ilyen. Az ügyfélnek, aki ugyanakkor távolról érkezik, nem biztos, hogy van erről ismerete.
Adók és járulékok befizetése által 13,5 milliárd forinttal növeli a magyar költségvetés bevételeit. 
