A hallgatók egy része kisebb méretű, 30 m2 körüli ingatlant bérel 1-2 fő számára, mások pedig úgy gondolkoznak, hogy érdemes 3-4 főnek összeállni és dupla ekkorát bérelni, hiszen ez fajlagosan, egy főre vetítve olcsóbb. A legszerencsésebbek azok a diákok, akiknek a szülők lakást tudnak vásárolni, és 1-2 félszobát még ki is tudnak adni társaiknak.
Milyenek az árak?
A 30 m2-es lakásokat havi 30-50 ezer forint körül lehet bérelni, a kétszer ekkorát 70 ezer forint körüli átlagon, így valóban jobban jöhetnek ki, akik összeállnak. Nyilván mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai is, így a bérleti év elteltével sokan változtatnak, ami a bérlakás forgalmat ilyenkor tovább erősíti.
A Duna House táblázata a legnépszerűbb intézmények fő karának fekvése szerint mutatja be, hogy a 30-, illetve a 60 m2-es lakásokat az idei év átlagában mennyiért adták ki a tulajdonosaik:
Intézmény |
Elhelyezkedés |
30 m2 |
60 m2 |
Óbudai Egyetem |
Budapest 03. ker. |
55 000 |
102 000 |
Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Budapest 05. ker. |
55 000 |
126 000 |
Semmelweis Egyetem |
Budapest 08. ker. |
53 000 |
76 000 |
Pázmány Péter Katolikus Egyetem |
Budapest 08. ker. |
53 000 |
76 000 |
Budapesti Corvinus Egyetem |
Budapest 09. ker. |
52 000 |
107 000 |
Károli Gáspár Református Egyetem |
Budapest 09. ker. |
52 000 |
107 000 |
Nemzeti Közszolgálati Egyetem |
Budapest 10. ker. |
52 000 |
73 000 |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
Budapest 11. ker. |
61 000 |
92 000 |
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola |
Budapest 14. ker. |
55 000 |
92 000 |
Budapesti Gazdasági Főiskola |
Budapest 16. ker. |
55 000 |
71 000 |
Debreceni Egyetem |
Debrecen |
50 000 |
66 000 |
Eszterházy Károly Főiskola |
Eger |
44 000 |
52 000 |
Szent István Egyetem |
Gödöllő |
30 000 |
48 000 |
Nyíregyházi Főiskola |
Nyíregyháza |
38 000 |
49 000 |
Pécsi Tudományegyetem |
Pécs |
48 000 |
57 000 |
Szegedi Tudományegyetem |
Szeged |
38 000 |
56 000 |
Nyugat-magyarországi Egyetem |
Szombathely |
41 000 |
58 000 |
Mire kell még figyelni?
Az ár azonban nem minden, számtalan egyéb tényezőre is érdemes odafigyelni. Éppen ezért bérlőként érdemes ingatlanközvetítőhöz fordulni, ugyanis a szolgáltatás ingyenes (a főbérlő fizeti a jutalékot), így számtalan kellemetlenségtől és felesleges köröktől mentesülhet a bérlő.
A leendő lakás bérleti díja csak egy tétel, informálódni kell a többi kiadásról is: ki kell kérni a közüzemi számlákat is, érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék esetleg a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat. A számlák összege ezen felül kellő információt ad a jövőbeni rezsikiadásokról is, amivel szintén számolni kell.
Tisztázandó továbbá a közös költség összetétele és mértéke. Ebben gyakran olyan tételek szerepelnek, amelyek a jövőbeni fejlesztésekhez gyűlnek, így igazából a bérlő nem feltétlenül élvezi ennek hasznát. Az ilyen típusú tételeket gyakran átvállalják a tulajdonosok, de erről meg kell győződni.
Mit kell megkérdezni?
Ha megvan a lakás, még mindig nem ért véget a folyamat, számtalan tisztázandó kérdés marad hátra: az első, hogy minden esetben kössenek a felek írásos bérleti szerződést. Előfordulhatnak olyan főbérlők, akik nem ragaszkodnak a formalitáshoz, de ebbe nem szabad belemenni. Nemcsak pénzmozgásról, de a jövőben esetlegesen felmerülő költségek kérdéséről is szó van, amely gyakran tetemes összeg is lehet, nem mindegy tehát, hogy ki fogja kifizetni. A jogilag tiszta helyzet jelenti az egyetlen megoldást, ha vitás helyzetre kerülne sor.
A főbérlők általában egy-három havi bérleti díjra tartanak igényt kaucióként, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. Fontos, hogy erről is szülessen írásos dokumentum. A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat, illetve bebiztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő valamelyik ponton megszegi a szerződést.
Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló garanciális hibák (elromló műszaki berendezések, csőtörés, stb.) javításának kérdését is. A szerződésbe kerüljön bele, hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel. Továbbá arra sem kötelezhető a bérlő, hogy a garanciális hibák javítását maga intézze, bár a gyakorlatban van, hogy ez a gyorsabb, de ilyenkor is a kiadások a tulajdonost illetik.
Lista a bútorokról
Itt jön még egy fontos rész, a lakásban található bútorok, berendezések jegyzéke. Nem baj, ha ez egy 10 oldalas felsorolás, egyszer kell csak rászánni az időt, még akkor is, ha mondjuk a főbérlő nem ragaszkodik hozzá. Az ingóságok tételes megnevezése mellé annak állapotát is érdemes feltüntetni, esetleg a drágább eszközökről fotó is jól jöhet vitás esetben.
Határozott idejű bérleti szerződés esetén, a felmondás módját fontos rögzíteni, határidejét 60 napnál érdemes megjelölni, ha van rá mód. Ha a bérlő azonban teljesen biztos benne, hogy a bérleti időszak végéig ott marad, az is gyakorlat, hogy a szerződésből kizárják a felmondási lehetőséget. Sőt, aki valóban hosszútávra tervez, hosszabbítási opciót is megfogalmazhat, amelyben az évfordulós áremeléssel kapcsolatos lehetőségekre is kitér, például nem emelhet a tulajdonos az infláció mértékénél nagyobbat. Ezt is mindenképp írásba kell foglalni, hogy a bérlő ne kerülhessen egyik napról a másikra az utcára – javasolja a Duna House.
Amennyiben minden kérdésben megegyeztek a felek, lényegében egy utolsó, de nem kevésbé fontos adminisztrációs elem maradt, az óraállások jegyzőkönyvezése. A bérlő ezzel védheti magát attól, hogy a bérlet kezdeténél korábbi költségeket is tartalmazó számlákat is neki kelljen fizetni.