Szigorúbban bünteti a Polgári Törvénykönyv július 1-jétől azokat, akik nem tartják a fizetési határidőket, és késve fizetnek. 2013-ban a magyar cégekre jellemző átlagos fizetési határidő Magyarországon 28 nap, a késedelem pedig 24 nap - derül ki a Bisnode üzleti információszolgáltató fizetési tapasztalat programjából.
Mi változik?
Az új szabályozás szerint maximum 30 napban kell meghatározni a számlafizetési határidőt, ettől abban az esetben lehet maximum 60 napra eltérni, ha azt a szerződés jellege indokolja. 2013-ban eddig a számlák 20 százalékánál 30 nap feletti fizetési határidővel kellett kalkulálni, valamint 60 nap feletti határidőt a kibocsátott számlák 5,61 százalékánál szabtak meg. Ezek igen magas arányok, mivel azt jelentik, hogy minden 20. számla az új szabályozás szerint semmis lenne.
|
A nagyok renitensebbek Ahogyan arról korábban a Privátbankár beszámolt, a visegrádi országok közül továbbra is a magyar vállalkozások alkalmazzák leginkább a halasztott fizetés módszerét, négyből három cég dönt emellett. |
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az átlagos számlafizetési határidő mérsékelten ugyan, de csökkent az országban. Ennek oka, hogy a gazdasági szereplőket egyre nagyobb mértékben sújtották a körbetartozások és megpróbáltak szigorítani a fizetési feltételeken. A szigorítás viszont nem járt pozitív eredménnyel, mivel a fizetési késedelmek a csökkenő határidők mellett megnőttek.
Vezet az építőipar
Iparáganként jelentősen eltérnek az átlagos számlafizetési határidők. A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép és elektronikai termék gyártásában, az építőiparban, a papíriparban, a vegyiparban és a gépiparban kellett számolni 2013 első felében. A fizetési késedelmek viszont nem mindig abban az iparágban a legnagyobbak, ahol hosszú fizetési határidőket is adnak. Az 5 leghosszabb fizetési határidővel jellemezhető iparágon kívül még a mezőgazdaságban, a gumitermék-gyártásban, a nem fém- és fémalapanyag-gyártásban volt a törvényileg maximálisan ideálisnak tartott 30 napnál nagyobb az átlagos fizetési határidő.
| Miért probléma a késedelmes fizetés? Részletek >> |
A kisebb cégek járhatnak jól
Az új PTK.-módosítás a késve fizetés esetén alkalmazható szankciókat is szigorította, azaz késedelem esetén a jogosult megkaphatja a követelése behajtásával kapcsolatos költségei megtérítését legalább 40 eurónak megfelelő összegben. Érdekes kérdés, hogy a piaci szereplők mennyire mernek majd ezekkel a lehetőségekkel élni, hiszen - tapasztalatok szerint - sok kisvállalat a késedelmi kamatot sem érvényesítette eddig partnerei felé. Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere elmondta, hogy egy utólagos fizetés engedélyezésekor továbbra is a megelőzés a legfontosabb. Már a szerződéskötéskor érdemes megvizsgálni a partner megbízhatóságát, fizetőképességét, valamint azt, hogy általában mekkora késéssel egyenlíti ki számláit, és a fizetési feltételeket ez alapján meghatározni.
A július 1-jén életbe lépő törvényi változás a fizetési határidőket biztosan érinteni fogja, segíti a kisebb vállalkozásokat érdekeik érvényesítésében, azonban a fizetési késedelmek csökkentésében játszott szerepe - szakértők szerint - kérdéses.
Hol van már a 400 forint alatti euró – továbbra is 410 felett maradt az árfolyam. 
