Az időben kifizetett számlák aránya 2017-ben némileg csökkent: míg 2016-ban a számlák 66,15 százalékát fizették ki határidőn belül, addig a tavalyi évben 1,44 százalékkal alacsonyabb – 65,19 százalék – volt ez az arány. A tendenciához hozzájárult az is, hogy a múlt évben 5,7 százalékkal csökkent a hitelezők által meghatározott átlagos fizetési határidő. 2016-ban még átlagosan 28,7 nap állt a vállalatok rendelkezésére, hogy rendezzék esedékes tartozásukat, 2017-ben ez az érték már csak 27,1 nap volt – közölte a tavalyi adatokat a Bisnode.
Még ennél is nagyobb arányban, 10,5 százalékkal mérséklődött az átlagos késedelem, így a 2016-os 17,6 napos átlag után tavaly 15,8 napot kellett várni a késve fizetett tartozásokra. Sajnálatos módon a lejárat után rendezett számlák között nőtt mind a 60, mind a 90 napon túli késéssel kifizetett számlák aránya. A hitelezőknek a számlák 1,33 százalékára kellett 60 napnál többet várniuk. Amíg 2016-ban az összes számla 0,60 százalékát rendezték több mint 90 nap csúszással, addig 2017-ben az ilyen hosszú idejű tartozások aránya már 0,68 százalékot tett ki.
Hol kell sokat várni a pénzünkre?
Különösen rosszul teljesített ebből a szempontból a humán-egészségügyi, szociális ellátási ágazat, hiszen a számlák több mint 4 százalékát rendezték 60 napnál is nagyobb késéssel, míg a bányászat, kőfejtés szektorban az összes számla több mint 2,5 százalékának kifizetése késett 90 napnál is többet.
Az elmúlt öt év statisztikai adataiból jól látszik, hogy az átlagos fizetési határidők stabilan 25 és 30 nap között ingadoztak. A Bisnode Partner Payment (magyarországi cégek számlafizetési szokásai) adatok alapján az átlagos késedelem 15 és 22 nap között mozgott a 2013-tól 2017-ig tartó időszakban, így az elmúlt évben tapasztalt 15,8 napos átlagos késés az egyik legjobb érték az utolsó öt évre vetítve.
Pontos és pontatlan ágazatok
A bányászattal, kőfejtéssel foglalkozó, a kiskereskedelemben, valamint a mezőgazdasági területen működő vállalkozások fektetnek nagyobb hangsúlyt a pontos fizetésre; hiszen ezekben az ágazatokban a számlák háromnegyedét rendezik határidőre a cégek.
Az építőiparban, a bútorgyártásban és a szállításban, raktározásban érdekelt vállatok azonban jóval kisebb hangsúlyt fektetnek a pontosságra, ezeken a területeken a számlák alig több mint felét fizetik ki késedelem nélkül.
Nem mindegy az sem, hogy a hitelezők mekkora fizetési határidőt adnak az egyes szektorokban működő partnereiknek a számlák rendezésére. A legrövidebb határidővel a művészet, szórakoztatás, szabadidő, az egyéb szolgáltatás, a humán-egészségügyi, szociális ellátás és az oktatás területén kell kalkulálniuk a vállalkozásoknak, hiszen ezekben a szektorokban átlagosan 15-17 nap volt a fizetési határidő a 2017-es évre vizsgálva.
Toronymagasan a leghosszabb fizetési határidőt a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártásával foglalkozók kapják: a hitelezők átlagosan 43 napos haladékot nyújtanak számukra. Bár ebben az ágazatban a második legalacsonyabb a cégek átlagos késedelme a hosszú fizetési határidő miatt, az ezen a területen tevékenykedő és késve fizető vállalatok befizetéseire több mint 54 napot várnak a hitelezők. Legtöbbet a gépipari cégek számlarendezésére kell várni, ami náluk is elsősorban a magas fizetési határidőnek tudható be.
Megyei szinten
Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében fizetnek a legfegyelmezettebben a vállalatok. Az ezekben a megyékben működő cégek számláik több mint 70 százalékát fizetik ki időben. A lista legrosszabbul teljesítő megyéje Somogy, ahol a számlák 54,5 százalékát rendezik legkésőbb a lejárat napján, de nem lehetnek büszkék Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megye társaságai sem, ahol kevesebb mint 60 százalékban fizetnek pontosan a vállalkozások. A főváros sem teljesít kiugróan jól 62,5 százalékos értékével, ám ez azt is jelenti, hogy ezen a téren stagnáltak a budapesti cégek 2016-hoz mérten.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
