| A carry trade kifejezésre nincs tökéletes magyar fordítás. Lényege, hogy a befektető alacsony kamatú devizában vesz fel hitelt, a pénzt befekteti magas hozamú devizában denominált piaci termékbe, majd a nyereségből visszafizeti a hitelt és a hozamkülönbséget teszi zsebre. |
A héten mind Csehország mind pedig Lengyelország bocsátott ki devizában denominált kötvényeket, ami intenzív keresletre talált a külföldi befektetők körében. Az emögött meghúzódó okok között még mindig a vezető jegybankok által végrehajtott nagy likviditásinjekciók, illetve a relatíve magas régiós „carry” a legfontosabb - írják az OTP elemzői.
Számos bank jelezte már a kormányzat felé, hogy szívesen megszervezne egy devizakötvény kibocsátást, és a piaci szereplők véleménye szerint az USA piacokon szereplő befektetők között erős érdeklődés mutatkozik hosszú távú (10-20 éves) USD-ben denominált magyar állampapírok iránt, amit jelenleg kb. 5%-os hozam körül vennének meg. "Azt gondoljuk, hogy ez már elég vonzó lehet a kormányzatnak, és talán túl nagy lesz a kísértés, hogy ellenálljanak ennek" - írják az OTP elemzői.
Lassan már mindenki a magyar kibocsátást szervezné
Varga Mihály tárca nélküli miniszter október elején nyilatkozott úgy: ha a hitelmegállapodással kapcsolatos tanulmányokat, elemzői véleményeket olvassa az ember, az az érzése támadhat, hogy Magyarországnak nem is kell az IMF, mert viszonylag kedvező a nemzetközi helyzet, a magyar kormánynak pedig van pénze, s 2013 közepéig biztosan finanszírozni tudja az országot, szerencsés helyzetben akár tovább is.
Varga elmondta: lassan már nincs is olyan nagy pénzintézet, amely ne kereste volna meg a kormányt azzal, hogy szívesen megszervezné Magyarország devizakötvény-kibocsátását a nemzetközi piacon, amire utoljára tavaly májusban volt példa. A magyar papírokat minden bizonnyal lejegyeznék, csak kérdés, milyen áron.
Nem lenne létfontosságú
Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese szeptemberben azt mondta, hogy nem változott az az elképzelés, miszerint nyilvános államkötvény kibocsátás külföldön kizárólag az IMF-EU megállapodás után lehetséges, de ezt várja a piac is tőlünk egyébként. Borbély László András arról beszélt, hogy finanszírozás szempontjából nem létfontosságú az idei devizakötvény-kibocsátás, mert a tartalékokkal együtt ki tudjuk fizetni a kötelezettségeket.
Utalt arra is, hogy ha kibocsátás lesz, akkor az mindenképpen dolláralapú lesz, mert jelenleg a piacokon az amerikai alapoknak van igazán pénze.
Nemrég a Takarékbank elemzői is úgy fogalmaztak: a devizakötvény-kibocsátást azért tudtuk megúszni, mert a forintpiacon bár meglehetősen drágán, de nagy összegben tudott forrást bevonni az ország, a kötvényaukciók sikeresek, és a lakossági állampapír-állomány is növekszik. Ehhez társul még az állami tartalékok kiemelkedő szintje; bár 2012 végén, 2013 elején jelentősebb lejárati csúcs várható az állampapír-piacon, 2014 végéig biztosan nem lesz finanszírozási gondja az országnak.
Szudániai, ukrán és tanzániai vendége is volt. 
