Hirdetés

A szigetvita tüntetések levezetik a belső feszkót Japánban és Kínában

2012. szeptember 22., 09:15

Sokak szerint a múlt héten kipattant szigetvita Japán és Kína között, alkalmat adott a belső feszültségek levezetésére, a pekingi és tokiói kormánnyal szembeni elégedetlenség kifejezésére.

Hirdetés

A japán-kínai viszály felszínre hozta a két kormány gyengeségeit - vélik a Wall Street Journal tokiói és sanghaji tudósítói. Nem pusztán a vitatott hovatartozású szigetcsoportról szól a Japánban és Kínában több mint egy hete indult tiltakozási hullám. Ennél jóval többről van szó: a tokiói és pekingi kormány munkájával való elégedetlenség kifejezéséről. A tudósítók szerint a szigetvita a két országban egyaránt felszínre hozta a politikai vezetés súlyos gyengeségeit, ami megnehezíti egy mindkét fél számára elfogadható diplomáciai megoldás megtalálását, és elmélyíti a két gazdasági nagyhatalom közötti feszültséget.

Mi is történt?

A dolog a múlt héten pattant ki, amikor Tokió állami kézbe vette a Kína által is magának követelt, japánul Szenkaku, kínaiul Tiaojü néven ismert kelet-kínai-tengeri szigetcsoport három tagját. A Kína-szerte kirobbant erőszakos Japán-ellenes tüntetéseken többen elégedetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy a jelenlegi - éppen nemzedékváltás előtt álló - pekingi vezetés képtelen érvényesíteni a szigetországgal szembeni területi követeléseket. Sokan hazafias dalokat énekelve Mao Ce-tung volt kínai diktátor képét emelte a magasba, utalva az egykori keménykezű pártvezetőre, akihez képest a mostani politikai elit gyenge.

Aggódik a kommunista vezetés

Nem véletlen, hogy a Kínai Kommunista Párt nagyon is figyeli a vörös maoista kultúra felélesztésén dolgozó, a politikai életből időközben száműzött Po Hszi-laj sorsát, akinek mozgalma még mindig nagy népszerűségnek örvend az egyebek mellett a társadalmi egyenlőtlenségek miatt bosszús lakosság körében. De az egyre erősödő társadalmi elégedetlenség feladja a leckét Hu Csin-tao leköszönő elnök várható utódjának, Hszi Csin-ping jelenlegi alelnöknek is, aki törheti a fejét, hogy miként kezelje az egyre haragosabb nacionalistákat.

Kínai politológusok szerint a japánok miatti elégedetlenség nyilvánvaló. A tüntetők mindeközben hangot adnak a kínai kormánnyal és társadalommal való elégedetlenségüknek is. Ugyanakkor a kommunista párt a mostani Japán-ellenes tüntetések engedélyezésével egyúttal lehetőséget ad arra, hogy ellenőrzött körülmények között engedjék ki a társadalom elégedetlen tagjai az elmúlt évek során felgyülemlett gőzt.
A kormány toleranciája azonban nem tartott sokáig: a héten már a pekingi hatóságok rövid szöveges üzenetekben szólították fel a lakosságot, hogy tartózkodjon az újabb demonstrációktól. Ez aligha tekinthető a Japán-ellenes érzések elfojtását célzó lépésnek, sokkal inkább a politikai vezetéssel szemben megfogalmazott kritikák elhallgattatására irányul.

Komoly történelmi párhuzamok

A népszerű angol nyelvű kínai napilap, a Global Times egyik írása párhuzamot vont a mostani tüntetések és a majdnem száz évvel ezelőtt szerveződött Május 4. Mozgalom között. Az újság emlékeztetett arra, hogy 1919-ben több ezer diák vonult Peking utcáira, hogy  így tiltakozzon a külföldi ellenőrzés alatt álló kelet-kínai területeket Japánnak ítélő versailles-i egyezmény ellen. A megmozdulás politikai ébredéssel párosult, és egyéb más tényezőkkel együtt előkészítette a terepet a következő évtizedekben lejátszódó kommunista hatalomátvételhez.

A japán kormány a nacionalisták fogságában

Japánban a Noda Josihiko vezette kormány is szorult helyzetben van, hiszen az egy éven belül esedékes parlamenti választásokon minden bizonnyal vereséget mérnek rá a Kínával szemben jóval keményebb álláspontot képviselő rivális pártok. Vagyis Tokió és Peking esetében is igaz, hogy a kormánynak rendkívül kicsi a mozgástere a szóban forgó diplomáciai csetepatéban; ahhoz, hogy a hazai közönség kedvében járjon, nem tűnhet gyengének, hiszen az ellenzék is nacionalistább fellépésre sarkallja. Másfelől viszont ahogy romlik a helyzet a két állam között, úgy kerülnek veszélybe az értékes kínai-japán kereskedelmi kapcsolatok, amelyek esetleges befagyása óriási károkat okozna mindkét állam gazdaságának.

A Kínában szervezett tüntetések többfelé japán éttermek és cégek elleni erőszakos támadásba torkolltak, aminek nyomán számos vállalat az ideiglenes bezárás mellett döntött. Azóta már többen, köztük a Sony és az Aeon is jelezték, hogy folytatják a működést, míg mások, például a Toyota Motor  továbbra is zárva vannak.

De mit szól mindehhez a világ csendőre?

Kínának ezen kívül egy másik szempontot is figyelembe kell vennie, mielőtt bármilyen lépésre szánná el magát a szigetvitában, mégpedig Washington véleményét. Egy kemény válasz ugyan kedvező fogadtatásra találna odahaza, de nem úgy az Egyesült Államokban, amely azonnal keresné a lehetőséget a nagyobb katonai és stratégiai befolyásszerzésre a régióban, hogy biztosítsa a hatalmi egyensúlyt.


Az Egyesült Államok nem foglal állást a Szenkaku-szigetek feletti szuverenitással kapcsolatos vitában, de elismeri, hogy Tokió tényleges adminisztratív ellenőrzést gyakorol a terület felett. Így az "egyértelműen az amerikai-japán védelmi szerződés hatálya alá esik" - jelentette ki a washingtoni külügyminisztérium kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős helyettes államtitkára az amerikai szenátus külkapcsolatokkal foglalkozó albizottsága előtt. A szerződés pedig arra kötelezné Washingtont, hogy ha a balhé eszkalálódik, akkor Japán oldalán lépjen fel.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Honnan ismerhető fel az álbróker?

2014. szeptember 18., 18:00
Honnan ismerhető fel az álbróker?

Nincs könnyű helyzetben, aki álbrókerekkel találkozik, a magukat ügynököknek kiadók rámenősek és erőszakosak, az ajánlataik pedig csábítóak. A legutóbbi, Kulcsár-ügyhöz hasonlított piramisjátéknál derült csak ki, hogy forint milliárdok mozdultak meg feketén. Mit tegyen, ha rövid idő alatt nagy hozamot ígérnek? Ne higgye el. Videóinterjú

Utánajártunk

Mi történt az elmúlt órákban?

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön szerint hogyan végződnek a devizahiteles perek, hány pénzintézet lesz, amelyik bizonyítani tudja, hogy tisztességesen járt el?

A hitelintézetek a bírósághoz fordultak a devizahiteleseket segítő törvény miatt. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosításai.