Privátbankár Híradó
Sokak szerint a múlt héten kipattant szigetvita Japán és Kína között, alkalmat adott a belső feszültségek levezetésére, a pekingi és tokiói kormánnyal szembeni elégedetlenség kifejezésére.
Hirdetés
A japán-kínai viszály felszínre hozta a két kormány gyengeségeit - vélik a Wall Street Journal tokiói és sanghaji tudósítói. Nem pusztán a vitatott hovatartozású szigetcsoportról szól a Japánban és Kínában több mint egy hete indult tiltakozási hullám. Ennél jóval többről van szó: a tokiói és pekingi kormány munkájával való elégedetlenség kifejezéséről. A tudósítók szerint a szigetvita a két országban egyaránt felszínre hozta a politikai vezetés súlyos gyengeségeit, ami megnehezíti egy mindkét fél számára elfogadható diplomáciai megoldás megtalálását, és elmélyíti a két gazdasági nagyhatalom közötti feszültséget.
Mi is történt?
A dolog a múlt héten pattant ki, amikor Tokió állami kézbe vette a Kína által is magának követelt, japánul Szenkaku, kínaiul Tiaojü néven ismert kelet-kínai-tengeri szigetcsoport három tagját. A Kína-szerte kirobbant erőszakos Japán-ellenes tüntetéseken többen elégedetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy a jelenlegi - éppen nemzedékváltás előtt álló - pekingi vezetés képtelen érvényesíteni a szigetországgal szembeni területi követeléseket. Sokan hazafias dalokat énekelve Mao Ce-tung volt kínai diktátor képét emelte a magasba, utalva az egykori keménykezű pártvezetőre, akihez képest a mostani politikai elit gyenge.
Aggódik a kommunista vezetés
Nem véletlen, hogy a Kínai Kommunista Párt nagyon is figyeli a vörös maoista kultúra felélesztésén dolgozó, a politikai életből időközben száműzött Po Hszi-laj sorsát, akinek mozgalma még mindig nagy népszerűségnek örvend az egyebek mellett a társadalmi egyenlőtlenségek miatt bosszús lakosság körében. De az egyre erősödő társadalmi elégedetlenség feladja a leckét Hu Csin-tao leköszönő elnök várható utódjának, Hszi Csin-ping jelenlegi alelnöknek is, aki törheti a fejét, hogy miként kezelje az egyre haragosabb nacionalistákat.
Kínai politológusok szerint a japánok miatti elégedetlenség nyilvánvaló. A tüntetők mindeközben hangot adnak a kínai kormánnyal és társadalommal való elégedetlenségüknek is. Ugyanakkor a kommunista párt a mostani Japán-ellenes tüntetések engedélyezésével egyúttal lehetőséget ad arra, hogy ellenőrzött körülmények között engedjék ki a társadalom elégedetlen tagjai az elmúlt évek során felgyülemlett gőzt.
A kormány toleranciája azonban nem tartott sokáig: a héten már a pekingi hatóságok rövid szöveges üzenetekben szólították fel a lakosságot, hogy tartózkodjon az újabb demonstrációktól. Ez aligha tekinthető a Japán-ellenes érzések elfojtását célzó lépésnek, sokkal inkább a politikai vezetéssel szemben megfogalmazott kritikák elhallgattatására irányul.
Komoly történelmi párhuzamok
A népszerű angol nyelvű kínai napilap, a Global Times egyik írása párhuzamot vont a mostani tüntetések és a majdnem száz évvel ezelőtt szerveződött Május 4. Mozgalom között. Az újság emlékeztetett arra, hogy 1919-ben több ezer diák vonult Peking utcáira, hogy így tiltakozzon a külföldi ellenőrzés alatt álló kelet-kínai területeket Japánnak ítélő versailles-i egyezmény ellen. A megmozdulás politikai ébredéssel párosult, és egyéb más tényezőkkel együtt előkészítette a terepet a következő évtizedekben lejátszódó kommunista hatalomátvételhez.
A japán kormány a nacionalisták fogságában
Japánban a Noda Josihiko vezette kormány is szorult helyzetben van, hiszen az egy éven belül esedékes parlamenti választásokon minden bizonnyal vereséget mérnek rá a Kínával szemben jóval keményebb álláspontot képviselő rivális pártok. Vagyis Tokió és Peking esetében is igaz, hogy a kormánynak rendkívül kicsi a mozgástere a szóban forgó diplomáciai csetepatéban; ahhoz, hogy a hazai közönség kedvében járjon, nem tűnhet gyengének, hiszen az ellenzék is nacionalistább fellépésre sarkallja. Másfelől viszont ahogy romlik a helyzet a két állam között, úgy kerülnek veszélybe az értékes kínai-japán kereskedelmi kapcsolatok, amelyek esetleges befagyása óriási károkat okozna mindkét állam gazdaságának.
A Kínában szervezett tüntetések többfelé japán éttermek és cégek elleni erőszakos támadásba torkolltak, aminek nyomán számos vállalat az ideiglenes bezárás mellett döntött. Azóta már többen, köztük a Sony és az Aeon is jelezték, hogy folytatják a működést, míg mások, például a Toyota Motor továbbra is zárva vannak.
De mit szól mindehhez a világ csendőre?
Kínának ezen kívül egy másik szempontot is figyelembe kell vennie, mielőtt bármilyen lépésre szánná el magát a szigetvitában, mégpedig Washington véleményét. Egy kemény válasz ugyan kedvező fogadtatásra találna odahaza, de nem úgy az Egyesült Államokban, amely azonnal keresné a lehetőséget a nagyobb katonai és stratégiai befolyásszerzésre a régióban, hogy biztosítsa a hatalmi egyensúlyt.
Az Egyesült Államok nem foglal állást a Szenkaku-szigetek feletti szuverenitással kapcsolatos vitában, de elismeri, hogy Tokió tényleges adminisztratív ellenőrzést gyakorol a terület felett. Így az "egyértelműen az amerikai-japán védelmi szerződés hatálya alá esik" - jelentette ki a washingtoni külügyminisztérium kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős helyettes államtitkára az amerikai szenátus külkapcsolatokkal foglalkozó albizottsága előtt. A szerződés pedig arra kötelezné Washingtont, hogy ha a balhé eszkalálódik, akkor Japán oldalán lépjen fel.
Kapcsolódó cikkek
-
Fogyasztó
Gagyi telefont vettél? Mindenedet ellophatják
2014. június 16., 18:20
Majdnem úgy néz ki, mint egy Galaxy S4, csak 100 ezerrel olcsóbb - hol a bibi? Egy koppintott kínai telefont gyárilag telepített kémprogrammal együtt szállítanak: lehallgathatnak, rögzíthetnek, követhetnek, lehúzhatnak, vagy amit akarnak.
-
KKV
Méghogy brazil - kiírhatják az egész focivébére: Made in China
2014. június 13., 18:10
Ki se jutott a csapatuk, de a vb hivatalos kabaláitól kezdve a serlegeken át a stadionokat ellátó napelem-panelek készítéséig a kínai cégek számára jelentős hasznot hoz a labdarúgó-világbajnokság.
-
Makro
Nem tetszik a hitelminősítő? Csinálj egyet magadnak!
2014. június 03., 17:40
Közös hitelminősítő intézet létesítéséről állapodott meg Oroszország és Kína - idézte kedden az RT.com hírportál a Kínában tárgyaló Anton Sziluanov orosz pénzügyminisztert.
Hirdetés
Címlapon
Túl szép lenne 2015. végéig a 2,1 százalékos alapkamat
2014. július 23., 06:22
A kamatcsökkentési ciklus végének bejelentése után az elemzők kérdésesnek tartják, hogy a Magyar Nemzeti Bank meddig tudja tartósan alacsony szinten tartani az alapkamatot.
Utánajártunk
mi történt az elmúlt órákban ?
Hirdetés
Legfrissebb
- Végre nem csak főtereket építenek az önkormányzatok
- Hároméves csúcson a fogyasztói bizalom
- Túl szép lenne 2015. végéig a 2,1 százalékos alapkamat
- Itt a lista: hol érdemes nyaralót venni?
- Matolcsy hozta a nap meglepetését
- Matolcsy meglökte a budapesti tőzsdét és a forintot is
- Soha nem dolgozott még ennyi magyar Ausztriában
- Átvágta az autósokat a legnagyobb alkusz cég, a GVH büntetett
- Unortodox időzítés: 19-re lapot húzott Matolcsy
- Matolcsy megszólalt, mindenki meglepődött - Az Erste is perel
Hirdetés
Szavazás
Ön egyetért azzal, hogy meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot a devizahiteleseknek?
- Itt a lista: hol érdemes nyaralót venni?
- Örökléssel rendezi a nyugdíjproblémát a kormányzat?
- Matolcsy megszólalt, mindenki meglepődött - Az Erste is perel
- Átvágta az autósokat a legnagyobb alkusz cég, a GVH büntetett
- Túl szép lenne 2015. végéig a 2,1 százalékos alapkamat
- Valami készül: miért éppen most vágtak ekkorát Matolcsyék?
- Baj lesz ebből: bóvlit veszünk a nagyobb hozam reményében
- Végre nem csak főtereket építenek az önkormányzatok
- Sorra mennek perre a bankok - Nem fizet az EU Magyarországnak
Még több Makro
- MNB: buktak a külföldi nagybankok a magyar befektetésükön
- 10 dolgot szeretnének Matolcsy emberei: ettől lesz jó a bankrendszer
- Csak magára számíthat a "minimálbér-nemzedék"
- Most akkor mennyibe kerül 100 euró? Hol váltsunk pénzt?
- Diplomások vagy szakmunkások? Kik mennek inkább külföldre?
- Alkotmánybíróság: bírósági gyakorlat alapján módosíthatóak a devizahitel-szerződések
- Bíróságra mennek a bankok - lehet-e emelni a 0 forintos díjat?
- Soha nem dolgozott még ennyi magyar Ausztriában
- Lelőttek egy maláj gépet az orosz-ukrán határon - háború közeleg?
- Kamatmizéria: Mégis, melyik állampapírt válasszam?
- Lehet választani: adóemelés vagy nyugdíjcsökkentés?
- Amelyik kormány emeli a sör árát, annak mennie kell?
- Újra indul a Shanghai Express? Részvényt vesz a magyar - nem biztos, hogy jókor
- Nem fogja elhinni: nálunk van Európa egyik legolcsóbb cigije
- Nyereséges volt, mégis kivonult Magyarországról egy pénzügyi szolgáltató
- Ha nem lenne új integráció, már fizetnék az orgoványi betétesek pénzét
- Nem voltál otthon, amikor jött a kéményseprő? Ezért megfizetsz...
- Rossz hír a takarékoknak: nem vizsgálja az Alkotmánybíróság az integrációt
- Taxiárak: Csak a kormányzat bele ne ártotta volna magát
- De mégis, mit adott nekünk a pénzügyi rezsicsökkentés?
- Egy régi pláza lesz Budapest új bulicsakrája?
- Özönlenek a román és bolgár munkavállalók Németországba - és mi?
- Ne a kigyúrt behajtó legyen a jelkép - új szabályokat akarnak a követeléskezelők
- Amikor a bank csődben van: a két macska esete a bankszanálási törvénnyel
- Mélyben a forint, 310-nél az euró: mi történik?
- Hogyan írjunk jó üzleti tervet?
- 7 kérdés: aggályok és furcsaságok a devizahiteles mentőcsomag körül
- Így rendezi át a privátbanki üzletágat a minikamatok világa
- Versenyzünk a munkáért Ausztriában a románokkal
- Mire számíthatnak a devizahitelesek Rogán Antal szavai nyomán?
- Az extra terhek nyomán jól jön a bankoknak a segítség
- Mi lesz a cégünk titkaival? És ha az állammal üzletelünk?
- A CIB nem akarja elhagyni az országot - jó lesz, ha végre rendezik a devizahitel-kérdést
- Devizahitelek: a kormány aduászt kapott a Kúriától
- Ezért nem mindegy, hol kötöd le a pénzedet
- Az ötlet nem elég - mi kell egy vállalkozáshoz?
- Itt az euró-befektetések reneszánsza és a bankbetétek újjászületése?
- Sokkal olcsóbb a nagybevásárlás, mint tavaly - alakul a dinnyeszezon is
- Egy kis árkörkép: Hová menjek strandolni?
- MNB: nem könnyítik meg a bankok, hogy hitelhez jussunk
- Ötletbörze: így nyomnák le az áfát az építőiparban
- Döntött a Kúria - ettől még nem kapunk vissza pénzt a bankoktól
- Minden deviza alapú szerződésre érvényes lesz a Kúria árfolyamrés döntése?
- Csodavárás helyett javaslatok: min változtatna a Bankszövetség?
- Devizában is kell az olcsó pénz - jön a mikrohitel-kártya a vállalkozásoknak
- 9+2 adóelőny: így nem kell akkorát szívni az adóbevallással
- Na de a forinthiteleseket ki menti meg?
- Már Dr. Végzet sem ijesztget - jó-e a magyaroknak az államkapitalizmus?
- Erős vagy gyenge? Merre tart tulajdonképpen a forint?
- Hitel márpedig kell - hogyan vágna rendet a jegybank?
- Exportálnál, de nincs miből? Van megoldás
- Élet a két százalékos kamatokon túl: Prémiumot vagy Bónuszt tetszik?
- Miért nem jó Magyarországon adózni?
- A 22-es csapdájában a magyar bankok
- Államosít a kormány, így háromszáz milliárddal több állampapírt kell eladni
- Vették, mint a cukrot – a 300 forinthoz közelítő euró már olcsónak számít?
- Fürdenek a magyarok a készpénzben - újabb milliárdok a zsebünkben
- Miért jobb egy családtag, mint egy menedzser?
- Mi értelme a közfoglalkoztatásnak? Megszólaltak a közmunkások
- Így tud nagyra nőni egy magyar cég - a jobbakért versenyeznek a bankok
- Idén ilyet még nem láttunk: nagyot estek az árak
- Ne szólj bele, épp pénzt keresünk neked!
- Családi vállalkozások: hogyan csinálnak multicéget a Szentkirályiból?
- Ezért kockázatos a forintot túlságosan shortolni - interjú
- Nemsokára többféle állampapírt értékesítenek majd a bankok – interjú
- Ítélet: most akkor a bankok nyertek vagy a devizahitelesek?
- Itt az új magyar bulvárlap - vagy mégsem?
- Még mindig nagyon sokba kerül a fizetés – itt vannak a számok
- Akár Magyarországon is venne bankot az OTP
- Lesz-e Facebook-részvény Pesten? - interjú
- Az MNB állampapírba hajtja a bankok pénzét
- Miért viszik a házat? Itt vannak a számok
- Fektesd be úgy a pénzed, mintha tévét vennél - interjú
- Hozamot akarsz, vagy inkább nyugodtan szeretnél aludni? – interjú
- Kamatfront: újabb hetven milliárd forint ment befektetési alapokba
- Új világ jön az uniós pályázatoknál: megszűnik a MAG Zrt.
- A bank veszélyes üzem - miért van szükség a banki likviditás szabályozására?
- Így falta fel a kis gömböc a magyar önkormányzatokat
- Repkedtek a milliárdok: ennyibe kerültek nekünk a képviselőjelöltek
- Drágám, a sörök összementek! Ezért tűnt el a polcokról a Heineken
- Sok képviselőjelöltnél csönget majd az adóhatóság
- Akiknek a legkevésbé fájt: vállunkon vittük nyugdíjasainkat
- Így veszíti el értékét a családi pótlék
- Mire spórolnak a magyar bankok?
- 20 év, világszínvonalú munka - interjú az Év Alapkezelőjének vezetőjével
- Elcsúszott egy minisztérium: furcsa megjegyzés a jegybank jelentésében
- Megugrották a magyar biztosítók az akadályt - mivel van gond?
- 0 forintos számlák, milliárdos bírság: mit mond a nyelvtan?
- Változott a világ - mit léptek a magyar bankok?
- Függőségben az állam - sok pénzre van szüksége Magyarországnak
- Újabb csúcs: sosem dolgozott még ennyi magyar Ausztriában
- Megszorítás magyar módra: az elmúlt négy év vesztesei és nyertesei
- Érdemes beszállni az orosz részvénypiacba?
- Mennyibe kerülnek nekünk a magyar devizakötvény-kibocsátások?
- Rágyújtanál? Előbb nézd meg, mennyivel drágult ez neked!
- Így jött össze az óriáshiány - most akkor aggódjunk?
- Még mindig beveszed? – négy évente ugyanúgy esnek pofára a fogyasztók
- Itt a szám: a 3,3 millió szegény országa lettünk
- Így is lehet bankolni: van róla fogalmad, mi történik a pénzeddel?
- A magyar piac nem elég nagy nekem, irány Németország! - Úton a sikerhez
- Tudod, hogy mennyibe kerülsz a munkáltatódnak? Elképesztően sokba
- A devizahitelesek mentése összedöntheti a bankrendszert?
- Kihirdették a devizahiteles törvényt: tisztességtelen lett a hitelezés?
- Legalább bankkártyánkhoz legyen utasbiztosításunk
- Mi lesz még ebből? Beláthatatlan következményei lehetnek a maláj gép katasztrófájának
- Miért nem államosítás az államosítás? A miniszter elmagyarázza
- Megérte gázt keresni a Makói-árokban
- Van 500 ezer forintom, mit kezdjek vele? Így juthatsz állampapírhoz
- Az MKB-nak is elege lett, perel
- Benelux hírek irányítják a magyar gazdaságot
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
- Matolcsy hozta a nap meglepetését
- Itt van Matolcsy bejelentése: tényleg itt van a kamatvágások vége
- Bárcsak mindig ennyire egyetértenének – 18-ból 18 ugyanazt mondja
- Tarlós is szükségét érezte megszólalni a verekedő taxisok ügyében
- Nemzetközi nyomásra lehet vége a közel-keleti harcoknak
- Soha ilyen olcsón nem úsztuk meg az aukciót
- Ötmilliárdot költenek az Audi győri kétnyelvű iskolájára
- Jó pár országban magasabb az államadósság, mint nálunk
- Lehet dolga a bíróságnak a devizahitelekkel - Nem jönnek uniós pénzek?
- Újabb bank jelentette be, hogy perel a devizahitelek miatt
