Ferenc pápa megérinti a torinói leplet a torinói Keresztelő Szent János-dómban 2015. június 21-én. A 4,26 cm hosszú lenvászon kendő a katolikus egyház egyik legnagyobb legbecsesebb ereklyéje, amelybe a hagyomány szerint Jézus Krisztus keresztfáról levett testét tekerték, és amelyen kirajzolódnak a vonásai. (MTI/EPA/Alessandro Di Marco)

Ferenc pápa a múlt héten „Áldott légy!” címen megjelent enciklikájában sürgős felhívással fordult a világ politikai és szellemei vezetőihez. Ebben a politika, a gazdaság és az egyéni életvitel radikális átalakítására szólít fel, így próbálva szembeszállni az ökológiai leromlás és az éghajlatváltozás fenyegetéseivel. „A politika alávetettsége a technológiával és a pénzügyekkel szemben a környezetvédelmi kérdésekről szóló csúcstalálkozók sikertelenségében mutatkozik meg” – hangsúlyozza.

Az enciklika kitér a pénzügyi válságra is, amelyről Ferenc pápa úgy vélte, hogy a világ semmit nem tanult, a lakosság pedig nagy árat fizetett azért, hogy a bankokat bármi áron meg kellett menteni. Kiemelte, hogy a politikának nem szabad alávetnie magát a gazdasági érdekeknek.

A Föld, mint egy gigantikus szeméttelep

A hat fejezetből álló enciklika ötödik fejezete foglalkozik azzal, hogy mit lehet és mit kell tenni a teremtett világ védelmében. A katolikus egyházfő – aki szeretné, ha körlevele részévé válna a decemberi párizsi ENSZ-klímakonferenciának – úgy fogalmazott: még sohasem bántunk olyan rosszul közös otthonunkkal, a Földünkkel, mint az elmúlt két évszázadban. Úgy vélte, hogy a Föld „mérhetetlen szemétteleppé” változik.

Az enciklika többször visszatérő eleme, hogy minden személy, élőlény és tárgy össze van kötve egy láthatatlan kötelékkel. Ostorozza a mértéktelen fogyasztást és a ferences egyszerűség szellemiséget dicséri. Ez nem véletlen, hiszen Ferenc pápa a XIII. századi aszketikus életmódú szerzetes, Assisi Szent Ferenc tiszteletére vette fel a nevét.

Konzultálva különböző világnézetű tudósokkal

A Vatikán az enciklika kibocsátása előtt hónapokon keresztül konzultált vezető szakértőkkel, így Merkel kancellár egyik környezetvédelmi tanácsadójával, a református Hans Joachim Schnellnhuberrel, a Potsdam Institute for Climate Impact Research alapító vezetőjével.

Schnellnhuber szerint egyfajta becsületkódexnek számít a tudósok között, hogy az elemzés és az erkölcs közötti vörös vonalat soha nem szabad átlépni. De mára elértünk egy olyan helyzethez, ahol el kell gondolkodni a kutatás eredményeinek társadalmi következményeiről.

Kritika kívülről és belülről

Ferenc pápát támadások is érték az enciklika miatt egyrészt azok részéről, akik megkérdőjelezik, vagy egyenesen tagadják az ember által okozott klímaváltozásra vonatkozó kutatatási eredményeket. A két héttel ezelőtti G7-csoport tagországai elkötelezték magukat, hogy 2050-ig 40-70 százalékkal csökkentik az általuk kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét. S noha a második legnagyobb kibocsátó USA elnöke elkötelezett a kérdésben, a republikánus többségű törvényhozás ellenzi a klíma-megállapodást.

Másrészt több olyan konzervatív katolikus is kritizálta, akik szerint ez egy támadás a kapitalizmus ellen és politikai beavatkozásnak tekinthető. De a PR és a tömegmédia eszközeit sem megvető Ferenc pápa csupán azon egyházi vezetők nyomában halad, akik generációk óta felemelik a szavukat és alkalmazzák az egyházi tanítást a jelenkor kihívásaira. A Föld ökológiai válsága pedig kétségtelenül egyike a legnagyobbaknak.

Káncz Csaba jegyzete