Máris itt vannak az első markáns jelei annak, hogy átrendeződik a világkereskedelem a Donald Trump amerikai elnök által elindított vámháború hatására – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Mfor. Ennek egyik ékes példáját az amerikai-kínai kereskedelem vonatkozásában figyelhetjük meg: a távol-keleti szuperhatalom exportja féléves mélypontra süllyedt augusztusban, miután a kivitel csak 4,4 százalékkal bővült. Ami viszont igazán látványos, az az Egyesült Államokba irányuló kínai kivitel 33,12 százalékos zuhanása.

Bár még egy 90 napig tartó, úgynevezett vámtűzszünet van érvényben a két ország között, úgy tűnik, hogy a kína kereskedelempolitika már a tényleges és tartós vámtételek bejelentése előtt elkezdett alkalmazkodni az új paradigmához. Erre utal az is, hogy míg az amerikai export bezuhant, addig egyéb régiók alaposan beerősítettek. Így például a délkelet-ázsiai országok felé irányuló kínai szállítások 22,5 százalékkal bővültek, miközben Afrikába és Latin-Amerikába is felpörgött a kereskedelmi aktivitás – írja a Reuters.

A németek is átrendeznek, ami Magyarországnak is fájhat

Hasonló, de arányában kevésbé jelentős átrendeződéseket figyelhetünk meg az Európai Unió legerősebb tagállamánál, a Magyarország szempontjából is meghatározó Németországnál. A német export júliusban, tehát még az EU-USA kereskedelmi megállapodás életbe lépése előtt 0,6 százalékkal csökkent júniushoz képest, a várt minimális bővülés helyett.

Az Egyesült Államokba irányuló német kivitel pedig 7,9 százalékkal zuhant egy hónap alatt. Itt majd az augusztusi adatokra különösen érdemes lesz odafigyelni, hiszen ekkor már érvényben voltak a 15 százalékos amerikai importvámok az EU-ból a tengerentúlra szállított termékekre. A 15 százalék egyébként lényeges emelkedés a korábbi, átlagosan 4,8 százalékos tarifához képest, de azért a legrosszabb szcenáriót, a 30 százalékos vámot sikerült elkerülniük az EU vezetőinek.

Az Egyesült Államok számít Németország legnagyobb kereskedelmi partnerének (a kétoldalú áruforgalom összértéke tavaly 253 milliárd eurót tett ki, és évről-évre növekedett az elmúlt időszakban), vagyis az amerikai kiesés egy az egyben történő kiváltása cseppet sem kézenfekvő. És itt jutunk el Magyarországhoz, hiszen hazánknak pedig Németország az első számú kereskedelmi partnere. Vagyis az amerikai vámok indirekt (a reexporton keresztül) és direkt módon is hatnak a hazai kivitelre. A magyar kormány már korábban jelezte, hogy a republikánus adminisztráció intézkedései nagyjából 11 milliárd dollárnyi piacot érintenek, aminek a döntő hányada (kb. 60 százaléka) az akkumulátor-iparág és a járműgyártás területét fedi le.    

A vámok által leginkább érintett cégek az iváncsai SK.On, a gödi Samsung, a győri Audi és a kecskeméti Mercedes lehetnek, de meg kell említeni a készülő debreceni BMW és CATL-beruházást, vagy éppen a Denso. a GE és a Bosch magyarországi üzemét is. A Magyar Nemzeti Bank még márciusban közölt inflációs jelentésében azt írta, hogy Magyarország a teljes hazai kibocsátás közel két százalékát exportálja közvetlenül az USA-ba. Ha pedig a közvetett, beszállítókon keresztüli kivitelt nézzük, akkor az amerikai kitettségünk eléri a 2,9 százalékot GDP-arányosan. Ez kis mértékben meghaladja az EU átlagát (2,5 százalék), és a hetedik legnagyobb az Európai Unió gazdaságai közül.

Az Mfor cikkéből az is kiderül, hogy miként hatottak eddig a vámok az amerikai gazdaságra, és hogy miért muszáj közbelépnie a Fednek Donald Trump politikája miatt.