Horst Seehofer - Forrás: de.wikipedia.org

Még a mostanság rendkívül turbulens német belpolitikában is bombahírként robbant, hogy Horst Seehofer bajor miniszterelnök holnap Moszkvába látogat. Müncheni konzervatív körök bizonyosra veszik, hogy az utazást elődje, Edmund Stoiber kezdeményezte. Stoiber már régóta azon az állásponton van, hogy a bajor konzervatív CSU-nak újra markáns és önálló diplomáciai vonalat kell vinnie, ahogyan ezt az 1980-as években Franz Josef Strauß is tette. Strauß annak idején önállóan utazott Washingtonba, Pekingbe és tárgyalt leszerelési kérdésekről Gorbacsovval Moszkvában.

Putyin aláaknázhatja Merkelt

Seehofert személyesen nem igazán érdekli a külpolitika, a mostani utazásához pedig komoly diplomáciai egyensúlyérzékre lesz szüksége. Az útja körüli politikai vihar mindenesetre már most kitört Berlinben, holott még föl sem szállt a repülőre. Nem kis részben amiatt, mert Seehofer az utóbbi időszakban Merkel határozott ellenfeleként pozicionálja magát a menekültválságban.

Káncz Csaba

A bajor kormányzat múlt héten egy Merkelnek küldött levélben követelte az azonnali kurzus-módosítást és azzal fenyegetett, hogy az EU-s és a német törvények megsértése miatt az Alkotmánybírósághoz fordul. Putyin elnök szintén elutasítja Merkel vonalvezetését a menekült-kérdésben és könnyen lehet, hogy nyíltan is támogatásáról fogja biztosítani a bajorokat. Seehofer a maga részéről az Oroszország elleni gazdasági szankciók feloldása mellett fog lándzsát törni Moszkvába, ahova az év második felében már egy nagy gazdasági delegációt vezetve óhajt visszatérni.

Szászország is forrong, német hitelfelvétel jöhet

De Bajorország mellett Szászországban is pattanásig feszült a politikai helyzet a menekültválság miatt. Napi szinten támadják már a menekültszállásokat és a vizsgálatokat az államvédelem vette át. A lipcsei rendőrfőnök egy hétvégi interjúban komoly aggodalmának adott hangot amiatt, „mert egész Szászországban pogromhangulat alakult ki”.

Az államvédelemnek hamarosan lehet, hogy újabb feladat szakad a nyakába. A parlamenti pártok ugyanis a napokban vitatják meg, vajon a bevándorlás-ellenes és euroszkeptikus AfD pártot megfigyeltessék-e az elhárítással. A párt elnöke, Frauke Petry a Mannheimer Morgen című lap hétvégi számában közölt interjúban ugyanis kifejtette, hogy helyre kell állítani a rendet és a jog uralmát Németország határán, és az illegális határátlépést szükség esetén lőfegyver használatával kell megakadályozni. Csupán emlékeztetőül tesszük hozzá, hogy jelenleg az AfD a harmadik legerősebb politikai tömörülés Németországban.

Nem igazán nyugtatja a német kedélyeket egy kölni gazdaságkutató intézet (IW) friss tanulmánya sem, amely idénre és jövőre 50 milliárd eurós kiadással számol a menekültekre. Csak hogy érzékeltessük ennek az összegnek a nagyságrendjét, hozzátesszük, hogy ez Magyarország éves nemzeti össztermékének a felét teszi ki! Januárban Schäuble pénzügyminiszter egy EU-s benzin-adó ötletét vetette föl, amely az EU külső határvédelmének költségeit fedezte volna, de a konzervatív CDU hamarosan kihátrált a javaslat mögül. Ha az intézet kalkulációi helytállóak, akkor az IW szerint 2017 végén a német kormány hitelek fölvételére kényszerülhet a menekültek ellátása és integrációja miatt.

Káncz Csaba jegyzete