Az FBI múlt pénteki bejelentése, hogy újraindítják a nyomozást Clinton munkatársnőjének emailjei miatt, idegessé tette a piacokat. Valóban, már csak 5 napra vagyunk az elnökválasztástól, miközben Clinton kampánya több sebből vérzik és a legújabb felmérések szerint Trump és Clinton támogatottsága fej-fej mellett áll.
Napok óta fokozódik tehát a vételi érdeklődés a hagyományos „biztos kikötők” felé, úgymint a japán jen, a svájci frank és az arany, míg a mexikói peso rohamosan gyengül.
Joggal félnek a piacok
Amerika történetének két legkevésbé népszerű elnökjelöltjének küzdelmében Trump célja a választási hajrában, hogy minél több Clinton-szavazót ábrándítson ki. Ő maga nem tud már több szavazatot szerezni és ezért csökkenteni próbálja a részvételi hajlandóságot. Valóban, a legfrissebb Washington Post-ABC News kedden publikált felmérése szerint csökkent a Clinton szavazók meggyőződése és Trump átvette a vezetést 46-45 százalékos arányban. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint a mexikói peso közel 10 százalékot eshet abban az esetben, ha Trump nyerné meg az amerikai elnökválasztást.
|
| Káncz Csaba |
A piacok teljes joggal idegesek, hiszen Trump a kampányában világosan kijelentette, hogy összetépi a nemzetközi kereskedelmi szerződéseket - így az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt -, ezen kívül kivinné országát a Kereskedelmi Világszervezetből (WTO) és drámaian megemelné a vámokat a Kínából és Mexikóból behozott árukra.
Emellett közölné a munkahelyeket külföldre kiszervező amerikai cégvezérekkel, hogy 35-45 százalékos vámot vet ki azon árukra, amelyeket azok vissza akarnak szállítani az USA-ba.
Szakemberek viszont figyelmeztetnek, hogy ha Trump visszaállítaná az 1930-ban életbe léptetett Smoot-Hawley vámrendszert Kínára és Latin-Amerikára, akkor más aspektusait is visszahozná annak az évtizednek: a Nagy Depressziót és a globális katonai konfliktusokat.
Sárdobálás mindkét oldalon
Trump manipulált szavazásra számít, ezért a jelenlegi álláspontja szerint nem hajlandó elfogadni a végeredményt, ha veszíteni fog. Hétfői beszédében kiemelte, hogy ha Clinton hivatalba lépne, akkor a kormányzatát lebénítja az első pillanattól fogva. Hozzátette: „Clinton megválasztása a kormányzatát és hazánkat egy alkotmányos válságba taszítaná, amelyet nem engedhetünk meg magunknak.” A Wall Street Journal keddi szerkesztőségi írásában kiemelte, hogy rettenetes a kormányzatba vetett bizalom és Clinton kormányzóképessége szempontjából, hogy a Demokraták jelöltje adott esetben úgy léphet be a Fehér Házba, hogy büntetőügyi vizsgálat folyik ellene.
Cserébe a Demokraták ugyanazon taktikát alkalmazzák Trump ellen, a kampányát félig bűnözőinek állítják be és illegitimnek nevezik az jövőbeli Trump-kormányzatot, amely szerintük Amerikát atomháborúba sodorja. Ráadásul Trumpot szisztematikusan Putyin bábjának állítják be.
A Clintonhoz közel álló médiumok, így a New York Times, a Slate, az NBC News és a Mother Jones magazin azt sugalmazzák, hogy Trumpnak titkos kapcsolatai vannak a moszkvai Alfa Bankkal, az orosz hírszerzéssel, illetve orosz oligarchákkal a korábbi kampányfőnökén, Paul Manaforton keresztül.
Az FBI is beszállt
A Demokratákat felháborította az FBI lépése, ugyanis a bevett gyakorlat szerint a politikai témájú nyomozásokkal kapcsolatban nem szoktak publikus nyilatkozatokat tenni 60 nappal a választások előtt, és nem nyilatkoznak egy folyamatban lévő nyomozásról, aminek a részleteit még nem ismerik.
Ráadásul kedden az FBI teljesen váratlanul nyilvánosságra hozott 129 oldalnyi olyan, erősen szerkesztettnek mondott dokumentumot is, amely még egy 2001-ben végzett nyomozás eredményeit taglalja, és Bill Clinton volt elnök - Hillary férje - egyik kegyelmi ügyét ismerteti. Az FBI hirtelen aktivitása az intézményen belüli egyes erőcsoportok nyílt lázadásáról árulkodik Clinton elnöksége ellen.
Miért nem lesz megnyugvás november nyolcadika után?
Napjainkra mind kevesebb és kevesebb amerikai azonosítja magát demokrataként vagy republikánusként. Az átlagválasztó szemében a rendszer egyre inkább manipuláltnak tűnik, ahol a politikai elitek nem a kisemberekért teszik ki a lelküket, hanem a konc megszerzéséért tépik egymást.
Az amerikai polgárok 76 százalékának meggyőződése szerint a média nagyágyúi Clinton győzelmét akarják, míg csupán 8 százalékuk gondolja ugyanezt Trumppal kapcsolatban. A felheccelt választói csoportok november nyolcadika után is egymásnak feszülhetnek: míg a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező fehérek között Trump 4 az 1 arányban vezet, addig Hillary a színesbőrű szavazóknál vezet 3 az 1 arányban.
Függetlenül attól, hogy melyik jelölt nyeri jövő kedden az elnökválasztást, a politikai feszültség várhatóan nem enyhül az országban. A polgárok többsége megveti mindkét jelöltet és a választások végkimenetelét illegitimnek fogja tartani.
Káncz Csaba jegyzete
Emelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok hétfőn. 
