A jövő évnek a szigorúságról kell szólnia

2009. december 28., 14:28

A jegybankelnök szerint Magyarország sérülékenysége korlátozza a monetáris politika mozgásterét. A jövőnk attól függ, akar-e kockáztatni a világ

Bár az ország kockázati megítélésének alakulása az elmúlt hónapokban megengedte, hogy a jegybanki alapkamat az inflációs és növekedési kilátásokkal összhangban jelentősen csökkenjen, a nemzetközi pénzügyi környezet alakulását övező bizonytalanságok decemberben a korábbiaknál kisebb mértékű kamatcsökkentést tettek lehetővé - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTI-nek adott év végi nyilatkozatában.

Magyarország sérülékenysége korlátozza a monetáris politika mozgásterét, és érzékennyé teszi az országot a globális kockázatvállalási hajlandóság ingadozásaival szemben, emelte ki a jegybank elnöke. "A monetáris enyhítés tehát addig tarthat, amíg az a kockázati megítélés alakulását figyelembe véve biztonsággal megtehető. Ha romlik a globális befektetői hangulat, akkor szűkül a mozgástér, ha javul, akkor növekszik" - mutatott rá a jegybank elnöke.

Az elmúlt időszakban megtett lépések ugyan jelentősen csökkentették az államháztartási hiány GDP-hez mért arányát és a magánszektor alkalmazkodása az új világgazdasági helyzethez is jelentős volt, de a régióval összehasonlítva még mindig magas az ország államadóssága és külföldi adóssága a bruttó hazai termékhez képest, ez pedig sebezhetővé teszi az országot - emelte ki Simor András.

A jegybank elnöke szerint fontos, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított arányát csökkenő pályára állítsuk, emiatt Magyarországnak a recesszió idején is szigorú fiskális politikát kell folytatnia, hogy az ország finanszírozhatósága a nemzetközi kockázatvállalás kedvezőtlen fordulata idején is fennmaradjon.

Simor leszögezte: az MNB legfontosabb célja az árstabilitás biztosítása, amit alapvetően a kamatpolitikáján keresztül valósít meg. "Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az árstabilitást lényegesen nehezebb teljesíteni, ha a fiskális politika nem járul hozzá egy stabil makrogazdasági környezet kialakításához" emelte ki a jegybank elnöke.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Simor rámutatott, hogy az MNB alap-előrejelzése szerint a 2010-es hiánycél csak a költségvetésben lévő tartalékok nagyobb részének fel nem használása esetén lehet elérhető.

A folyó kiadási feszültségek mellett, az MNB előrejelzési horizontján egyre erősödő problémát jelenthet az állami körbe tartozó vállalatok adósságának növekvő konszolidációs igénye. A jövőben várható adósságrendezés annak végrehajtásának időpontjában okozhat magasabb hiányt. A jegybank elnöke szerint a mindenkori kormány gazdaságpolitikája egyik legfontosabb alkotóeleme kell, hogy legyen a költségvetési politika hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. Előbbi célt különböző intézkedésekkel is, különböző szerkezetben is el lehet érni a kormányzati politika függvényében - tette hozzá Simor András.

A kormánynak jelenleg annyiban nincs teljes szabadsága, hogy az országot finanszírozó nemzetközi szervezetekkel egy megállapodás van érvényben, amelyet ha változtatni akarunk, akkor egyeztetni kell ezekkel, azaz a Nemzetközi Valutaalappal, és az Európai Unióval - emelte ki Simor András.

Arra a kérdésre, hogy mennyiben változtatható meg ezekkel a nemzetközi intézményekkel kötött megállapodás, a jegybankelnök aláhúzta: egyes pontjainak változtatása a világgazdasági illetve a magyar gazdasági helyzet változása esetén időről időre lehetséges, így többek között a hitelkeret-megállapodás teljesülését ellenőrző negyedéves felülvizsgálatok alkalmával is meg lehet egyezni bizonyos változtatásokról.

Arra a kérdésre, hogy ha a szigorú költségvetési politika fennmarad az országban, beléphet-e Magyarország jövő tavasszal az ERM-2 árfolyamrendszerbe, Simor András kiemelte: az euró előszobájának tekintett árfolyamrendszerhez csak akkor érdemes csatlakoznunk, ha nagy az esély arra, hogy belátható időn belül belép Magyarország magába az euróövezetbe is, azaz teljesíti a csatlakozási kritériumokat. Az ERM-2 árfolyamrendszerben az európai szerződés szerinti lehető legkevesebb időt, célszerű eltöltenie az országnak - mutatott rá.

Kiemelte: a válság arra is rámutatott, hogy mind a jegybank makroprudenciális (rendszerszintű kockázatok kezelésére irányuló) ellenőrző szerepét erősíteni kell a hazai pénzintézeti szektort tekintve, mind pedig bővíteni kell a mikroprudenciális ellenőrzést, vagyis az egyedi pénzügyi intézmények felügyeletét ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatáskörét.

A jegybank üdvözölte azt, hogy olyan törvényi változtatásokat hajtott végre a közelmúltban a magyar Országgyűlés, amelyeknek révén a jövőben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete függetlenebbé válik, nagyobb hatáskört kap felügyeleti munkája ellátása során, és a kockázatok megelőzése, kezelése során jobban együttműködik az MNB-vel - mondta Simor András.

A "körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló" kormányrendelettel kapcsolatban Simor kiemelte, hogy az tartalmazza az MNB eredeti javaslatának legfontosabb elemeit. Mindenekelőtt a lakossági hitelezési feltételekben (így a jövedelmen alapuló törlesztési limitekben és a hitel/fedezet arányban) megjelenik a devizahitelek magasabb kockázata. Ez elősegítheti, hogy a devizajövedelemmel nem rendelkező háztartások jobban végiggondolják a devizahitelek árfolyamkockázatait és megfelelő tartalékaik legyenek az árfolyam gyengülése esetén is a magasabb törlesztések teljesítésére, illetve a fedezetekben is kellő tartalékok legyenek.

"Az új szabályok hozzájárulhatnak az ország kockázati megítélésének javulásához, és ezzel gyorsíthatják a forint- és devizakamatok közeledését, a forinthitelek szerepének növekedését" -  emelte ki a jegybank elnöke.

Vége az eladósodásnak: megfékezik a hiteleket 
Nem leszünk szegényebbek, de nem is gyarapodunk  
Költségvetés: már kampányszámokkal dobálóznak? 
Simor: önmagában a büdzsé nem old meg semmit 
25 pontos kamatvágás: most csak ennyi fért bele 
Simor: nem engedhetjük el a hiányt még egyszer 

MTI

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

Facebook