Aki már nagyjából tisztában van vele, hogy az idei évben összesen mennyit fog keresni, az akár több százezer forintot is visszakaphat valamilyen formában

Aki már nagyjából tisztában van vele, hogy az idei évben összesen mennyit fog keresni, illetve mennyi személyi jövedelemadót vonnak le tőle, az - a rendelkezésére álló források függvényében - akár több százezer forintot is visszakaphat valamilyen formában Állam bácsitól.

 Az éves összjövedelem nagyságától függetlenül mindenki jogosulttá válhat a nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetések után járó adókedvezményre. A kedvezmény mértéke a befizetett összeg 30 százaléka, maximum azonban 100 ezer forint lehet évente, a forintban meghatározott plafon azonban 130 ezerre nő, amennyiben valaki 2020. január 1-je előtt betölti a számára irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.

Hasonló - jövedelemnagyságtól függetlenül igényelhető - kedvezmények illetik meg azt is, aki valamilyen önkéntes (nyugdíj-, egészség-, vagy önsegélyező) pénztárba teljesít befizetést. Itt külön-külön a nyugdíjpénztárakra, illetve az egészség- és önsegélyező pénztárakra vonatkozik a 30%-os, legfeljebb 100, illetve 130 ezer forintos éves kedvezmény. Többféle pénztártípusba való utalás esetén - a százalékos mérték változatlansága mellett - 120, illetve 150 ezer forintra nő az évente igénybe vehető maximális összeg.

További információk a jelenleg érvényesíthető adókedvezményekről

Egészségpénztárak esetén, ha egy pénztártag úgy dönt, hogy a befizetést követően nem költi el mondjuk gyógyszervásárlásra a számlaegyenlegét, akkor lehetősége van két évre egy tetszőlegesen kiválasztott összeget lekötni. Ebben az esetben a már leírt 30%-on túl további 10% kedvezmény jár (a forintos felső határok emiatt nem változnak). A lekötéssel persze vigyázni kell, csak akkor tegyünk így, ha tényleg nélkülözni tudjuk ennyi időre a pénzt, hiszen feltörés esetén büntetéssel (20 százalékkal növelten) együtt kell a kedvezményt visszafizetni.

Ha tehát valaki belép egy olyan egészségpénztárba, ahol 95% a fedezeti tartalék mértéke (azaz minden befizetett 100 forintból 95 kerül az egyéni számlájára) és befizet év végéig 100 ezer forintot, majd azt két évre le is köti egyből, annak lesz 95 ezer forint lekötött pénze és a következő adóévben az APEH még további 40 (30+10) ezer forintot utal a számlájára, ami teljes egészében jóváírásra kerül. Összességében tehát 100 ezer forint befizetés 135 ezer forint tőkét eredményezhet (a kamatoktól az egyszerűség kedvéért eltekintettünk).

Nem árt ugyanakkor szem előtt tartani, hogy ezek az adókedvezmények igazából ún. adótámogatásnak minősülnek, vagyis az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részének terhére számolhatók el. Az összeg nem kerül ténylegesen a magánszemélynek kiutalásra, az APEH azt az éves adóbevallásban megjelölt önkéntes pénztárhoz, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlára utalja.

Jövőre megadóztatják a cafeteria keretében adható juttatásokat. Aki nem vállalja be a közterheket, annak már most érdemes új javadalmazási forma után nézni.

Ha valaki havonta fix összeget fizet egy pénztárba, annak is van rá lehetősége, hogy eseti befizetéssel maximalizálja az igénybe vehető adókedvezményt. A kasszák általában év végén küldött értesítő levélben tájékoztatják tagjaikat arról, hogy eddig mennyit fizettek be és még mennyit kell teljesíteniük ahhoz, hogy ne hagyják veszni ezt a lehetőséget.Részletek>>

Aki szereti a last minute akciókat, az jó, ha tudja, hogy a legalább 10 éves időtartamú élet-, vagy nyugdíjbiztosítás szerződőjének jelenleg a megfizetett díj 30 százalékával megegyező mértékű - ténylegesen kiutalásra kerülő - adókedvezmény jár. A hangsúly az előző mondatban a "jelenleg" szón van, hiszen 2010-től a magánszemélyek által elszámolható adókedvezmények körének szűkülésével búcsút kell mondanunk például az életbiztosítások után járó kedvezménynek is.

Fontos ugyanakkor tudni, hogy az életbiztosítások után járó kedvezmény az ún. összevont kedvezményalapba számít, a magánnyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés, a tandíj, a közcélú adomány után járó, illetve a háztartási adókedvezménnyel egyetemben. A hatályos jogszabály szerint - a pénztári és nyugdíj-előtakarékossági kedvezménnyel ellentétben - ráadásul jövedelemhatárhoz is kötött: 3,4 milliós éves összjövedelemig az összevont adókedvezmény mértéke az őstermelői kedvezménnyel együtt legfeljebb évi 100 ezer forint lehet, e feletti jövedelem esetén pedig csökken a levonható összeg, 3,9 milliónál teljesen le is nullázódik az.

Az idei év végéig utoljára lehet adómentesen igénybe venni az olyan kedvelt juttatási formákat, mint az üdülési csekk, az étkezési, kultúra, vagy éppen ajándékutalvány. Részletek>>

Aki fentiek fényében még ebben az évben szeretne adókedvezményt érvényesíteni, az jó, ha inkább az egyösszegű befizetést választja, illetve érdemes sietnie is, hiszen a biztosítással kapcsolatban megfizetett összegnek - az önkéntes pénztárakhoz hasonlóan - még idén meg kell érkeznie a biztosítóhoz. További részletek az idén utoljára érvényesíthető életbiztosítási adókedvezménnyel kapcsolatban>>.

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a tényleges adókedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig, az adótámogatások összege pedig maximum az adókedvezményekkel csökkentett összeg erejéig terjedhet. A befizetések tehát önmagukban nem alapozzák meg a kedvezményeket, ahhoz az is kell, hogy legyen ennyi fizetendő adója is az érintett magánszemélynek.

Céges juttatás: van, ami jövőre is adómentes marad
Viszlát, adókedvezmény: indulhat a roham?
Last minute cafeteria: miből lehet választani?
Cafeteria: a melegétel utalvány lesz a sláger
Béren kívül: min spórolnak a kicsik?

Privátbankár