1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Fizetésképtelenség: 90 nap után minden forint elveszett?

Fizetésképtelenség: 90 nap után minden forint elveszett?

2010. január 19., 10:59

2009-ben drasztikusan növekedett a fizetésképtelenségi eljárások száma, így az elmúlt évben a vállalkozások több mint 5 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit, és jövőre sem várható erőteljes javulás ezen a téren

2009-ben drasztikusan növekedett a fizetésképtelenségi eljárások száma, így az elmúlt évben a vállalkozások több mint 5 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit, és jövőre sem várható erőteljes javulás ezen a téren - tudtuk meg a Coface országos felméréséből.

A korábban jósolt 2010 második félévi gazdasági talpraállás bizonytalan, a helyzet pedig igen törékeny, állítja a Coface Hungary országigazgatója. 2009-ben drasztikusan növekedett a fizetésképtelenségi eljárások száma így az elmúlt évben a vállalkozások több mint 5 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit és jövőre sem várható erőteljes javulás ezen a téren. A leginkább kockázatos iparágnak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek a kifizetetlen számlák problémája pedig továbbra is fennáll.

Az elmúlt évben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 37 százalékkal ugrott meg, a növekedés mértéke meghaladja az előző évi tendenciákat, ami az elmúlt években már így is kiugróan magas volt – derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből. A nagymértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy az évek óta zajló magyar válságjelenséghez hozzáadódott a nemzetközi válság hatása.



Az eljárások 53%-át a felszámolási eljárások adják, volumene 30 százalékkal nőtt meg. Az ügyek másik nagy arányát végelszámolások teszik ki, arányuk 44 százalékkal növekedett meg. Nem javul a helyzet az „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások 2009-ban a csődtörvény módosításnak hatályba lépése után 120-ra növekedett meg. A változások hatékonyságát a hitelezői igények megtérülésén lehet igazán lemérni, erre vonatkozóan azonban nem jelent meg olyan mennyiségű adat, amely alapján messzemenő következtetéseket lehetne levonni.

Építkezés az építőiparban?
Nekimennek a lánctartozásnak és a kontároknak
Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását a bejegyzett társaságok hasonló arányaival összevetve kiderül, hogy 2009 év során is a legtöbb eljárást a 20 milliós fogalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint közti, a családi kereteket éppen kinőtt cégek ellen folytatták. Az elmúlt évben azonban jelentősen megnőtt a fizetésképtelenné válás valószínűsége a nagyobb cégek körében is, 2009-ben olyan cégek is tűntek el a süllyesztőben, akikről azt korábban nem feltételezték volna.

 Ágazati sajátosságok

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24%-át kereskedelmi vállalkozások, további 20%-át építőipari cégek ellen indították az elmúlt évben. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati termékek, az élelmiszeripari termékek valamint az építőipari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátás, az ingatlangazdálkodás, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.



A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a szolgáltatók, az építőipari, valamint acél és fémipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: a kereskedelmi vállalkozók, a turizmus és vendéglátást végzők, a fuvarozók, a fa és bútoripar, a papír és csomagolóipar valamint a gépjárműipar.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (19,61%-a, összesen bejegyzett cégek 13,46%-a). Jellegzetes eltéréseket a kereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 24,49%-a, összesen bejegyzett cégek 18,47%-a), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 6,35%-a, de a bejegyzett hazai cégek 4,78%-a), regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,27%-a, összesen bejegyzett cégek 13,96%-a), valamint az egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (eljárások 1,25%-a, összesen bejegyzett cégek 3,3a %-a) teljesítettek a legjobban.

 Regionális eltérések

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009-ben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest megyében, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 40%-át, Szabolcsban pedig 6%-át indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.

A hét kérdése:
Ön elmegy szavazni a parlamenti választásokon?
A tavalyi adatokat 2008-hoz viszonyítva az látszik, hogy Nógrád megyében 82 százalékkal, Budapesten 66 százalékkal, míg Borsodban 64 százalékkal ugrott meg az eljárások száma. Eközben Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében néhány százalékkal kevesebb eljárást indították 2009-ben mint a megelőző évben.Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója úgy látja, hogy a válság a telekom és az energiaszektort viselte meg a legkevésbé, igaz, ebben a szektorban többnyire nagyvállalatok működnek. Emellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is stabilabban viselte a körülményeket, ami jó részt annak köszönhető, hogy van egy fogyasztási szint, amelyet nem lehet alulmúlni.

Ugyanakkor az élelmiszeripar szempontjából a forint árfolyama nagyon fontos tényező, ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai alapján az látszik, hogy a sertéshús és a tejtermékek esetén, amint túl erős a forint, erőteljesen növekszik az import.  Dercze szerint továbbra is az építőipar a legveszélyeztetettebb szektor, de az acélipar sem állt jól a válság idején. Ugyanakkor minden olyan szegmens, amely az áruforgalomhoz kapcsolódik, például fuvarozás, szállítás, és a kereskedelem is döcög. Az építőiparban nagyon sok cég tevékenykedik, amelynek egyik oka a járulékok összegének minimalizálása. Azonban az is nyilvánvaló, hogy a magyar építőipar nagyon erősen felduzzasztott kapacitású volt, amelyre a támogatott hitelkonstrukciók miatt, majd az autópálya program miatt volt szükség. Miután ezek lecsengtek, a megrendelés állomány is jelentősen visszaesett, majd ehhez jött a válság.

A 19 megye és Budapest közül a fővárosnak és csupán három térségnek (Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok valamint Somogy megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.

 Beszűkült lehetőségek

Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője szerint a válság komoly pofon volt mindenkinek, nemcsak a jellemzően alultőkésítettebb, sérülékenyebb magyar cégeknek - magyar vállalkozások 75 százalékának az éves árbevétele nem éri el az 50 millió forintot - hanem a stabil helyzetű külföldi leányvállatok cégeinek is átmenetileg le kellett állnia a termeléssel vagy végleg bezárni.

Bagyura tapasztalatai szerint a banki finanszírozás beszűkülése és megdrágulása érzékenyen érintette a finanszírozás igényes cégeket. „Ez azzal jár, hogy a szállítóik felé fordulnak, és még nagyobb hitelt próbálnak elérni értékben és időben is. A gazdaságban lévő összes hitel 80 százaléka szállítói hitel” – mutat rá Bagyura. Ezek felmérése és kezelése egyre több cégnek jelent kihívást, amit a Coface tapasztalatai is alátámasztanak: jelentősen megnőtt a hitelezéskezelési termékek iránti kereslet. Ennek ellenére fájdalmasan kevés cég veszi igénybe ezeket az eszközöket Nyugat-Európához képest, ahol a cégek körülbelül 10 százaléka, míg itthon a cégek 2-3 százaléka vesz igénybe valamilyen követeléskezelési szolgáltatást, jegyzi meg a szakértő. Hozzáteszi, hogy a hazai kuncsaftok nagy része is külföldi tulajdonban áll, ahol ez a fajta gyakorlat a policy része. Pedig ilyen körülmények között nagyon fontos a hitelezői védelem és a jó követeléskezelés. Tapasztalataik szerint a számla lejárata után az első 2-3 hétben nagyon nagy valószínűséggel beszedhető a teljes összeg, azonban 90-120 nap után radikálisan csökken a behajthatóság.

Nem igaz, hogy a kicsik húzzák az ország szekerét
A világ nagy részét már megvették
Két ellentétes féléven van túl a kiskereskedelem 
További bankok húzták le a rolót 
Miért támogatja az állam a nemfizetést?

Privátbankár

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Június végén kezdődhet a hivatalos IMF-tárgyalás

2012. május 21., 11:40
Június végén kezdődhet a hivatalos IMF-tárgyalás

Londoni elemzői értesülés szerint a magyar kormány arra számít, hogy az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek tanácsának (Ecofin) június végi - a konvergenciaprogramot magyar várakozások szerint jóváhagyó - ülése után kezdődhetnek meg a hivatalos tárgyalások az új IMF/EU-programról. Magyar illetékesek korábbi nyilatkozatai szerint ősszel lehet meg a végső megállapodás.

Last minute

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook