Nem lehet adóalapba rakni azt a jövedelmet, amit az adózó ténylegesen meg sem kapott - az Ab családi pótlékkal kapcsolatos döntése iránymutatás is egyben

Az Alkotmánybíróság a családi pótlék adózásához kapcsolódó hatályos rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az év végén. Makroszinten ez több tízmilliárd forint költségvetési bevétel kiesését jelenti, továbbá a családi pótlékhoz kapcsolódóan a szeptember óta már levont és megfizetett adóelőlegek utáni kiutalási kötelezettséget keletkeztethet. Ezeken túl is érdemes azonban áttekinteni a döntés indoklásának főbb gondolatait, az AB előtt lévő további ügyek, és a későbbi jogalkotás szempontjából is.

Az Alkotmánybíróság a családi pótlék adózásához kapcsolódó hatályos rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A döntést feltételezhetően mindenki értelmezte a saját életállapota, vagy beállítódása alapján. Makroszinten ez a költségvetési tervezés során kalkulált 30 milliárd forint bevétel kiesését jelenti, továbbá - mivel a döntés visszamenőleges hatályú -, a családi pótlékhoz kapcsolódóan szeptember óta már levont és megfizetett adóelőlegek tekintetében az adóhatóságnak kiutalási kötelezettsége keletkezhet legkésőbb júniusban. „Mindezeken túl azonban érdemes, különösen a már az Alkotmánybíróság előtt lévő ügyek, de akár a későbbi jogalkotás lehetséges útjainak szempontjából is áttekinteni a családi pótlék adóztatásáról hozott döntés indoklásának főbb gondolatait”.- emelte ki Kalocsai Zsolt az RSM DTM Hungary Zrt. vezérigazgatója.

Az eredeti szabályozás, amit végül is megszüntetett az Alkotmánybíróság: Családi pótlék az adóalapban: így kell nyilatkozni

Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy adóztatható-e egy olyan jövedelem a magánszemélynél, amelyet az nem kapott meg. A családi pótlékot - adóterhet nem viselő járandóságként -, nemcsak az azt megkapó magánszemély, hanem a vele együtt élő házastársa, illetve élettársa is köteles volt figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a házastárs, élettárs igényelt-e családi pótlékot. A határozat szerint egy adót illető rendelkezés csak akkor felel meg az alkotmányos mércének, ha az adó és az adóalany jövedelme között közvetlen kapcsolat áll fenn. Az esetleges áthallások miatt a határozat összehasonlítja a rendelkezést a több adórendszerben ismert ún. házastársi splitting módszerrel - mely a házastársak jövedelmét összeadja, elfelezi, majd ez alapján személyenként adóztat - is. Legfontosabb különbségként a részlegességet emeli ki döntés, hiszen az nem minden jövedelemre vonatkozik, csak a családi pótlékra, így egyes esetekben a felekre kedvezőtlenül hathat. Ilyennek tekinthető például, amikor a családi pótlékot az amúgy GYES-ben részesülő anya kapja meg, de annak felét az adótábla alsó sávját meghaladó keresettel rendelkező férj adóalapjánál is figyelembe kell venni. További eltérésként emeli ki az indoklás, hogy a vizsgált jogszabály nemcsak a házastársakra, hanem az élettársakra is kiterjed, illetve nem vizsgálja, hogy az együttélő személyek gazdasági közösségben élnek-e. Ezek áttekintése után a határozat leszögezi, hogy alkotmányellenes a magánszemély esetében a ténylegesen meg nem szerzett jövedelmek adóalapba vonása.

Nem a közteherviselés volt a szempont?

Minél több gyerekünk van, annál többet adózunk?

„A döntés egyik kitételét, egy később esetleg kialakítandó családi adóztatás kereteinek meghatározása, illetve annak bírálata során érdemes lesz figyelembe venni. E szerint önmagában nem lenne ellentétes az alkotmány közteherviselésre vonatkozó rendelkezéseivel egy olyan megoldás, amely lehetővé tenné, hogy a házastársak válasszanak a jelenlegi személyi adózás vagy az ún. splitting módszer között.” –mutatott rá Kalocsai Zsolt.

Az Alkotmánybíróság azt is vizsgálta, hogy a rendelkezések sértik-e a teljesítőképesség szerinti adózás követelményét. Hivatkozva egy korábbi döntésre, mely szerint hátrányos megkülönböztetés az is, „ha az adott szabályozási koncepció alkotmányossági szempontból lényegesen eltérő helyzetben lévő csoportokra azonosan vonatkozik”. A határozat leszögezte, hogy alkotmányossági szempontból lényegesen eltérő helyzetben vannak azok a személyek, akik családban élnek és gyermekekről gondoskodnak, szemben másokkal. Továbbá kijelentette, hogy a szülők személyes adóteherviselő képessége nem azonos azokéval, akik gyermeket nem nevelnek.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a progresszív adótábla és az adóterhet nem viselő járandóság adózási természete miatt több adót fizethetnek az ugyanannyi gyermeket nevelők, ha a család egykeresős modellben működik, szemben a kétkeresős modellel mely sérti az adóalanyok teherviselő képessége szerinti adózás követelményét, hátrányosan megkülönböztetve előbbi családokat. Ezen alkotmányos alapelv további kifejtése várható majd a közeljövőben kihirdetésre kerülő határozatban, mely az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényhez beadott indítványokat vizsgálja.

A határozat kitért arra is, hogy a gyermeki létminimum adómentessége – mely a német alkotmánybírósági gyakorlatból ismert – olyan jogegyenlőségi tétel, melyet fokozottan figyelembe kell venni, tekintettel arra, hogy „a gyermek családjának és az államnak az Alkotmányból eredő kötelezettsége van arra, hogy a gyermek emberhez méltó létezése minimális feltételeihez szükséges javakat biztosítsák”.

Családi pótlék adója: nyitott ajtón dörömböl a Fidesz?
Még a választások előtt változik a családi pótlék?
Az adóelőlegnél már nem kell számolni a családi pótlékkal
A nagycsaládosok szerint adóval büntetik a gyermekeset
Alkotmányellenes az adócsomag?

Privátbankár