A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy Sólyom László, az Alkotmánybíróság (Ab) első elnöke, illetve Lábady Tamás és Zlinszky János volt alkotmánybírák az utóbbi hónapokban szakmai fórumokon és a nyilvánosságban rendre védelmükbe vették a hatályos alkotmányt, és megkérdőjelezték az alkotmányozás célszerűségét, időszerűségét, mi több, legitimációját.
Sólyom László például a közelmúltban arról beszélt, hogy nincs alkotmányozási kényszer Magyarországon, a jelenlegi alkotmány esetleges hiányosságai alkotmánymódosításokkal is orvosolhatóak lennének. Lábady Tamás nem tud más indokot elképzelni mint, hogy "ez az egész az új hatalom szimbolikus tette, amivel az újrakezdést, a nagytakarítást kívánják érzékeltetni". Zlinszky János pedig úgy vélte: a tartalom nagy része megtartandó lenne, "rendre cáfolhatók az új melletti érvek".
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint "pikáns", hogy a jelenleg vitatott kérdésekkel másfél évtizede már foglalkozott az Alkotmánybíróság, és akkor egyhangú határozatban - tehát a fenti három akkori alkotmánybíró egyetértésével -, egyenesen útmutatást adott az új alkotmány létrehozásának szabályaira nézve, holott lettek volna eszközeik ahhoz, hogy a szocialista-szabad demokrata többségű parlament alkotmányozása elé jogállami akadályokat gördítsenek. Ugyanezek az alkotmányjogászok viszont ma már védik az 1989-es alkotmányt - hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász.
Készül az új alkotmány - Ön szerint mi a megfelelő módja a társadalom bevonásának a folyamatba? Szavazzon! |
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint érdekes kérdés, hogy mi lehet az oka annak a csaknem 180 fokos fordulatnak, ami egyes volt alkotmánybíráknál az alkotmányozáshoz való viszonyulásban manapság megfigyelhető 15 évvel ezelőtti álláspontjukhoz képest. Magyarázatként szerinte felmerülhet többek között: 15 éve érezhető volt, hogy nincs realitása az alkotmányozásnak, a matematikailag meglévő kétharmados parlamenti többség ellenére hiányoztak a politikai feltételek, ma azonban nem ez a helyzet - mondta a szakember, aki szerint az alkotmányozás ellen hangolhatja az alkotmányjogász szakma egy részét az Ab hatásköreinek megnyirbálása, vagy éppen a "láthatatlan alkotmány", tehát az alkotmánybírósági határozatok összességéből kiolvasható jogállami alapvetés megóvásának szándéka. Hiszen egy új alkotmány megszületése nem csak a régi alaptörvényt teszi a jogtörténet részévé, de az ahhoz fűzött alkotmánybírósági határozatok egy jelentős részét is.
"A jelenlegi alaptörvény körüli vita kapcsán a régi rend őrei és az új rend képviselői vívják harcukat" - fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán.
MTI