Elmondta, a bankadó mostani mértéke, ami a GDP 0,7 százalékára rúg, irreálisan magas, az európai átlag 0,1-0,2 százalék. Ez tekintélyes különbség. A lépés a hitelezés visszafogására vezethet, ez pedig súlyos növekedési áldozatot követelhet, épp abban az időszakban, amikor fejlődésre lenne szükség.

Kétségtelen, hogy a bankadó miatt fennáll a veszélye, hogy  a külföldi bankok visszafogják majd a hitelezési tevékenységüket, azaz a térség más országaiba több tőkét és forrást csoportosítanak át - figyelmeztetett az MNB alelnöke. Bár a nyugat-európaiakhoz képest kiugróan jövedelmező a magyar bankrendszer, de kelet-európai viszonylatban ez már nem igaz. Összességében átrendezhetik a forrásaikat a külföldi bankok, de hosszú távon továbbra is jövedelemtermelő célrégióként szerepel majd Magyarország a külföldi anyabankoknál - tette hozzá.

Király Júlia az interjúban kifejtette: az MNB-törvény módosítása sérti a magyar jegybank függetlenségét. Hiteles monetáris politika alapja csak a független központi bank lehet. Az árstabilitás mint elsődleges cél elérését és fenntartását kizárólag egy minden tekintetben független intézmény valósíthatja meg. Nincs olyan szabály vagy elmélet, hogy milyen függetlenséghez milyen bérezés tartozik. A fizetés összege annak a szerződésnek a része, ami hat évre szól. Azt állítjuk - hangsúlyozta az MNB alelnöke -,  hogy a szerződés sérthetetlensége a jogállamnak, jogszerűségnek, nem mellesleg a jegybanki függetlenségnek a része. Minden más esetben a mindenkori kormányzat büntethet vagy jutalmazhat a jegybankári fizetések változtatásával, ezáltal viszont nyilvánvalóan befolyásolja a monetáris döntéseket.

"Egyébként, hogy mennyire nem a pénzről van itt szó, az is mutatja, hogy van olyan magyar állami tulajdonú bank, ahol lehet magasabb a kereset, mint a 2 milliós határ" - jegyezte meg az origo.hu-nak adott interjúban Király Júlia.