A számlatulajdonosok életében ritkán esik szó arról is, mi lesz a sorsa az összegyűjtött javaknak haláluk után. Az örökség részét képezik azok a megtakarítások is, amelyeket bankszámlán, lekötött betét, takarékbetét vagy értékpapír formájában helyeztek el egy pénzintézetnél. Van azonban olyan eset, amikor mégsem.
Nem feltétlenül lesz a hagyaték része a bankszámla és a betét
A bankszámla- és betét számlatulajdonosok eldönthetik, hogy haláluk esetén ki juthat hozzá a számlájukon lévő pénzhez. Ezt általában a bankszámlaszerződés megkötésekor jelölhetik meg. Ha valaki rendelkezik erről, akkor a bankszámláján lévő pénzösszeg nem lesz a hagyaték része, és így például öröklési illetéket sem kell fizetni ez után az összeg után. Arra is van lehetőség, hogy egy bankszámlának társtulajdonosa is legyen, akinek ugyanolyan jogai vannak, mint a tulajdonosnak. Ebben az esetben a számla nem szűnik meg a tulajdonos halálával, hanem a társtulajdonos szerzi meg a számlán lévő összeget.
Kicsit összetettebb az ügy az egyik házastárs halála esetén. Az ún. özvegyi jog szerint ugyanis a túlélő házastársat illeti az elhelyezett betétek utáni kamat. Az esetek többségében a betét fele is a megözvegyült házastársé – a házastársi vagyonközösség miatt –, és csak a másik fele tartozik a hagyatékhoz.
Az értékpapírszámlának nem lehet társtulajdonosa
Ha a bank az ügyfele haláláról hivatalosan értesül, onnantól kezdve az értékpapírral vagy ügyfélszámlával kapcsolatban csupán az örököstől fogad el bármilyen utasítást, amennyiben az igazolja, hogy jogosult az örökségre. Az örökös ilyenkor csak azt teheti meg, hogy a számlán lévő értékpapírt átutalja, az összeget átvezeti egy másik számlára, vagy készpénzben felveheti azt. Ezután a bank a számlát megszünteti.
A főszabály az, hogy az értékpapírok öröklésekor – a törvényben meghatározott kivételekkel, így pl. egyenes ági rokonok, vagy túlélő házastárs öröklése – öröklési illetéket kell fizetni. Az értékpapírszámlának – szemben a bankszámlával és betétszámlával – társtulajdonosa nem lehet, és halál esetére sem lehet kedvezményezettet megjelölni. Amint a bank hivatalosan tudomást szerez a számlatulajdonos haláláról, minden addig adott meghatalmazás hatályát veszti. Így nem fordulhat elő például olyan eset, hogy egy korábban meghatalmazott személy akár rossz- akár jóhiszeműen olyan tranzakciókat indítson, amivel veszteséget halmozhat fel az örökösök számára.
Nem könnyű téma, de érdemes róla beszélni
Kétségtelenül nem egyszerű egy ilyen beszélgetést kezdeményezni, de érdemes közösen átgondolni, hogy mely számláknak ki a társtulajdonosa. Szeretnénk-e, ha az azon lévő összeg egy meghatározott személyé legyen az örökösök körén belül, hogy egy haláleset utáni amúgy is nehéz helyzetben legalább a pénzügyek ne okozzanak újabb gondokat. Vagy végigbeszélni azt, hogy a leendő örököseink ismerik-e befektetéseinket, van-e elképzelésük arról, mihez kezdenek, ha például egy éveken keresztül jól teljesítő befektetést örökölnek meg – mondta Mészáros Tibor, a K&H Betéti, befektetési és üzletfejlesztési marketing főosztályának igazgatója.
Mi lesz a bankszámlával, ha tulajdonosa meghal?
Halálesetkor rendszerint nem az elsők között jut eszünkbe, hogy vajon mi lesz a sorsa az elhunyt bankszámláinak, betét- és értékpapírszámláinak. De elérkezik az idő, amikor utána kell járni annak, kit illet a számlákon lévő pénz, mi a teendő velük. Az örökség részét képezik a bankszámla megtakarítások, a bankbetétek, vagy az értékpapírszámlák is vagy mégsem?
A törvénytervezet alapján a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők segítség igénybevételével véget vethetnének életüknek. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
