Fogalma sincs a kormánynak, miből finanszírozza majd az atomerőművek működtetése és leszerelése során keletkező sugárzó hulladék végleges tárolását - közvetve ez derült ki Aradszki András energiaügyi államtitkárnak egy parlamenti kérdésre adott válaszából.
Ezermilliárd forint
A teljes hulladékkezelési költség ezermilliárdos nagyságrendű, ebből jelenleg 250 milliárdra van fedezet. Aradszki András energiaügyi államtitkárt az LMP-s Szél Bernadett kérdezte arra az ellentmondásra alapozva, hogy az állami Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK) honlapján az összes hulladékos költség címszó alatt 1670 milliárd forint szerepel, Aszódi Attila bővítési kormánybiztos viszont a minap "mind össze" 600-700 milliárd forintra tette a hulladékkezelés költségigényét.
Az RHK költségtáblázatában szerepel egy 726 milliárdos tétel a nagy aktivitású hulladékok tárolásánál, ugyanakkor az is kiderül az összesítésből, hogy ezenfelül többek között az ideiglenes paksi tárolás, valamint az ideiglenes tároló felszámolásának költségeivel is számolni kell, így a végső számla ténylegesen nem száz-, hanem ezermilliárdos nagyságrendű. Ráadásul itt kizárólag a meglévő négy paksi reaktorblokk sugárzó hulladékáról van szó, és közel ugyanennyibe (szintén 1000 milliárdnál nagyobb összegbe) kerül majd a tervezett új blokkok kiégett fűtőelemeinek és leszerelési hulladékának kezelése.
Sokba kerül tárolás
Aradszki András a parlamenti válaszban úgy fogalmazott, hogy 745 milliárd lesz a hulladékkezelés költsége, vagyis a kiégett fűtőelemek és a bontási hulladékok végleges tárolása. Olyan adatsor azonban nem létezik, amely alátámasztaná ezt a relatíve alacsony összeget, és az államtitkár sem mondta meg, milyen forrás alapján állítja ezt.
A hulladékkezelést a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fogja finanszírozni az atomerőmű befizetéseiből, az adófizetőknek nem kell hozzájárulni – állította az államtitkár, ám ezt a vélekedést cáfolja, hogy az atomerőmű működésének első 30 éve alatt ilyen címen mindössze 250 milliárd forint gyűlt össze, ami a négy régi blokk tervezett hulladékkezelési költségeinek alig 15 százaléka. Ha a hátralévő húsz évben a maradék 85 százalékot össze kellene gyűjteni, az radikális áramáremelést indokolna: évente közel 70 milliárd forintot kellene félretenni, miközben az atomerőmű teljes éves bevétele alig 180 milliárd forint.
Az OECD legfrissebb Magyarországról szóló gazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése a következő két évben fokozatosan erősödhet. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
