A kivát azok a legfeljebb 25 főt alkalmazó vállalkozások választhatják, amelyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot, és a bejelentkezéskor adó- és vámtartozásuk nem több 1 millió forintnál.
A kisvállalati adó mértéke a törvény által meghatározott adóalap 16 százaléka, amelynek teljesítésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
A kisvállalati adóra való áttérési szándékot az erre a célra szolgáló 12T203KV jelű nyomtatványon, elektronikus úton kell bejelenteni az adóhatóságnak. Erre január 15-ig van mód, azt követően igazolási kérelemmel sem orvosolható a késedelem.
Mi a baj a kivával?
A NAV január eleji tájékoztatása szerint a kisvállalati adóra vonatkozóan 5101 adatlap érkezett be az adóhatósághoz, míg a kormány úgy kalkulál: idén mintegy félmillió vállalkozás választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kivát. Tény, hogy a kata esetében várnak élénkebb érdeklődést, azonban a NAV adatai szerint ezt az adónemet is csak kevesebb mint 50 ezer vállalkozás választotta.
|
Kérdése maradt? Az adóhatóság honlapján alapos és részletes tájékoztatást tett közzé honlapján - a (pdf formátumú) dokumentum itt érhető el >> |
A Privátbankár által megkérdezett adószakértő elmondta: a kivával a bérjárulékok terén érhetnének el megtakarítást a vállalkozások, a teher ugyanis 28,5% helyett 16% lehet. Ha azonban a cég kedvezményt tud igénybe venni a szociális hozzájárulás terén (mert például végrehajtotta az elvárt béremelést, vagy ekhós foglalkoztatottai vannak), ott ez a különbség csökken.
Podhorányi Dóra adószakértő, könyvvizsgáló szerint a nyereséges cégek még rosszabbul is járhatnak, ha a 10%-os társasági adókulcs helyett a 16%-os kivát választják.
A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint már nem tartozik a Társasági adó (Tao.) törvény hatálya alá, azonban a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzően a Tao. törvény előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti pótlólagos társasági adófizetési kötelezettség – ha a kedvezményre a megszerzett jogosultságot elveszítette –, amelyet az adókötelezettséget kiváltó eseményt követő kisvállalati adóbevallásban kell bevallani.
Kinek érné meg?
A kiva ráadásul pénzforgalmi szemléletre épül, azaz a pénzeszközváltozás alapján kell számítani és fizetni az adót. Ha például a hónap végén hirtelen bejön a pénz egy vevőtől, és a vállalkozás még nem utalja tovább a szállítójának, rövid időre szokatlanul sok pénz maradhat a számlán - az adó összegét pedig ez alapján kell kiszámolni.
A szakértő elmondta: a számításoknál sok korrekciós tételt kell figyelembe venni: a kölcsön visszafizetése, értékpapírok vétele, az osztalékfizetés növeli az adóalapot.
Összességében elmondható, hogy annak a cégnek érheti meg áttérni a kivára, ahol nagyon magas a bérköltség és alacsony a nyereség. Podhorányi Dóra szerint a kivával azonban nehéz tervezni: havonta vagy negyedévente számolni kell a pénzforgalmi eredményt a számos korrekciós tényezővel - márpedig a könyvelés alapvetően nem pénzforgalmi szemléletre épül.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
