A legsalátább salátatörvény a Ház előtt

Az Országgyűlés honlapján található törvényjavaslat többi között tartalmazza a Banai Péter Benő, a tárca költségvetésért felelős helyettes államtitkára által péntek délután jelzett, a gazdasági stabilitási törvényt érintő változást is.

Nagyon vegyes a saláta

Ennek értelmében a stabilitási törvényt a rosszabb makrogazdasági pályához igazítják, és az a korábbi 2,2 helyett 2,7 százalékos deficitcélt ír majd elő 2013-ra.

A jogtechnikai módosításokon túl a salátatörvény tartalmazza, hogy változik egyes adóbevételeknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megoszlása. Ennek értelmében - az érintett adónemek esetében - a fővárosi önkormányzat a bevételek 47 százaléka helyett 51 százalékában részesül, míg ennek megfelelően a kerületi önkormányzatok bevételi aránya 53 százalékról 49 százalékra csökken.

A törvénymódosítási javaslat egyben kiköti, hogy a fővárosi önkormányzat - a módosításból származó - 4 százalékpontnak megfelelő forrást köteles a helyi közösségi közlekedési feladatok ellátására fordítani. Az intézkedést a minisztérium a megváltozott önkormányzati rendszerrel és a közösségi közlekedés fenntartható finanszírozási modelljét részletező, elkészült koncepcióra hivatkozva indokolja.

Az egyes kerületek számára történő kifizetések mértékét - a korábbi, összetett szabályozás helyett - új melléklet szabályozza a benyújtott törvényjavaslat szerint.

A salátatörvényben arra tesz javaslatot a kormány, hogy az önkéntes tagdíjfizetési eleven működő magánnyugdíj-pénztári rendszer aktív központi nyilvántartását - deregulációs célból - szüntessék meg.

Ennek megfelelően kezeli a nyilvántartás jövőbeli kezelésének módjait. "A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagokra vonatkozó adatok a társadalombiztosítási egyéni számla szempontjából lehetnek relevánsak, így a központi nyilvántartás megszűnésével, az adatokat az egyéni számla vezetéséért felelős államigazgatási szerv részére szükséges átadni" - magyarázza javaslatát a kormány.

A törvényjavaslat értelmében az adózás rendjéről szóló törvényben szabályozzák a pénztárgépeknek a központi nyilvántartásba való bekötésének részleteit. A forgalmazással kapcsolatos legsúlyosabb visszaélésekre 10 millió forintos, a kötelezettségek kisebb megszegésénél magánszemélynél 500 ezer forintig, nem magánszemélynél pedig 1 millió forintig terjedő bírságot lehet majd kiszabni.

Az NGM emellett rendelet megalkotását helyezi kilátásba az új típusú, az online kommunikációra képes elektronikus memóriás pénztárgépekre való áttérés anyagi megterhelésének kormányzati enyhítése érdekében.

Utalhatják külföldi számlára is a nyugdíjat

Emellett az általános forgalmi adóról szóló törvényt érintő módosítás értelmében - a Nemzeti Média- és Hírközlés Hatóság szakhatósági véleménye alapján - az állami adóhatóság a közvetlen adatlekérdezés alól bizonyos esetekben felmentést adhat.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításával a kormány lehetővé tenné - a szociális biztonsági egyezményben részes állam területén élő nyugdíjasoknak - a nyugdíj közvetlen, külföldi bankszámlára történő utalását. Az utalás költségét ebben az esetben a nyugdíjas viseli, de a költségkímélés érdekében kérheti az ellátás negyedévi, félévenkénti vagy évenkénti teljesítését is.Ű

Pontosították a tranzakciós illetéket is

A salátatörvény a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatosan több pontosítással is él. Így a visszatérített jutalék- és díjbevételeket nem terheli illetékfizetési kötelezettség.

A javaslat egyben egyértelművé teszi, hogy az illeték hatálya alá tartoznak a külföldi székhelyű pénzforgalmi szolgáltatók magyarországi fióktelepei is.

A minisztérium a javaslattal - a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság helyett - könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság létrehozását helyezi kilátásba, amely a szakkamara feletti törvényességi felügyeletet gyakorolja.

A kormány ezen kívül több ponton is módosítaná a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt. A változásra - a minisztérium részletes indoklása szerint - azért van szükség, mert ezeket a területeket korábban vagy kormányrendeleti, vagy költségvetési szinten szabályozták.

Az elektronikus útdíjrendszer bevezetésével kapcsolatosan a kormány a közúti közlekedésről szóló törvényt módosítaná. A minisztérium megjegyzi: "a jelenleg előkészítés alatt álló, úgynevezett útdíjtörvény tartalmazta volna az új díjszedési rendszerben érintett szervezetek kijelölését, valamint a rendszer kialakításával összefüggő kötelezettségek rögzítését, mostanra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az útdíjtörvény elfogadására csak az Országgyűlés tavaszi ülésszakán kerül majd sor".

A törvény kihirdetésének időbeli kitolódása azonban szükségessé tette az új díjfizetési rendszer bevezetéséhez szükséges feltételek más jogszabályban történő rögzítését, mivel ezen jogszabályi rendelkezések nélkül a rendszer 2013. július 1-i éles üzemi indulása nem biztosítható.