Számos gazdaságpolitikai kérdés mellett a G20 országok arról is megegyeztek szentpétervári ülésükön, hogy már 2015-től általánossá válhat az adóügyi információk automatikus továbbítása a tagországok között. Mivel a G20-ban az EU is nagyon aktívan részt vesz, az automatikus információcsere a magyar adózókat is közvetlenül érinteni fogja. Ez azt jelzi előre, hogy rövid időn belül nem lesz az adóhatóság elől elrejthető adat, információ.
Lionel Messi már tudja, miről van szó
A jövedelmeknek a tényleges profitszerzés helyén történő adóztatása csak akkor lehetséges, ha megfelelő információk állnak az adóhatóságok rendelkezésére. Ezt szolgálja az országok közötti automatikus információcsere. A G20 találkozó eredménye az, hogy megerősítette valamennyi nagyhatalom elkötelezettségét az automatikus információcsere mielőbbi általánossá tétele tekintetében. Ez egyben azt is jelenti, hogy hosszú távon nincs létjogosultsága azoknak a különleges nemzetközi struktúráknak, melyek a jövedelmek alacsony adóteherrel bíró országokba telepítését teszik lehetővé úgy, hogy az adóztatás országában nincs megfelelő szintű valós gazdasági tevékenység – véli Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.
Régóta szeretnék megcsípni az adóelkerülőket
Az OECD és az EU már hosszú idő óta dolgozik azon, hogy az információátadás révén hatékonyan léphessenek fel az adóelkerüléssel és az agresszív adótervezéssel szemben, vagyis az olyan magatartásokkal szemben, amelyek formailag ugyan nem jogellenesek, de az adórendszer sajátosságait, illetve az adórendszerek közötti eltéréseket használják ki az adóterhek csökkentése érdekében.
| Az adóelkerülés elleni harc kezdete a ’90-es évek közepére nyúlik vissza. A világ vezető államai – a G7-ek – ekkor kérték fel az OECD-t a káros adóverseny elleni intézkedések kidolgozására. Azóta az államok közötti információcsere és az adóhatóságok nemzetközi együttműködése rengeteget fejlődött. Az amerikai, svájci vagy a közelmúlt ciprusi eseményei is e küzdelem, az agresszív adótervezés elleni harc eredményei.
Az Egyesült Államokban bevezetik az ún. FATCA szabályokat, melyeket élesben 2014-től fognak alkalmazni. Ez egy hatalmas információs rendszert jelent, amellyel az amerikai adóalanyok külföldi befektetéseit, az ezek által generált jövedelmet monitorozzák, amelyek így megadóztathatóvá válnak. Az Európai Unióban 2014-ben várhatóan újabb elemekkel bővül majd a káros adóstratégiák elleni küzdelem. Kiszélesedik az államok közötti automatikus információcsere, amely jelenleg az áfa és a megtakarítások területére terjed ki, azonban jövőre már a munkaviszonyból, biztosításból, ingatlaneladásból származó jövedelmekre, a vezető tisztségviselők díjazására és a nyugdíjakra is vonatkozik majd. 2017-től pedig az adóhatóságok információkat cserélnek majd az osztalékról, a tőkenyereségről és a jogdíjakról is. Egy új korszak hajnala: megúszhatja egy magyar cég az adóbírságot? >> |
Az eredmények között szerepel az OECD multilaterális egyezménye az információk átadásáról, továbbá az EU Megtakarítási Irányelve és a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv. Ezzel párhuzamosan az USA is kialakított egy sajátos rendszert, a külföldi számlák adóügyi megfelelőségéről szóló szabályozást (FATCA). A FATCA révén az USA arra kényszeríti a világ összes bankját, hogy információt szolgáltasson az amerikai adóhatóságnak a külföldi bankszámlákon tartott
amerikai érdekeltségű vagyonokról.
Kína volt az utolsó akadály
Röviddel a G20-találkozó előtt Kína is bejelentette, hogy támogatja az automatikus információátadás általánossá tételét. Korábban a G20-ak között Kína volt az utolsó állam, amely jelentős akadályokat gördíthetett volna az információátadás elé.
|
Gyorsan pörögnek az eseményekJúniusban biztossá vált: Nagy-Britanniának is elege van azokból a homályos hátterű cégekből, akik adóparadicsomokba menekítik ki jövedelmeiket az adóhivatal elől - összefogást hirdettek a nagyhatalmak között. Az ügy nem tűr halasztást: a G8-ak közötti egyeztetések kapcsán a kommentárok szerint 24 óra alatt többet tettek, mint az elmúlt 24 évben. Részletek >> |
A találkozó eredményeként az államok megerősítették azt a szándékot, hogy 2015-től kezdődően valamennyi tagország között automatikusan áramoljon az adóügyi információ. A részletszabályokat ugyan még ki kell dolgozni, de a fentiek mind azt erősítik, hogy az automatikus információcsere már nemcsak egy vízió, hanem rövid időn belül általános gyakorlattá válhat az egész világon.
A magyar adózók sem bújhatnak el
| Az adótanácsadók tapasztalatai szerint a hazai revizorok egyre felkészültebbek és egyre mélyebbre ásnak. Emellett a magyar vállalkozásoknak azzal is számolniuk kell: a külföldi adóhatóságok is nagyon aktívak Magyarországon, számos esetben indul külföldi hatósági megkeresésre magyarországi vizsgálat. A leggyakrabban itt dolgozó magánszemélyek esetén keresik meg magyar kollégáikat a külföldi adóhatósági dolgozók, míg a vállalati ügyfelek a a kapcsolt vállalkozások közötti bevétel/költségelszámolás esetén számíthatnak nemzetközi ellenőrzésre az esetek többségében. |
A világszintű fejlemények hatására a magyar adózóknak is meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy az adóhatóság mindent lát, és ennek megfelelően kell adóstruktúráikat kialakítaniuk. Azok az adózók, akik az adójogszabályokat rendeltetésellenesen, a törvényes célokkal ellentétesen kifejezetten adóelkerülésre törekedve gyakorolják, már ma is számíthatnak adóbírságra, mulasztási bírságra, vagy más adójogi szankciókra.
Rendszerint az ilyen magatartásokat a büntetőjog is üldözi, és szabadságvesztéssel is járhat az ügyeskedő adózó számára. Az adóstruktúrák kialakítása során ezért a jövőben még nagyobb körültekintéssel kell eljárni – mondta el Békés Balázs.
18 évesen öngyilkosságot követett el Oleksandr Jakuscsenko, egy ukrán tinédzser, akit a háború során Oroszországba deportáltak, és nevelőcsaládhoz került. 
