Egy új korszak hajnala: megúszhatja egy magyar cég az adóbírságot?

A NAV februárban hozta nyilvánosságra 2013-as ellenőrzési irányelveit, melyek meghatározzák azokat a tevékenységi köröket, melyeket kiemelten vizsgálni fognak. A pontos listát a Privátbankár korábbi összeállításában is megtalálhatják, szerepelnek rajta többek között a cukor, édesség, szoftver, elektronikus termékek és egyéb háztartási cikkek nagykereskedelmével, vetőmag, dísznövény és műtrágya kiskereskedelemmel foglalkozó cég, a biztonsági szolgáltatók, nyomozók, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások, a hús- és baromfikészítmények gyártói, a műanyag csomagolóeszköz és az építőanyag-gyártók is.

A LeitnerLeitner adótanácsadó háttérbeszélgetésén Siklós Márta igazgató és vezető adótanácsadó elmondta: tapasztalataik szerint a vizsgálatok során a revizorok egyre felkészültebbek, és egyre mélyebbre ásnak. Emellett a hazai vállalkozásoknak azzal is számolniuk kell: a külföldi adóhatóságok is nagyon aktívak Magyarországon, számos esetben indul külföldi hatósági megkeresésre magyarországi vizsgálat. A leggyakrabban itt dolgozó magánszemélyek esetén keresik meg magyar kollégáikat a külföldi adóhatósági dolgozók, míg a vállalati ügyfelek a a kapcsolt vállalkozások közötti bevétel/költségelszámolás  esetén számíthatnak nemzetközi ellenőrzésre az esetek többségében.

Lassan nem lesz hova menekülni az adó elől

A ciprusi betétek megadóztatásának uniós szándéka mögött az agresszív adócsökkentést támogató adórendszer elleni fellépés áll.

Jancsa-Pék Judit, a társaság adópartnere, adótanácsadó elmondta: a ciprusi helyzet hosszú folyamat végeredménye, melynek kezdete a ’90-es évek közepére nyúlik vissza. A világ vezető államai – a G7-ek – ekkor kérték fel az OECD-t a káros adóverseny elleni intézkedések kidolgozására. Azóta az államok közötti információcsere és az adóhatóságok nemzetközi együttműködése rengeteget fejlődött. A LeitnerLeitner tapasztalatai szerint jelenleg a hazai adóellenőrzések jelentős hányada indul külföldi adóhatósági megkeresésre.

Siklós Márta (b) és Jancsa-Pék Judit (b2) a LeitnerLeitner háttérbeszélgetésén

Az amerikai, svájci vagy a közelmúlt ciprusi eseményei is e küzdelem, az agresszív adótervezés elleni harc eredményei. Az Egyesült Államokban bevezetik az ún. FATCA szabályokat, melyeket élesben 2014-től fognak alkalmazni. Ez egy hatalmas információs rendszert jelent, amellyel az amerikai adóalanyok külföldi befektetéseit, az ezek által generált jövedelmet monitorozzák, amelyek így megadóztathatóvá válnak.

Az érem másik oldala Svájc, amely a bank- és adótitok sérthetetlenségére épülő gazdasági rendszerét azáltal próbálja védelmezni, hogy az információ kiadása helyett forrásadó levonással kompenzálja a névtelenségbe burkolózó számlatulajdonosok államait. A ciprusi események pedig újabb példával szolgálnak az agresszív adótervezést támogató rendszerek elleni nemzetközi nyomásgyakorlásnak.

Az Európai Unióban 2014-ben várhatóan újabb elemekkel bővül majd a káros adóstratégiák elleni küzdelem. Kiszélesedik az államok közötti automatikus információcsere, amely jelenleg az áfa és a megtakarítások területére terjed ki, azonban jövőre már a munkaviszonyból, biztosításból, ingatlaneladásból származó jövedelmekre, a vezető tisztségviselők díjazására és a nyugdíjakra is vonatkozik majd. 2017-től pedig az adóhatóságok információkat cserélnek majd az osztalékról, a tőkenyereségről és a jogdíjakról is.

---- A magyar adórendszer versenyképes – csak ne piszkálnák állandóan ----

A magyar adórendszer versenyképes – csak ne piszkálnák állandóan

Mivel a vállalatok jórészt ma már egyértelműen nemzetközi környezetben működnek, nem csoda, ha az államok különféle adókedvezményekkel, adórendszerébe rejtett ösztönzőkkel próbálnak vállalkozásokat vonzani magukhoz, így próbálva fellendíteni a gazdaságot. Ha azonban a hátérben csak fiktív ügyletek állnak, az adóhatóságok egyre keményebben, összefogva lépnek fel ellenük.

A LeitnerLeitner szakértői szerint nemzetközi vonatkozásban elmondható, hogy Magyarország adórendszere versenyképes. Az 500 millió forintig érvényes 10%-os társasági adókulcs nemzetközi viszonylatban is nagyon alacsony, amelyet tovább támogat a társasági adózásban rejlő kedvezmények sorozata. Ezek önmagukban és kombinálva is jelentős mozgásteret nyújtanak a tényeken alapuló, valós tevékenységgel összefüggő, megalapozott adóoptimalizálásra. Mindezek mellett a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése, célzott kedvezményrendszere is erősíti a hazai adórendszer versenyképességét.

Amennyiben a kiszámíthatatlan, nehezen értelmezhető elemeket, a különadókat sikerülne csökkenteni, hazánk vonzó alternatíva lenne a valóságos gazdasági tevékenységeket végző nemzetközi vállalkozások számára.

A tapasztalatok szerint a külföldi vállalatok Magyarországot nehézkes, adminisztratív országnak tartják, ez azonban önmagában nem visszatartó ereje a befektetéseknek, amíg fel lehet rá készülni. A jogszabályok gyors változása sokkal inkább elrettentő lehet, mint maga a megfelelés a kritériumoknak.

---- Mártás vagy szósz? Aknák a magyar adózók előtt ----
Mártás vagy szósz? Aknák a magyar adózók előtt

Néhány ellenőrzési területtel kapcsolatban olyan bizonytalanságokat lehet tapasztalni, amelyek várhatóan nehézséget fognak okozni a jogszerűségre törekvő adóalanyoknak is.

A LeitnerLeitner szerint ilyen például az ellenőrzések egyik slágerterülete az áfa, amelynek ellenőrzését számos új eszköz bevezetése teszi hatékonyabbá. Ezek között említhetjük a belföldi áfa összesítő jelentések adatainak számítógépes feldolgozását, a pénztárgépek ellenőrzését és az online rendszer bevezetését, valamint a pénzforgalmi elszámolású áfát.

Mindez a növekvő adminisztrációs terhek miatt önmagában is nagyobb hibázási lehetőséget jelent. Ha hozzávesszük ehhez, hogy az összesítő jelentéssel kapcsolatban a társaság ügyfelei számos problémát észleltek – mint például a devizás tételeknél felmerülő kerekítési problémák vagy a számla korrekciók esetei – akkor belátható, hogy a legjobb szándék esetén is könnyen sújthatók mulasztási bírsággal a vállalkozások.

További áfa-újdonság a fordított adózás alá eső termékkör bővülése is. Nem világos ugyanis, hogy pontosan mely termékek esetében alkalmazható. Hasonló nehézségekkel szembesülhetnek a népegészségügyi termékdíj alanyai is, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy egy bizonyos áru „mártás-e” vagy „szósz”, és a tévedés mindkét esetben milliókba kerülhet.

A bizonytalanságoknál és az értelmezési nehézségeknél is többet ront az adózási fegyelem kialakulásán, amikor az adóhatóság a büntetések kiszabásánál a jogszabályi szövegen túlterjeszkedő értelmezésre alapoz. Ráadásul annak ellenére, hogy több ilyen ügyben már európai bírósági ítéletek is elmarasztalták hazánkat, és e gyakorlat megváltoztatására kérték fel az illetékeseket, a jogalkalmazásban még nem mindig észlelhető változás. A LeitnerLeitner szakértői szerint nem segít az sem, amikor olyan ügyfelek is folyamatosan új és új ellenőrzéseknek vannak kitéve, akiknél több korábbi vizsgálat is mindent rendben talált.

Mivel sok esetben azt tapasztalható, hogy a bírság kiszabásához értelmezési nehézségek, apró, könnyen korrigálható hibák vezetnek, ezért az adózási kultúra javítása érdekében állandó, kiszámítható és jól érthető rendszert kellene megteremteni. A hatóságok csak ez után várhatnák el teljes joggal, hogy minden adóalany maradéktalanul teljesítse kötelezettségeit.

---- Mit tehet, aki nem akar büntetést? ----

Mit tehet, aki nem akar büntetést?

A NAV ellenőrzési irányelvei ismertek, emellett a tapasztalatok alapján vannak jól behatárolható körök, akik az átlagosnál jóval nagyobb eséllyel számíthatnak arra, hogy kopogtatnak az ellenőrök. A szakértők szerint például az adóvisszaigénylés szinte automatikusan együtt jár az ellenőrzéssel. Az szja-visszaigénylők között is gyakori, hogy a kiutalás előtt behívja őket az adóhatóság.  Ha egy cég úgy nyilatkozik, hogy nem fizeti meg az elvárt társasági adót sem, szintén számíthat adóellenőrzésre az általános tapasztalatok szerint.

Az ellenőrzéstől azonban nem kell félni annak, aki betart néhány alapelvet – vélik a LeitnerLeitner szakértői.  Elsősorban valós ügyleteket kell lebonyolítani, nem fiktíveket – nem csak papíron kell rendben lennie a tevékenységnek, és akkor mindenki nyugodtan alhat.

Fontos az adójogi szabályok pontos ismerete – ahogy a háttérbeszélgetésen elhangzott, az alapismereteket valójában nem a vállalkozás elindításakor kellene megtanulni, hanem már az iskolapadban. Ebben komoly hiányosságokat látnak a szakértők.

Elengedhetetlen a pontos dokumentáció, nyilvántartás készítése és megőrzése. Az adóhatósági ellenőrzések középpontjában az ügyletek valódisága, a valós adózói jelenlét áll. Példaként a szakértők valós esetekről beszéltek, amikor az adózónak még azt is közölnie kellett, mi volt a rendszáma egy kiszállítást végző autónak, vagy ki és hogyan egyeztette le, hogy az árut hol, hogyan, mikor fogják átadni a megrendelőnek.

Sokat segíthet, ha az ellenőrzések során szakember találkozik szakemberrel – magyarán egy felkészült adótanácsadó egyeztet a hatósággal. Kérdés, hogy van-e élet adótanácsadó nélkül – az adótanácsadók szerint persze nincsen. Egy passzív evás, ekho-s vállalkozó, vagy egy kizárólag ingatlanbérbeadással foglalkozó vállalkozó talán elboldogul maga is az adórendszer útvesztőjében. A magyar vállalkozások körében jellemző gyakorlat, hogy a könyvelőkre lőcsölnek olyan feladatokat, amit vagy maguknak a cégeknek kellene elvégezniük, vagy pedig meghaladják a könyvelők kompetenciáját illetve hatáskörét. Pedig nem biztos hogy spórolni lehet a szakembereken: aranyszabály, hogy a jó adótanácsadó mindig megkeresi azt a pénzt a cégnek, amit rá kell költeni – vagy akár annak többszörösét is.