Gubacsi Zoltán, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke a lapnak elmondta, hogy az alacsony termés elsősorban a kötések idején jellemzően hűvösebb, csapadékosabb idő, illetve nyáron a megszokottnál kevesebb fény következménye. A dinnye lassabban fejlődött, már a korai érésű fajtáknál látszott egy kéthetes csúszás, ami az egész szezonban megmaradt.
A terméskiesést az árak valamelyest kompenzálták, de azt nem lehet kijelenteni, hogy jó évet zártak a dinnyetermelők. A kilogrammonként 60-70 forint körüli idei átlagos felvásárlási ár megfelelő, de a hozamok hektikussága miatt egyes termelőknek kifejezetten rosszul sikerült az idei dinnyeszezon. (A KSH adatai szerint 2014 és 2018 között a görögdinnye felvásárlási átlagára kilónként 31 és 41 forint között volt.)
A dinnye idei termőterülete négyezer hektár körül alakult, ez körülbelül 10 százalékkal kisebb a tavalyinál. Gubacsi Zoltán szerint az elmúlt években a terület nagyságában ezerhektáros plusz-mínusz mozgás volt. Az export ugyanakkor beindult, mégpedig a termelők szerint kielégítő felvásárlási átlagárakkal. Az idei szezonban Németország mellett Csehország és a szomszédos országok jelentik a fő piacot - írta a Világgazdaság.
A cél a technológiai önállóság. 
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
