Egy 2011 decemberében ejtett apró törvénymódosítással a magán-egészségbiztosítók lehetőséget kaptak arra, hogy belépjenek az állami egészségbiztosításba. Az egészségbiztosítások munkáltatói juttatásként adókedvezményt tartalmaznak, ami nyilván felkeltette a munkáltatók és a szektor érdeklődését is.
Sőt, az Union Biztosító egy nem rég készült felmérése szerint a megkérdezettek 60%-a - amennyiben béren kívüli juttatásban kapná - a juttatásai 24%-át szíves-örömest költené egészségbiztosításra - mondta el Bóna Katalin, a biztosító üzletági igazgatója tegnap a Mabisz nemzetközi konferenciájának panelbeszélgetésén.
A Groupama Garancia nem-életági vezetője, Máhig Attila szerint egy ilyen apró törvénymódosításra nehéz üzletpolitikát építeni - meglehet tavaly decemberben még sokan biztosítói modellváltásról suttogtak a szakmában.
Nem egyértelmű jelenleg, hogy a magyar szabályozás melyik irányba indul el, a panelbeszélgetés több szereplője említette, hogy ebből adódik egy politikai bizonytalanság, ami visszafoghatja ezt a piaci szegmenst - noha éppen ma jelenti be egy hasonló termék elindítását a Signal is. Potenciál van a területben ez nem kérdés, az állami ellátórendszerben ugyanis sok a kihasználatlan kapacitás, amit a biztosítók tudnak finanszírozni.
Kozek András szerint vagy a török modell felé vesszük az irányt, ahol a magánegészségügyi szolgáltatás jó minőségű, az állami azonban közel sem, vagy Magyarország megnyitja az állami rendszert a magasabb díjú egészségbiztosítások előtt.
A MetLife vezérigazgatója, Bartók János szerint ugyanakkor az elmúlt egy évben a biztosítók és a közvetítők is rájöttek, hogy az egészségbiztosítási termékeket megéri értékesíteni, 100 ezres kockázatközösséggel, standard termékkel van keresnivaló ezen a piacon.
Az Uniqát vezető Juhos András szerint ugyanakkor még 5-10 év, mire ezen a piacon érzékelhető változás történik. Juhos is azt emelte ki, hogy láthatóan szükség van arra, hogy az állami forráshiányt az üzleti biztosítók pótolják, az állam ugyanis jelenleg nem tud jó minőségű és főleg várólistamentes ellátást biztosítani.
Egyértelmű tehát, hogy ebben a piacban nagy a potenciál, ugyanakkor jelenleg a jogalkotó térfelén pattog a labda, és ez nagyban befolyásolja majd, hogyan fejlődik tovább a jelenleg főleg a járóbeteg-ellátásra koncentráló piac.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
