Falfirka, rongálás, beázás: így védje magát a társasházi rémálmoktól

A beázás az egyik legnagyobb veszély

A Groupama Garancia Biztosító tapasztalatai alapján a leggyakoribb káreset a társasházakban a beázás. Ennek elsősorban az az oka, hogy a házak csőszerkezete sokszor elavult és ezért gyakoriak a csőtörések. Halmos Gyula, a Groupama Garancia Biztosító Szolgáltatási Centrumának főosztályvezetője elmondása szerint a biztosítótársasághoz több olyan kárbejelentés is érkezik, amikor nem az épület elavultsága, korszerűtlensége, hanem az emberi mulasztás, mint például a nyitva hagyott vízcsap okozza a beázást.

A panelházak esetében a külső betonelemek illesztései, vagy a tetőszerkezet állapota sem mindig megfelelő, ezek pedig mind okai lehetnek a beázásnak. Ilyen bejelentéseket főként heves esőzések, viharok idején kap a biztosító társaság. Szintén kiemelt helyen szereplő káreset a társasház falainak összefirkálása, a kaputelefonok, ajtók és felvonók rongálása, az üvegkárok, újépítésű házak esetében pedig sokszor a hiányos kivitelezés okán keletkeznek. Leggyakrabban a régi társasházak károsodnak, különösen a belvárosi, jellemzően háború előtti épületek. Ezek mára gyenge szerkezetük, elmaradt vagy hiányos karbantartásuk miatt könnyen sérülnek, főként viharok idején – teszi hozzá a szakértő.

Társasház-biztosítás: lakásonként vagy lakóépületre?

A lakóépület egészére megkötött szerződés több előnnyel jár: Egyrészt a teljes épület biztosítottá válik, nemcsak a közös tulajdon, hanem a lakások is. Amellett, hogy olcsóbb a lakásonkénti biztosításnál, a károk bejelentése és ügyintézése lényegesen könnyebbé válik és ez nemcsak a lakók életét, hanem a közösség képviselőjének munkáját is megkönnyíti. 

Egy társasház képviselőjének komoly felelőssége, hogy mindig előrelátóan, gondosan eljárva csökkentse a gazdálkodási, üzemeltetési kockázatokat és költségeket. Azonban fel kell készülnie a váratlan helyzetekre, kiadásokra is. Amikor optimális biztosítási védelmet akar a társasháznak, akkor is jól össze kell hangolnia a közösség és a tulajdonosok egyedi érdekeit.

Amikor a tulajdonosoknak - közös szerződés hiányában - maguknak kell külön-külön biztosítani lakásukat, gyakran előfordul, hogy a lakók egy része nem kötötte meg a szerződést vagy volt ugyan biztosítása, csak elfelejtette befizetni a díjat és az megszűnt. Ez kritikus helyzethez vezethet egy komolyabb kár esetén (pl. tűz, robbanás), mert könnyen előfordulhat, hogy a biztosított lakások arányában kifizetett kártérítés nem elegendő az épület helyreállítására. A kiköltöztetett lakóknak hosszabb távon vagy akár végleg más otthonról kell gondoskodniuk.

Egy másik fontos érv, hogy közös szerződéshez kapcsolódó egyéni lakásbiztosítások kedvezőbb díjjal köthetők, ebben a szerződésben a lakók a lakás ingóságait biztosíthatják.

Ha a közös szerződés nem elég

Figyelnünk kell arra is, hogy a közös szerződésben lakásunkra vonatkozó biztosítási összeg nagysága megfelelő-e. Amennyiben otthonunk az átlagosnál jobb műszaki színvonalú, drágább anyagokat építettünk be, akkor célszerű a lakásunkra kötött ingóságbiztosításhoz kiegészítő épületbiztosítást kötni olyan mértékű biztosítási összegre, amely biztosítja egy komolyabb kár esetén az eredeti állapot helyreállítását- mondta Halmos Gyula.

Azt, hogy milyen biztosítási eseményekre kell felkészülnie egy társasháznak, az előforduló leggyakoribb károk és a szélsőséges időjárási jelenségek és természeti katasztrófák önmagukban meghatározzák. A leggyakoribb károk között első helyeken szerepel a csőtörés, üvegtörés, az egyre többször előforduló viharkárok, vagy a jégverés. Földrajzi fekvéstől függően fontos az árvízvédelem, sőt földrengés elleni védelem is, gondoljuk csak arra, hogy idén már 4 kisebb földrengés volt hazánkban.

Mire nyújt biztosítást?

A társasházi alapbiztosítás (vagyonbiztosítás) tartalmazza a legnagyobb károkat okozó biztosítási események fedezetét, és ezeken kívül felhőszakadásra, tetőbeázásra, panel és/vagy blokk hézag beázásra, de még a termőtalaj és növényzet káraira szóló kártérítést is. Szerepel a tűz és a robbanás, robbantás is, amelyek rendkívüli, esetleg helyrehozhatatlan károkat okozhatnak a közösség lakóépületében. 

A gyakori betörések kapcsán figyelmet érdemel az épületrongálás, amely jelentős összegű lehet már egy betörési kísérlet esetén is. A fedezetet ki lehet terjeszteni az épület-berendezések és tartozékok rongálási és lopáskáraira is (pl. világítótestek, antenna-, erősítőrendszerek, kaputelefonok, elektromos kapumozgató rendszerek), sőt fedezetet jelent a liftek rongálására és a vandalizmus okozta károkra is. Biztosíthatók a tulajdonosok által használt garázsban tárolt gépjárművek is.