Az UNION Biztosító reprezentatív kutatásának eredményei azonban azt mutatják, félelmeink nem állnak arányban azzal, mit teszünk a felkészülés, a védelem érdekében, sőt épp ellenkezőleg.
Lakásunkat biztosítjuk a legtöbben, azonban ezeknél sokkal jobban féltjük megélhetésünket és egészségünket, melyek megóvásáról mégsem gondoskodunk annyian. Sokan az anyagiakat jelölik meg a legfőbb okként, pedig egy esetleges kár nagyságrendekkel meghaladja a biztosítási díjak mértékét.
Jobb félni?
Az Union Biztosító frissen végzett, reprezentatív kutatásának eredményei érdekes ellentmondást tártak fel az általános félelmek és a kockázatok elleni védekezés arányát illetően. A legerősebb félelmek a nyugdíj kérdéséhez kapcsolódnak, a második helyen pedig az állás elveszítésének veszélye és az ebből adódó félelem áll. A harmadiktól a nyolcadik helyig viszont csupa olyan félelem található, amely az egészséghez kapcsolódik. Ezeket egy kategóriába sorolva szintén egy nagyon markáns félelmi csoport körvonalazódik.
Ezektől a kockázatoktól az átlagosnál is jobban tartanak a nők és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők. Ugyanakkor a legmagasabb félelmi indexszel rendelkező események mindegyike lefedhető a megfelelő személybiztosítási termékekkel. ,
Egy kicsivel kevésbé féltjük autónkat és lakásunkat, valamint tartunk a balesetektől és azok következményeitől, ugyanakkor az ezekkel kapcsolatos kockázatok is érezhetően megjelennek életünkben. Ezekben az esetekben attól tartunk leginkább, hogy összetörik az autó, vagy ellopják, illetve, hogy betörnek a lakásunkba.
Nem teszünk semmit félelemeink ellen
Az átlagember tehát tisztában van a fenyegető veszélyekkel, amelyek egyaránt veszélyeztethetik az egyéneket és a családokat is. Azonban a felkészülés, a biztosításkötési hajlandóság ellenkező arányokat mutat: a személyünkhöz köthető fenyegetettségekre: nyugdíjas kori anyagi helyzet, munkanélküliség, betegség, kevésbé vagyunk felkészülve, míg vagyontárgyainkat - különösen lakásunkat - többen védjük.
Az egészségbiztosítás, a munkanélküliség-biztosítás és az életbiztosítás a három leginkább biztosítás-hiányos területet a kutatási eredmények alapján. A megkérdezettek csupán 4%-a rendelkezik munkanélküliség-biztosítással, 7%-a egészségbiztosítással, 12% halálesetre szóló életbiztosítással (igaz, hogy további 21% azoknak az aránya, akik megtakarítási jellegű életbiztosítást kötöttek, ami a legnagyobb kockázatnak vélt nyugdíj kérdésben jelenthet megoldást, ám a félelmek erősségéhez viszonyítva ez is igen alacsony arány). Casco-biztosítással a biztosítottak 20%-a rendelkezik, baleset-biztosítással 32%, míg a kutatás megkérdezettjeinek körében a lakásbiztosítás (61%) mutatja a legmagasabb penetrációt. Ez pont ellentétes arányokat mutat, mint a különböző kockázatoktól való félelmek aránya.
Az egészségbiztosítás lesz a következő sláger
A 2013-ban esedékes biztosítási adó bevezetése, valamint az elhúzódó gazdasági válság nem segíti a helyzet pozitív irányba történő elmozdulását. Ugyanakkor a jelenség a biztosítási kultúra fejlettségi szintjével is összefüggésbe hozható. A nyugat-európai gazdasági trendek alakulása a magyar biztosítási piacra vonatkoztatva is megfigyelhetőek: három hullámban volt tapasztalható az ügyféligények megjelenése. Az első a nem-életbiztosítási szegmens (gépjármű, lakás) erősödése, a második az életbiztosítások területe, a harmadik pedig az egészségbiztosítások felfutása. Ebben a biztosítási evolúcióban valahol középen tart Magyarország, ahol a következő nagy igényhullám az egészségbiztosítási lesz.
Tisztában vagyunk félelmeinkkel, alig teszünk ellenük valamit
Legerősebb félelmeink egzisztenciális problémákhoz: nyugdíjunk alakulásához és állásunk elveszítéséhez, illetve egészségi problémákhoz, állapotunkhoz kötődnek.
Nagyokat ütnek. 
