A magyar gazdaság külső finanszírozási képessége és folyó fizetési mérlege 2016 óta trendszerűen mérséklődött, de továbbra is messze kedvezőbben alakul a válság előtt tapasztaltnál. A Magyar Nemzeti Bank szakértői elemzésükben rávilágítanak arra, hogy a külső egyensúlyi pozíció csökkenése ezúttal elsősorban a beruházások dinamikus emelkedésével magyarázható. Az új exportkapacitások kiépülésével előretekintve a külső finanszírozási képesség tartósan fennmarad, ami a folytatódó közvetlentőke beáramlással együtt lehetővé teszi a külső adósságállomány folytatódó leépülését.

Történelmi csúcsra emelkedett a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képességünk - szépen csökkenhet a külső adósság, jöhet a felminősítés.

A jegybank friss adatai szerint az államadósság egy kissé nőtt az év elején, az adatok azonban nem vészesek - a finanszírozási igény pedig határozottan jó irányba mozdult el. A lakosság hitelállománya tovább csökken, ebben ezúttal az elszámolás is vastagon benne van. Továbbra is hízik a lakosság készpénzállománya.

Rengeteg pénz érkezett az EU-tól 2014 végén, a GDP 10 százalékát is elérte a külső pénzügyi többlet.

A tavalyinál alacsonyabb szinten, de 1 milliárd euró fölött a magyar fizetési mérleg többlete.

A fizetési mérleg többlete 809 millió euró volt a második negyedévben, kisebb, mint az egy évvel korábbi 824 millió és a tavalyi negyedik negyedévi 917 millió euró – jelentette be az MNB. Korábbi évekhez képest ez még eléggé magas érték.

A folyó fizetési mérleg többlete 1 milliárd 64 millió euró volt a harmadik negyedévben, a második negyedév 615 millió eurós többlete után. Az előző év harmadik negyedévében 685 millió eurós aktívumot mutatott ki statisztikájában a Magyar Nemzeti Bank; a külkertöbblet dobta meg a számot.

A törlesztés miatt 284 milliárddal csökkent, a forint gyengülése miatt 123 milliárddal nőtt a bruttó államadósság.

A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2013 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -2,3 százalékát tette ki. A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 5,5 százaléka volt az elmúlt egy évben. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP 3,4 százalékát érte el a 2013 második negyedévével záruló egy évben. A külföld nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP -7,5 százalékát tette ki az elmúlt egy évben - közölte az MNB.

A folyó fizetési mérleg többlete 612 millió euró volt, ami több az egy évvel korábbinál, de elmarad az előző negyedévitől.

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 2,2 százaléka volt az elmúlt egy évben. A bruttó államadósság a GDP 82,4 százaléka volt - a lakosság állampapírt vesz és hitelt törleszt.

Az első negyedév mérlege jobb a vártnál, és még az előző negyedév adatait is felülvizsgálta az MNB.

A vártnál magasabb lett a IV. negyedéves folyómérleg-többlet, a 2012-es adat pedig a 2011-es duplája lett. A magánszektor kevesebbel tartozik a külföldnek, mint egy éve, az állam viszont többel.

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége javul, a GDP-arányos államadósság viszont a vártnál magasabb. A lakosság és a vállalatok sem tolonganak a hitelért - nem látszik a fellendülés.