Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A magyar gazdaság külső finanszírozási képessége és folyó fizetési mérlege 2016 óta trendszerűen mérséklődött, de továbbra is messze kedvezőbben alakul a válság előtt tapasztaltnál. A Magyar Nemzeti Bank szakértői elemzésükben rávilágítanak arra, hogy a külső egyensúlyi pozíció csökkenése ezúttal elsősorban a beruházások dinamikus emelkedésével magyarázható. Az új exportkapacitások kiépülésével előretekintve a külső finanszírozási képesség tartósan fennmarad, ami a folytatódó közvetlentőke beáramlással együtt lehetővé teszi a külső adósságállomány folytatódó leépülését.

A magyar gazdaság külső finanszírozási képességének alakulása mögött elsősorban a csökkenő külkereskedelmi egyenleg állt. A folyó fizetési mérleg elmúlt években bekövetkezett mérséklődése hátterében elsősorban az húzódik meg, hogy a külkereskedelem többlete a 2016-os történelmi csúcsról fokozatosan csökkent. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege érdemben kedvezőbb a mutató válság előtt tapasztalt szintjénél, és a külső egyensúlyi pozíció mérséklődése mögötti tényezők jelentősen eltérnek a válság előtti fizetési mérleg deficitet okozó tényezőktől. A tőkemérleg többletével együtt pedig a finanszírozási képesség tartósan pozitívan alakul.

Jelenleg a folyó fizetési mérleg egyenlegét elsősorban a beruházások dinamikus emelkedése magyarázza, ami a válság előtti deficithez képest kedvező változás. A hazai 29 százalékot közelítő beruházási ráta nemcsak az elmúlt évek dinamikáját tekintve kedvező, hanem európai összehasonlításban is kiugróan magas. A folyó fizetési mérleg elmúlt években tapasztalt csökkenésének hátterében az áruegyenleg többletének mérséklődése húzódik meg, miközben a szolgáltatásegyenleg többlete hosszú ideje stabilan magas szintet ér el. A hazai külkereskedelmi szerkezet struktúrájában a szolgáltatásegyenleg szerepe fokozatosan nőtt, ami a külkereskedelmi egyenleg tartós többletét biztosítja.

1. ábra: A magyar gazdaság nettó finanszírozási képessége és komponensei

Míg a válság előtti időszakban tapasztalt tartós fizetési mérleg deficit elsősorban a lakossági túlfogyasztás és állami túlköltekezés hatására alakult ki, addig ezúttal az áruegyenleg csökkenése döntően a 2017-től széles körben élénkülő beruházási aktivitással áll összefüggésben. Emellett az is fontos különbség a korábbi hiányhoz képest, hogy míg a válság előtt folyamatosan nőtt az ország külső eladósodottsága, addig jelenleg a folyó fizetési mérleg egyenlegének csökkenése a külső adósság fokozatos csökkenése mellett következett be. A dinamikus vállalati hitelezés és az NKP program által is támogatott kedvező, egészséges szerkezetű finanszírozási környezetben a magasabb beruházási ráta a gazdaság potenciális növekedését is javítja, és az új kapacitások kiépülése hozzájárulhat az export, így a folyó fizetési mérleg egyenlegének későbbi javulásához is.

2. ábra: Az áruegyenleg, a beruházás és a lakossági fogyasztás alakulása (GDP-arányos értékek)

A válság előtti elégtelen belföldi megtakarítással szemben jelenleg jelentős belső forrás áll rendelkezésre a gazdaságban a vállalatok beruházásainak finanszírozására, ami a háztartások magas pénzügyi megtakarításának és az állam alacsony finanszírozási igényének köszönhető. 2002 után a költségvetési hiány érdemben emelkedett, a laza fiskális politika pedig fűtötte a lakosság fogyasztási aktivitását, ami a pénzügyi rendszer mélyülésével kiegészülve a lakossági hitelezés nagymértékű növekedését eredményezte. E tényezők hatására a válság magas költségvetési hiány és nulla körüli lakossági megtakarítás mellett érte Magyarországot. A külső pozíciónk romlását és a külső eladósodást a devizahitelezés is erősítette, amelyet a bankok külföldi forrásból finanszíroztak. A válság előtt tapasztalt folyamatokkal szemben 2018-ban a folyó fizetési mérleg egyenlege – a 2010 óta fennálló többlet után – negatívvá vált ugyan, de a költségvetés hiánya historikusan alacsony, a háztartások megtakarítása pedig igen magas szinten stabilizálódott. Az elmúlt évek jelentős bérdinamikájának és a magas megtakarítási rátának köszönhetően a háztartások finanszírozási képessége jelentős forrást biztosít a gazdaság többi szektora számára. Ez az államháztartás mérséklődő kamatkiadásaival és alacsony finanszírozási igényével együtt azt jelenti, hogy a gazdasági növekedést támogató vállalati beruházások finanszírozása jelentős részben külső eladósodás nélkül, belső forrásokból tud megvalósulni, ami külső sérülékenységi szempontból és az ország adósságmutatóit tekintve is kedvező.

3. ábra: Az állam és a háztartási szektor GDP-arányos finanszírozási képessége

A következő években tovább folytatódhat a külső adósságmutatók csökkenése, ami kulcsfontosságú az ország külföldi megítélése szempontjából. A válságot követően a korábban felvett külföldi hitelek folyamatos visszafizetését figyelhettük meg, amivel érdemben csökkent hazánk külső sérülékenysége és javult az ország befektetői megítélése is. A csökkenésben kiemelt szerepe volt a magas lakossági megtakarításnak, a költségvetés alacsony hiányának és az állam belső finanszírozásának erősödését támogató intézkedéseinek. Az ország GDP-arányos nettó külső adóssága a 2010 végi 50 százalékot meghaladó szintjéről 2019 júniusára 8,8 százalékra csökkent. A mérséklődés egyrészt a magánszektor mérlegalkalmazkodásához – a jelentős hiteltörlesztéshez és a visszafogott belső kereslet melletti jelentős megtakarítási rátához – kötődött, aminek eredményeként a szektor nettó külső adóssága megszűnt és negatívvá vált. Emellett a külső adósságmutatókat javította az is, hogy a belső forrásokból történő finanszírozásnak köszönhetően – a külföldiek állampapír-állományának csökkenése és az államháztartás devizaarányának csökkenése mellett – az államháztartás nettó külső adóssága a 2012-ben tapasztalt GDP-arányos 20 százalékos historikus csúcsról kevesebb mint felére csökkent. A stabilan többletes fizetési mérlegnek és a folyamatos FDI-beáramlásnak köszönhetően tovább folytatódik az ország külső adósságmutatóinak javulása, így a nettó külső adósság 2021-re nulla közelébe csökkenhet.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar gazdaság külső egyensúlyi pozíciója továbbra is kedvező. A folyó fizetési mérleg mellett a tőkemérleg egyenlegét is figyelembe vevő nettó finanszírozási képességet tekintve – az elmúlt években tapasztalt európai szinten is kiemelkedően magas beruházási aktivitás melletti csökkenés ellenére – Magyarország a felzárkózó gazdaságok élmezőnyéhez tartozik. Míg 2018-ban a felzárkózó gazdaságok többsége külső forrásbevonásra szorult növekedésének finanszírozásához, addig a magyar gazdasági növekedés a külső finanszírozási képesség fennmaradása és a külső adósságráták csökkenése mellett, a jelentős belső forrásokra támaszkodva tudott megvalósulni. A GDP 2 százaléka körüli külső egyensúlyi pozíciójával Magyarország nemcsak a felzárkózó gazdaságok között, de a régió országait tekintve is előkelő helyen szerepel: a nettó finanszírozási képességünk megelőzi az enyhe többlettel rendelkező Lengyelországot és Csehországot, és messze meghaladja a közel 4 százalékos finanszírozási igénnyel rendelkező Romániát.

4. ábra: A felzárkózó országok nettó finanszírozási képessége, 2018

A szerzők a Magyar Nemzeti Bank szakértői.



LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Kevesebb vakcinát kapunk a jövő héten
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 17. 10:33
 Erről Müller Cecília beszélt egy ma reggel közölt interjúban.
Makro / Külgazdaság Covid: újabb mélypontra süllyedt az elhunytak száma itthon
Privátbankár.hu | 2021. január 17. 09:51
Az elmúlt 24 órában 77-en hunytak el a koronavírussal öszefüggésben - utoljára november 9-én jelentettek ennél kevesebb áldozatot. A kórházi ellátásra szorulók száma is folyamatosan és jelentősen csökken.
Makro / Külgazdaság Márciusig kétmillió embert oltana be a kormány
MTI | 2021. január 16. 16:38
Ha bejöhetnek az orosz és kínai vakcinák. Ha csak az uniós beszerzésre hagyatkozhatunk, akkor szeptember vége előtt nem lehet feloldani a korlátozásokat - értesült az M1.
Makro / Külgazdaság Armin Laschet nyert a CDU elnökválasztásán
Privátbankár.hu | 2021. január 16. 12:34
Orbán Viktor számára lehetett volna jobb is az választás eredménye.
Makro / Külgazdaság Itt a kínai Sinopharm-KISOKOS
Kormos Olga | 2021. január 16. 11:16
Most már szinte biztosra vehetjük, hogy jön a kínai vakcina Magyarországra, s a beregisztrált emberek akár akarják, akár nem, abból kapnak majd, ami épp van. Például annak a Sinopharmnak az oltóanyagából, melynek két vezetője épp pénteken mondott le tisztségéről. 
Makro / Külgazdaság Egymás után mondanak fel Trump miniszterei
MTI | 2021. január 16. 09:58
Most az egészségügyi miniszter nyújtotta be lemondását.
Makro / Külgazdaság Ha lassan is, de haladunk a korlátozások feloldása felé
Privátbankár.hu | 2021. január 16. 09:30
Több járványadat is biztatóan alakul, de hátradőlni még nem lehet.
Makro / Külgazdaság Tovább él-e a merkeli örökség? Fontos választás lesz ma Németországban - FRISSÍTVE: Megvan a győztes!
Wéber Balázs | 2021. január 16. 05:31
Bár lassan végéhez közeledik a Merkel-korszak, továbbra sem lehet tudni, ki fog majd a német politikát évtizedekig meghatározó kancellár helyébe lépni. Ma némileg tisztulhat a kép, ugyanis új elnököt választ a CDU. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a verseny a Merkeltől jobbra álló Friedrich Merz, valamint a kancellár irányvonalát követő Armin Laschet között dőlhet el. Előbbi politikust a gazdasági, utóbbit a politikai elit támogatja.
Makro / Külgazdaság Joe Biden új, merész Kína-politikája
Káncz Csaba | 2021. január 15. 18:34
Biden új, Ázsiáért felelős politikai főnöke megértette a délkelet-ázsiai országok legnagyobb félelmét: nem akarnak éles választásra kényszerülni az USA és Kína között. Washingtonból származó értesülésünk szerint Janet Yellen pénzügyminiszter-jelölt az új adminisztráció egyik legbefolyásosabb tagja lesz, márpedig ő korábban kritizálta Trump kereskedelmi háborúját. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság 1900 milliárd dollárt tolnak az amerikai gazdaságba
Király Béla | 2021. január 15. 16:55
Újabb amerikai gazdaságösztönző csomag jön, az elnöki hivatalt hamarosan elfoglaló Joe Biden 1900 milliárd dolláros csomag indítását kezdeményezte. A gazdaságösztönző lépések mellett a járvány megállítása az intézkedéscsomag legfontosabb célkitűzése.
Friss
hírlevél