Az ingatlanpiac pozitív irányú mozgása sok lakáseladó és vásárló fantáziáját megmozgatja. Tévedés azonban azt gondolni, hogy ez országos jelenség. Magyarország első számú térképes ingatlanportálja, az Otthontérkép megvizsgálta, hogy milyen ingatlanok találnak a leghamarabb új tulajdonosra, hol helyezkednek el és milyen kvalitásokkal bírnak.
|
| Grafikonok forrása: Otthontérkép |
Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője elmondta, hogy a piaci tapasztalatok alapján a lakásvásárlások mintegy 30-40 százaléka a befektetési típusú vásárlások közé tartozik, ami jól illeszkedik a kutatásból kirajzolódó trendbe. „A kisebb alapterületű, felújított, budapesti lakások népszerűsége leginkább az elmúlt 1-2 évben tapasztalt, több okra is visszavezethető megnövekedett befektetési kedvvel magyarázható, tekintve hogy már a lakótípusú ingatlanokba való befektetéssel is akár 7-10 százalékos hozamot is elérhetünk” - mondja a szakértő.
Minden hetedik lakás kel el
Az Otthontérkép másfél hónapja gyűjti az adatlap-archiválásból származó adatokat, az elemzés pedig a rendelkezésre álló információból készült el. A számokból világosan látszik, hogy minden hetedik ingatlan kelt el a piacon, vagyis hat ajánlatra jutott egy értékesítés. A megyei eredményeket mutató térképről leolvasható, hogy az ország észak-keleti és dél-keleti régiója jellemzően rosszabbul teljesít, kiugróan magas számokat produkál viszont Budapest, ahol minden harmadik ingatlanra jutott egy eladás. Ez annyit jelent, hogy az országos átlaghoz képest 73 százalékkal nagyobb az esélye annak, hogy valaki értékesíti fővárosi otthonát. Budapestet a sorban egyébként Győr-Moson-Sopron és Fejér megye követi, a lista végén pedig Somogy, Veszprém és Vas megye áll.
Az okok a nem új keletű, ám továbbra is erős trendben keresendők, miszerint a népességmozgás a nagyobb, gazdaságilag is jól teljesítő városok felé mutat. Ehhez jön még a befektetési kedv növekedése, ami szintén itt csúcsosodik ki.
A lakások jobban mennek
Markánsan kirajzolódó jelenség, hogy a lakásokat sokkal könnyebb értékesíteni, mint a házakat. Számokban kifejezve ez annyit tesz, hogy az adatbázisban fellelhető lakásokon 1,5-ször könnyebb továbbadni, mint a családi házakon. Ez összefüggésben állhat a fent említett tendenciával, miszerint a lakóhelyváltók inkább a városokat preferálják, ahol nagyobb eséllyel fordulnak elő lakások. Ezek a típusú ingatlanok egyébként befektetési szempontból is jobb döntésnek bizonyulhatnak. A befektetés felújítás-eladás, illetve rövid vagy hosszú távú kiadás céljából történhet.
Attól, hogy új, nem lehet gyorsabban eladni
Az adatokból kiolvasható, hogy az eladáshoz szükséges idő és az ingatlan állapota között nincs szoros összefüggés, hiszen az értékesítési sebességük nagyjából egy szinten mozog. Kivételt képeznek a mintában fellelhető felújított ingatlanok, amik valamivel hamarabb cserélnek gazdát.
Az Otthontérkép elemzője, Fodor Szabolcs szerint a háttérben az állhat, hogy egyszerűbbnek tűnhet egy kész, már felújított otthon mellett dönteni, mint belefogni a renoválásba, viszont az új építésűhöz képest mégis alacsonyabb áron lehet megvásárolni őket.
Legyen inkább az eggyel kisebb!
A piacon leginkább a kisebb alapterületű ingatlanok a kelendőbbek. Az Otthontérképen található 50 négyzetméter alatti ingatlanokat például az átlagnál 75 százalékkal nagyobb eséllyel lehet értékesíteni. Ahogy nő az alapterület, úgy csökken az eladás esélye. A 180 négyzetméter fölötti otthonok esetében tizenkettő ajánlatra már csak egy eladás jut, míg 50 négyzetméter alattiaknál háromra jut egy.
Felesleges túlárazni!
Az adatokból kirajzolódik, hogy az átlagárat 75 százalékkal alulmúló otthonok esetén a legrosszabb az eladási arány, itt ugyanis jellemzően rosszabb minőségű ingatlanokról van szó. A legjobban pedig a 10-60 százalékkal az átlag fölé árazott otthonok teljesítenek.
Fontos megjegyezni, hogy az összehasonlítást a jelenleg rendelkezésre álló 2014 évi értékesítési átlagárakhoz végezzük, vagyis a piac változása miatt valamekkora áremelés eleve indokolt. Ám ettől függetlenül alapigazság, hogy a túlárazottság csökkenti az értékesíthetőséget: míg 200 százalékos ár esetén még 5 ingatlanra jut egy eladás, e fölött már rohamosan csökken a teljesítmény.
Leginkább a felújítandó és a közepes állapotú otthonokat árazzák alul, ahogy lépkedünk a százalékos árazási skálán felfelé, úgy csökken ezeknek az ingatlanoknak az előfordulása. Ezzel ellentétben az új építésű, újszerű és a felújított lakásokra inkább a túlárazás jellemző.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
