2020. januárja óta az egyszobás lakások átlagos bérleti díja 25, a kétszobásaké 34, míg a háromszobásaké 37 százalékkal emelkedett Budapesten. A drágulás eredményeként idén májusban a bérlőknek már jellemzően 4500 forintot kellett fizetni egy négyzetméterért a fővárosban – egyebek mellett ez is kiderül a Cordia lakóingatlan-fejlesztő, valamint az ingatlan.com közös adatgyűjtéséből. Fajlagosan a legdrágább bérleménynek a pesti oldalon található egyszobás lakások számítanak (4700 forint/m2), míg a legolcsóbbak a budai kétszobás lakások (3260 forint/m2).
Drágulnak az új építésű lakások is
A legtempósabb drágulást a fővárosban a két- és háromszobás, új építésű lakások mutatták fel: három év alatt mintegy 50 százalékkal nőtt az átlagos havi bérleti díj, a kisebb ingatlanok esetében 277 000, a nagyobbaknál 420 000 forintra. Összehasonlításul: a Cordia és az ingatlan.com gyűjtése alapján a fővárosban a háromszobás lakások között a legdrágábbnak az I. kerületi, luxus, illetve panorámás otthonok számítanak, itt az átlagos havi bérleti díj megközelíti a 900.000 forintot.
A pesti panellakások tulajdonosai kevésbé örülhetnek, hiszen ebben a kategóriában az újszerű ingatlanok bérleti díja messze az infláció alatt emelkedett: az egy- és háromszobásoké mintegy 8 százalékkal, 137 500, illetve 215 000 forintra, a kétszobásoké 21 százalékkal 180 000 forintra.
A VIII. kerületben a Corvin-negyed viszi a prímet
A VIII. kerület sztárja egyértelműen a Corvin-negyed, ezen belül is az új építésű stúdiólakások. Ezek átlagos bérleti díja – bőven felülmúlva az egyszobás kategória budapesti drágulási ütemét – a másfélszeresére emelkedett a hároméves időszakban, így 2023. májusában elérte a 245 000 forintot, miközben a kerület kevésbé felkapott környékein egy régebbi építésű, egyszobás tégla lakás ennél 90 ezerrel kerül kevesebbe. A Corvin-negyed szignifikánsan magasabb árfekvése a nagyobb otthonok esetében is érvényes: egy új építésű kétszobás lakás átlagosan 300 000 forint fölötti áron adható ki, a negyeden kívül pedig már csak 225 ezerért.
A IX. kerület dinamikusan fejlődő részén, a Ferenc körút Üllői út-Könyves Kálmán körút-Soroksári út által határolt Középső-Ferencvárosban is megfigyelhető a Corvin-negyedhez hasonló tempós bérletidíj-növekedés. Idén májusban egy újszerű stúdiólakást havonta átlagosan 210, egy új építésű kétszobás lakást közel 300 ezer forintért lehetett kibérelni: itt három év alatt másfélszeresére nőttek az árak. Ezen a környéken a legolcsóbbnak szintén a régi építésű tégla lakások számítanak. Ezekből az egyszobások átlagosan havi 150 000 forintba kerülnek, miután három év alatt csak 15 százalékkal drágultak, de a háromszobások bérleti díja ennél is kisebb mértékben emelkedve érte el a 264 ezer forintos szintet az ingatlan.com adatai alapján.
A zöldövezetben a nagyobb lakásokat keresik a bérlők
A XIII. kerület kiemelkedően népszerű negyedében, a Váci út - Róbert Károly körút - vasút - Bulcsú utca által határolt Lőportárdűlőn a kétszobás, új építésű lakások tulajdonosai jártak a legjobban, hiszen itt három esztendő alatt közel 60 százalékkal ugrott az átlagos havi bérleti díj, amely immár eléri a 284.000 forintot. Valamivel kisebb mértékben, de szintén jelentősen nőtt az új építésű stúdiólakások (198.000 forint) és háromszobás otthonok (358.000 forint) bérleti díja is.
A pesti oldal egyik kedvelt zöldövezetében, a XIV. kerületben a nagyobb méretű lakások drágulása volt a meghatározóbb, így a háromszobás, újszerű otthonok átlagos havi bérleti díja közel 60 százalékkal emelkedve elérte a 302.000 forintot. A tágasabb zuglói lakások iránti igényt jól jelzi az a kerületi sajátosság, hogy az egy négyzetméterre vetített bérleti díj tekintetében a régebbi építésű lakások utolérték az újszerűeket, hiszen a legnagyobb ingatlanhirdetési portál statisztikája mindkét típus esetében hajszállal 4000 forint feletti fajlagos árat mutat.
„A bérleti díjak alakulásán is tetten érhető, hogy Budapest különböző városrészeiben más-más bérlői igények formálják a piacot. A belső kerületekben az egyetemek, irodák, turisztikai célpontok közelsége miatt a kisebb lakások iránt nagyobb a kereslet, míg a nagyobb méretű, családi otthonok inkább a kertvárosias övezetekben számítanak slágernek, amiben a Covid-időszak tanulságai is közrejátszanak” – kommentálta az adatokat Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója.
A kormány döntött az úgynevezett Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
