A magyar árak elhagyták a varsói, pozsonyi és zágrábi szinteket, de messze vannak a bécsi, berlini vagy prágai négyzetméteráraktól. Ami jó a lakástulajdonosoknak, nem jó az első lakást keresőknek, mert a lakásárak a nettó jövedelemhez képest is emelkednek - összegezte a KPMG a régió elmúlt nyolc évi lakáspiacát elemezve.
A KPMG által vizsgált 2013-2021-es időszakon belül 2019 végével a drágulási hullám is csillapodott részben a járvány, részben az új lakások kapcsán ideiglenesen visszaállított áfa (5 százalékról 27 százalékra) miatt. Ám a piac szereplői 2021 egészét tekintve újabb erősödésre számíthatnak a visszatérő adókedvezmények és a recessziót követő gazdasági fellendülés miatt. A budapesti lakások jelenlegi átlagos négyzetméterára ennek ellenére még mindig csak a mezőny alsóházát vezeti, jelentősen lemaradva a Bécs – Berlin – Prága trió által vezetett élbolytól.
Mindez természetesen jó hír a fővárosi ingatlan tulajdonosoknak, de nem feltétlenül jó azoknak, akik életük első lakását szeretnék megvásárolni, ezért a kutatók megvizsgálták azt is, hogyan változtak a lakásárak a nettó jövedelemhez viszonyítva. Erre a kérdésre ad választ a lakás árindex és a nettó jövedelem hányadosa, ami azt mutatja meg, hogy hány százalékkal nőttek a lakásárak az egy főre jutó nettó jövedelemhez képest.
Ez a hányados Magyarország esetében 1,7, ami egy egyszerűsített példán keresztül azt jelenti, hogy míg a vizsgált időszakban a fizetésünk 32 százalékkal nőtt, addig a négyzetméterárak 124 százalékkal lettek magasabbak, azaz a jövedelmi viszonyok és a lakásárak közötti olló jelentősen szétnyílt. A magyarországi 1,7-szeres mutatónál csak Németországban regisztráltak ennél is nagyobb változást (1,78-szeres), míg a többi ország átlaga csak 1.43-szoros. A hányados 2015 és 2019 között exponenciálisan növekedett, ami kísértetiesen egybeesik a kedvezményes lakásáfa első hazai korszakával, ezt követően az olló nyílása lelassult.
Ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy egy négyzetméternyi új lakást éves keresetünk hány százalékából tudunk megvásárolni, akkor a magyar helyzet nem tűnik kedvezőnek, hiszen a budapesti és a bécsi 35 százalékos mutatót csak Prága előzi meg, ahol az éves jövedelem 58 százalékát kell kifizetni egy négyzetméternyi új lakásért. A magyarokat mindazonáltal ez a tény kevésbé zavarja, mint sok más ország lakóit, mert Magyarországon a lakosság 92 százaléka saját tulajdonú lakásban él, és a lakásvásárlások mögött a legtöbb esetben meghúzódik egy ugyancsak dráguló használt lakás értékesítése is, de a családot alapító, első lakást kereső fiatalok szempontjából a fővárosi ingatlanpiac biztosan túlértékelnek tűnik.
A hétvégi támadások óta üres a légtér. 
