Pörögnek a lakásépítések, bővül a kínálat - ennek csak az nem örül, akinek a szomszédjában húznak fel egy új házat nagy zajjal, porral. Hol a határ a szomszédok szükséges és szükségtelen zavarása között?
2017-ben az újonnan átadott lakások száma 44 százalékkal, míg a kiadott építési engedélyeké 20,4 százalékkal nőtt az előző évihez képest - a friss adatok szerint pedig a pörgés tovább tart 2018-ban is, éppen ma írtunk a legfrissebb számokról a Privátbankár.hu-n >>
Egyre több szomszédnál szakad el a cérna
Az építkezések számának bővülése nem csak az építőipari, hanem a bírósági statisztikákból is látszik: a rengeteg építkezés egyre több jogvitával is jár. A szomszédok gyakran szót emelnek, a zavaró hang-, zaj- és más hatások, esetleg káros anyag kibocsátás miatt. A vita rendszerint hamar jogi útra terelődik. A szomszédok eleinte birtokvédelmi eljárást indítanak a jegyző előtt, valamint az építésügyi hatóságoknál is megpróbálják megakadályozni az építkezést, végül az ügy többnyire a bíróság elé kerül.
A jogszabályok szerint az építtetők kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarnák, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetnék. Az építkezésekkel ugyanakkor szükségszerűen együtt jár némi kellemetlenség, ezért fontos tisztázni, hogy mi minősül szükségtelen zavarásnak, vagyis meddig mehet el az építtető.
A Deloitte friss összeállítása szerint várhatóan a jövőben kiszámíthatóbb lesz, hogy az építtetők mikor lépik át azt a határt, amivel már jogilag is zavarják a szomszédokat, továbbá az is, hogy a zavarás milyen következményekkel jár.
Lehet, hogy szabályos az építkezés, de mégis birtokháborítással jár
”A szomszédjogi vitákban a bíróságok a felek közötti érdekegyensúlyt, a felek méltányos érdekeit mérlegelik. Jelenleg a különböző bíróságok ítélkezési gyakorlatában nincs egységes szempontrendszer annak felmérésére, hogy az egyes esetek összes körülményére kiterjedően mikor tekinthető a szomszédok zavarása szükségesnek vagy szükségtelennek” – hívta fel a figyelmet dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal jogvita rendezési csoportjának vezető ügyvédje.
A Kúria 14 bíróból, továbbá 5 elméleti és gyakorlati szakemberből álló joggyakorlat-elemző csoportot hozott létre a birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatának egységesítése érdekében. A joggyakorlat-elemző csoport tanulmányából kiderül, hogy a birtokvédelmi és a szomszédjogi viták szempontjából irreleváns az, hogy az építtető vagy kivitelező az építési igazgatási szabályoknak megfelelően jár-e el. A szükségtelen mértékű zavarás megítélését nem szabad az építési szabályokban foglaltaktól függővé tenni. Előfordulhat ugyanis, hogy megfelel az építkezés a szabályoknak, mégis fennáll a birtokháborítás, tehát ezen szempontrendszer mentén nem lehet megállapítani, hogy szükséges vagy szükségtelen-e a zavarás.
Lehet, hogy igaza van a szomszédnak, csak rosszul adta be a papírokat a bíróságra
A Kúria elemzése külön foglalkozik azzal a problémakörrel is, amikor a birtokvédelmi eljárást indító szomszédok az érvényesíteni kívánt jogot tévesen, vagy hiányosan jelölik meg. Eddig ez nem okozott akadályt a bíróságok számára az ügy elbírálásában, azonban az év elején hatályba lépett új polgári peres szabályok ezt a rugalmasságot már nem fogják megengedni. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a bíróságok csak a peres fél által – akár tévesen vagy hiányosan megjelölt – jogkérdés keretei között bírálhatják el a jogvitát.
Kevésbé lesz lutri, hogy ki nyer a bíróságon
A jövőben a birtokvédelmi ügyeket elbíráló bíróságok gyakorlatában egységesedésre is lehet számítani. „A bíróságok – a Kúria iránymutatásával összhangban – várhatóan sokkal inkább egységes szempontrendszer szerint fogják vizsgálni a szomszédok által sérelmezett zavarás szükséges vagy szükségtelen jellegét. Ez a jogbiztonság és a hatékony jogérvényesítés szempontjából is előremutató változás, mert ezáltal az építtetőkkel szemben elvárt magatartás követelményei várhatóan kiszámíthatóbbak és a jogellenes magatartás következményei pedig előre láthatóbbak lesznek” – tette hozzá dr. Harcos Mihály.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1355,42 pontos, 1,03 százalékos emelkedéssel, 132 426,66 ponton zárt csütörtökön.
