A befektetési volumenek éves szinten 143 százalékkal emelkedtek, a 2024-ben elért 70 százalékos növekedésre építve. A bővülés élén Csehország állt, ahol 1,5 milliárd eurónyi befektetés valósult meg — ez a tavalyi érték négyszerese.
A legtöbb közép-kelet-európai piacon szintén jelentős növekedést regisztráltak, egyedül Románia zárt visszaeséssel, ott 8 százalékos csökkenést mértek. Ez a lendület a régió gazdasági teljesítményének továbbra is stabil, bár a korábbi várakozásoknál valamivel mérsékeltebb növekedését tükrözi, a folytatódó globális kereskedelmi feszültségek közepette — derül ki a Colliers legfrissebb, „The CEE Investment Scene Q1 2025. Uncertainty in Trade, Resilience in Real Estate?” című jelentéséből.
Grzegorz Sielewicz, a Colliers közép-kelet-európai (CEE) szakosodott elemzője így kommentálta a helyzetet: „a növekvő globális bizonytalanság — különösen Donald Trump amerikai kereskedelempolitikájával kapcsolatban — komoly aggodalmat kelt az üzleti döntéshozók körében. Egyre nőnek a félelmek a protekcionizmus újbóli megjelenésétől, amely inflációt és gazdasági lassulást idézhet elő. Friss felmérések szerint az európai ingatlanszektor és más iparágak számára a geopolitikai instabilitás jelenti a legnagyobb kockázatot. A bizonytalansági indexek meredeken emelkedtek az Egyesült Államokban és Európában egyaránt, utóbbi történelmi csúcsot ért el. Még a mérsékelt vámok — például az EU-exportot sújtó 10 százalékos tarifa — is kockázatot jelentenek, miközben a közép-kelet-európai autóipar ennél is nagyobb vámterhekkel nézhet szembe.”
Fotó: Pixabay
A közép-kelet-európai országok közvetett kereskedelmi hatásoknak vannak kitéve
Bár a CEE országok közvetlen amerikai kereskedelmi kapcsolatai mérsékeltek, olyan országok, mint Szlovákia és Magyarország jelentős közvetett kitettséggel rendelkeznek, különösen az autóiparon keresztül. A globális kereskedelmi feszültségek hatására csökken az infláció az olajárak mérséklődése és a gyengülő kereslet miatt, de a növekvő vámok és a visszafogott gazdasági előrejelzések miatt továbbra is fennállnak a kockázatok. Ennek ellenére a kamatok csökkenése, a nearshoring trend és a régió erős fundamentumai tovább élénkítik a befektetői érdeklődést — különösen a logisztikai, adatközpont és build-to-rent szegmensek iránt.
A növekvő protekcionizmus miatt a közép-kelet-európai növekedési előrejelzéseket lefelé módosították, Románia és Szlovákia esetében a legnagyobb mértékben (–0,7 százalékponttal). Lengyelország továbbra is a legjobb teljesítményt nyújtja, amit a háztartási fogyasztás és a beruházások élénkülése hajt.
Az ipari és logisztikai szegmens visszavette vezető pozícióját a befektetők körében
2025 első negyedévében minden ingatlanszegmensben nőtt a befektetési volumen a lakóingatlan kivételével. Az ipari és logisztikai piac vezette a növekedést 800 millió euróval — ami a tavalyi adat háromszorosa —, így visszaszerezte piacvezető szerepét a 2024-es év után. A növekvő bérek ellenére a CEE továbbra is versenyképes költségszinten működik, magas munkaerő-minőséggel és egyre növekvő K+F beruházásokkal, ami jól pozícionálja a régiót a globális kereskedelmi átrendeződések és a kapacitáskihasználtság bővülése mellett.
A szállodapiac lett 2025 első negyedévének sztárja
A szálloda szegmens teljesítménye kilencszeresére nőtt, messze meghaladva az elmúlt öt év trendjét. Csehország és Magyarország esetében 2025 első negyedéves befektetési volumene már most elérte vagy meg is haladta a teljes 2024-es éves értéket. A növekedést a turizmus élénkülése, célzott promóciók és a közép-kelet-európai városok egyre növekvő nemzetközi elismertsége hajtja, Varsó és Bukarest pedig már Európa legnépszerűbb városi úti céljai között szerepelnek.
A január 1-jétől élő szabály nem mindenegyikőjükre vonatkozik, ráadásul az átlagembernek az adatokhoz sem könnyű hozzáférnie. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
