Továbbra is sorozatban érkeznek a fokozott lakásépítési kedvet bizonyító adatok, az átadott lakások száma azonban szinte mindig elmarad az előző évben, években kiadott engedélyekétől. Ezért az ingatlan.com legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy a kétezres évek eleje óta a kiadott lakásépítési engedélyek mennyiségéhez képest egy évvel később hány lakás készült el.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: 2017-ben és 2018-ban jóval az átlag alá süllyedt a mutató, mindkét évben az egy évvel korábbi engedélyeknek 46-46 százalékából lett átadott lakás.
Miért nincs annyi?
“Az átlag alatti érték több tényezővel magyarázható. Egyrészt azzal, hogy sokan előre kikérték a lakásépítési engedélyeket többek között a lakásépítési áfa határidejét érintő korábbi bizonytalanságok miatt. Másrészt az építőiparban részben a lakásépítési boom miatt kialakult kapacitás- és munkaerőhiány miatt több építkezés átadása csúszásba került. Ez viszont azt vetíti előre, hogy a következő néhány évben évente legalább 20 ezer lakás épülhet” - mondta a szakember.
Az ingatlan.com előrejelzése szerint az idén 20-25 ezer új lakás átadása várható, ezt a becslést alátámasztja, hogy csak tavaly több mint 36 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki.
Sok, de még nem elég
Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy 2017-ben és 2018-ban a korábbi évekhez képest sokkal több lakást adtak át, ám a 14 és közel 18 ezres darabszámok, valamint az idén várható több mint 20 ezer új lakás még elmarad attól, amely a lakásállomány minőségromlását ellensúlyozza, ehhez ugyanis minimum 30 ezer lakásra lenne szükség.
“Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az utóbbi években rengeteg korábban korszerűtlennek mondott lakásban történt átfogó felújítás, amelyek révén ezek újszerű lakásokká váltak, ám ezekről a beruházásokról nincsen pontos statisztika, viszont mindenképpen javítják a lakásállomány minőségét” - emelte ki az ingatlan.com szakembere.
Érdemes volt korán beszállni
Balogh László azt is elmondta, hogy az új lakások drágulása miatt sokkal olcsóbban juthattak lakáshoz azok, akik az elmúlt 1-2 évben, akár tervezőasztalról vettek lakást.
Az ingatlan.com adatai szerint 2017-ben például egy Budapest XI. vagy XIII. kerületében lévő új lakás átlagosan 671 és 604 ezer forintos négyzetméteráron szerepelt a kínálatban, 2019 elején pedig már 933 és 811 ezer forintnál jártak a XI., illetve XIII. kerületi árak, azaz két év alatt 28 és 25 százalékkal drágultak ezek a lakások. Debrecenben 2017-hez képest 29 százalékkal, Győrben pedig 21 százalékkal emelkedett az új lakások átlagos négyzetméterára.
Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) nyers politikai nyomásgyakorlásra használják a Magyarország elleni uniós eljárásokat, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult. 
