Idén a fővárosban az év első öt és fél hónapjában 10, a legnagyobb vidéki városokban 38 százalékkal emelkedett a téglalakások átlagos havi bérleti díja a 2022-es adatokhoz képest - közölte az Otthon Centrum.
A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az OC elemzési vezetőjét, aki elmondta, hogy a fővárosban a téglalakások átlagos havi bérleti díja 227 ezer forintra nőtt idén, ez az érték 10 százalékkal múlja felül a tavalyi éves átlagot. A legnagyobb vidéki városokban idén az év első öt és fél hónapjában átlagosan 174 ezer forintért lehetett bérlakáshoz jutni, ez az árszint azonban a tavalyinál 38 százalékkal magasabb.
Arra is kitértek, hogy a téglalakások idei bérbeadásai alapján a fővárosban a VI. kerület a legdrágább átlagosan 317 ezer forintos havi díjjal, amelyet a II. kerület 305 ezer, az I. kerület 300 ezer és az V. kerület 283 ezer forinttal követ. A többi budai és belvárosi kerületben 200 ezer forint körül alakult, míg a pesti külső városrészekben 170 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. A fővárosban az egyszobás tégla lakásokért átlagosan 145 ezer forintot kértek, míg a kétszobásokért 214 ezer, a háromszobásokért 293 ezer forintot.
Közölték, hogy a vidéki megyei jogú városok között Győr és Székesfehérvár "elhúzott" a többi várostól, mivel a havi átlagos bérleti díj megközelítette a 200 ezer forintot. Ezzel szemben Szegeden, Kecskeméten és Debrecenben még mindig 140 ezer forintot kértek a tulajdonosok egy hónapra.
A közlemény szerint a panellakásokat Budapesten és a vidéki városokban egyaránt olcsóbban lehet bérelni, és minél nagyobb lakásról van szó, annál kedvezőbb az ár a téglalakásokhoz viszonyítva. A panellakások bérleti díja a belvárosban és Budán átlagosan 175 ezer, a külső pesti kerületekben 145 ezer, míg a vármegyeszékhelyeken 113 ezer forint.
Ugyanakkor a paneleknél jelezték, hogy a garzonok esetében a házgyári lakások alig olcsóbbak a téglából épült garzonoknál, de a két- és különösen a háromszobás lakások már kedvezőbb bérleti díjjal kerülnek a piacra.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
