A tanulmány szerint a tavalyi év második felében a gazdasági körülmények változása, az infláció hatásai, valamint a monetáris kondíciók szigorítása fordulóponthoz vezetett a lakáspiaci folyamatokban. A tendencia mind az adásvételek számának visszaesésében, mind a lakásárak megtorpanásában tetten érhető volt. Az inflációs környezettel összefüggésben mérséklődött a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelem, melynek hatására az egész évben jellemző marad az alacsony kereslet. A makrogazdasági környezet jövőre várhatóan érdemben javulni fog, így 2024-ben az ingatlanpiac trendjei is új fordulatot vehetnek.
Folytatódott a lakásépítések, illetve a kiadott építési engedélyek számának csökkenése
A tendenciákat tekintve folytatódott a lakásépítések és a kiadott építési engedélyek számának csökkenése: 2023 I–III. negyedévében 10 808 új lakás épült, 21 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott engedélyek és bejelentések alapján, az épülő lakások száma 14 894 volt, ez 43 százalékkal alacsonyabb, mint 2022 azonos időszakában. Mivel az építkezések átfutási ideje miatt jövőre is kevés lakást fognak átadni, az építőiparnak ebben a szegmensében várhatóan lassabb lesz a kilábalás.
Idén 100 ezer alatti adásvétel szám valószínűsíthető
2023 harmadik negyedévében több mint 22 ezer tranzakciót becsül a Duna House, ami éves alapon – 20 százalékos különbség tavalyhoz képest. A trendek alapján az alacsony bázis és a növekvő aktivitás miatt az utolsó negyedévben visszatérhet az ingatlanpiac a tavalyi szintre. A CSOK Plusz elindítása az ideihez képest akár 10-20 ezerrel több lakástranzakciót eredményezhet 2024-ben a piacon – azonban az árakat várhatóan ez sem befolyásolja majd jelentősen.
A lakóingatlanok árai nominálisan nem változtak, reál értelemben viszont mérséklődtek
2023-ban a lakóingatlanok árai nominálisan nem változtak: a KSH adatai alapján az első negyedévhez képest 1 százalékos árcsökkenés, a megelőző év azonos negyedévéhez képest pedig éppen 1 százalékos árnövekedés volt megfigyelhető. Az MNB szerint ugyanakkor egy év alatt reál értelemben 18,5 százalékkal mérséklődtek a lakásárak. 2024 őszéig sem érdemes jelentős áremelkedésre számítani, jóllehet a felújított lakások ára jobban követheti az inflációt, mint a rosszabb állapotú ingatlanoké.
A bérleti díjak emelkedése stabil volt nyár végéig
Amíg a lakásárak stagnáltak, addig a bérleti díjak emelkedése nyár végéig stabilnak bizonyult. A KSH-ingatlan.com budapesti lakbérindexe éves szinten 12 százalékkal (szeptemberi adat) ment feljebb nominálisan. Az elmúlt évben a gazdasági helyzet nyomán erősebb volt a bérlői kereslet a piacon, mint a vevői, és ez vezetett a bérleti díjak további emelkedéséhez. Ez az emelkedés azonban nem tartott lépést az inflációval.
A lakáspiac jelenlegi helyzetéhez képest a jövő évben várható gazdasági változások – úgymint a hitelkamatok mérséklődése, a fogyasztói bizalom javulása, a reálbérek emelkedése, illetve az újonnan bevezetett támogatások – hozhatnak fordulatot.
A kormány döntött az úgynevezett Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
