A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ipar és a piaci szolgáltatások, ezen belül a kereskedelem és a tudományos-műszaki tevékenység járult hozzá. A visszaesést ugyanakkor mérsékelte a mezőgazdaság kedvező teljesítménye, ahogy az az egész évet jellemzi a tavalyi erőteljes aszályos időszakot korrigálva. A szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését részben ellensúlyozta az egészségügyi és a szociális ellátásiszolgáltatások növekedése.
Részletek
A harmadik negyedévben a fogyasztást a reálbérek csökkenése továbbra is visszahúzhatta, amiben szerepet játszik a háztartások kiváró magatartása is a jelentősen megugrott árak miatt, mivel a pénzügyi megtakarítások továbbra is dinamikusan növekednek.
Az ipari szereplők közül az energiaárak tavalyi megugrása negatívan érintette az energiaigényes ágazatokat, ahol akár a termelés leállítására is kényszerülhettek és az ebből való felépülés közepette jelenleg pedig megjelent a gyengébb hazai és globális konjunktúra. A korábban vártnál gyengébb idei növekedésben ezen felülszerepet játszik az állami és uniós finanszírozású beruházások csökkenése, a jelentősen megugrott kamatok hűtő hatása miatt csökkenő beruházások és kereslet – ami különösen negatívan érinti az építőipart -, továbbá az európai és a német konjunktúra egy éve tartó gyengélkedése sem segíti a külső keresletet.
Kilátások
A gyenge első félévi teljesítmény után a harmadik negyedévtől a visszaesett energiaárak átgyűrűzésének, a gyengébb bázishatásnak és az egyes, már ismert alágazatok korábbi negyedévhez képesti pozitívabb teljesítményének köszönhetően elindult a pozitív fordulat, amit továbbá a mezőgazdaság idei jó teljesítménye is támogat. A fogyasztást az év első felében még visszafogta a látványosan csökkenő reálbér, de az év második felében a mérséklődő infláció miatt a reálbérek várakozásunk szerint már újra növekedést mutatnak, így a fogyasztás fokozatosan élénkülhet és segítheti a helyreálló növekedést.
A beruházási komponenst a magas kamatok és az állami beruházások visszafogása csökkenti, de a jelentős beáramló FDI részben ellensúlyozhatja ezt. A hazai és összeurópai kilátásokat a korábbinál érdemben alacsonyabb szinten stabilizálódott energiaárak segítik, azonban az ukrajnai háború és a magas globális kamatok miatt lassuló belső és külső kereslet beárnyékolja azokat. Kedvező, hogy az ipar rendelésállománya továbbra is növekedést mutat, a növekedéshez pedig új feldolgozóipari kapacitások is hozzájárulnak fokozatosan.
A növekedési kilátásokat továbbá támogatja a nettó export is, miután az importvolumen tovább mérséklődik, többek közt az alacsonyabb belföldi felhasználásnak köszönhetően, miközben az export a külső kereslet gyengélkedése ellenére is mérsékelt pozitív tényezőt jelent. Így az idei növekedést elsősorban a nettó export húzhatja, amely esetében az első féléves egyenlegnek köszönhetően megjelenhet némi felfelé mutató kockázat az idei évre.
Az ismert tényadatok fényében a 2023-as éves GDP előrejelzésünk -0,1 százalékra módosult legutóbb, míg 2024-ben már dinamikus, 4 százalékot meghaladó lehet a növekedés, részben az elhalasztott fogyasztás pótlása, részben a tovább mérséklődő és az év második felére 6 százalékra csökkenő irányadó kamatok hatására. Továbbá a jövő év elejétől várhatóan fokozatosan beérkező EU-s források növekedésösztönző szerepe is támaszt nyújthat a növekedésnek illetve 2 a beruházási fázisban lévő feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése is támogatja az ipart és a növekedést, továbbá az idei bázishatás is mérsékelt pozitív hatást jelent.
Ez a „gig economy.” 
