Ez nem béremelés

Úgy vélik, a kormányzat által béremelési programként kommunikált ösztöndíjrendszerek, ahogyan a megnevezésük is sugallja, nem számítanak valós béremelésnek. Ezek az ösztöndíjak csak az orvosok egy szűk rétege számára érhetők el, pályázati úton, ötéves intervallumokra.

Megpályázásuk szigorú feltételekhez kötött, nem képezik az alapbér részét, nem számítanak bele sem az ügyeleti díjakba, sem a nyugdíjalapba. Folyósításuk akadozik, így még a jogosultak sem számíthatnak havi szinten erre a juttatásra. Mivel csupán korlátozott körben, korlátozott időre érhetők el, tovább növelik az ágazaton belüli bérfeszültséget, valós életpályát nem jelentenek - írták.

Közelebb a katasztrófa, mint gondolnánk

A nemrég megalakult szakszervezet szerint az alapellátásnak juttatott többletforrások egyáltalán nem változtattak azon a jövőképen, miszerint kilenc év múlva több mint négymillió magyar embernek nem lesz a betegbiztonságot garantáló háziorvosi ellátása, továbbá a szakdolgozók és technikai dolgozók bére is megalázóan alacsony, az ő életpályájuk ugyanannyira tisztázatlan, mint a szakorvosoké.

Három éve semmi nem történik

"Béreink régiós átlaghoz történő felzárkóztatása 2013-ban megrekedt, azóta alapbéremelés nem történt, 2016-ban eddig csupán 357 friss szakorvos részesült plusz ösztöndíj-támogatásban, ami nem összevethető az egészségügyi dolgozók teljes rétegével" - fogalmazott közleményében a ReSzaSz.

Arra kérik a kormányt, hogy idén folytassa a valós, teljes ágazatra kiterjedő alapbéremelést, amelynek első lépéseként a szakorvosi nettó minimálbér még ebben az évben érje el a kormány által korábban kommunikált 270 ezer forintot, illetve a szakdolgozók és technikai dolgozók bére 50 százalékkal emelkedjen.

Az átfogó bérrendezés elmaradása esetén a betegbiztonság és a munkabéke nem garantálható, és az ebből fakadó következmények nem az egészségügyben dolgozókat terhelik - olvasható a ReSzaSz közleményében.