Körülbelül kétszeres-háromszoros arányban nőtt meg idén a munkavállalói betegszabadságolások aránya 2013/14-hez képest - mondta a Napi.hu-nak Fehér Tamás, a Trenkwalder Kft. ügyvezető igazgatója.
Pedig néhány évvel ezelőtt, amikor még a munkavállalók álltak sorban az álláshelyekért, nem volt jellemző, hogy a dolgozók könnyedén elmennek egy hét betegszabadságra, hiszen ott lebegett a szemük előtt, hogy emiatt nem fogják megbízhatónak minősíteni őket. A gyanakvó hozzáállás továbbra is jellemző a hazai cégvezetők körében, ám mostanra eljutottunk oda, hogy mégsem mernek szelektálni, hiszen mindenhol munkaerőhiány van.
Úgy állnak hozzá, hogy ha valaki évi öt nap helyett tizenöt napot hiányzik, nem baj, mert legalább a többi napon jelen van. Mi több, ma már az igazolatlan hiányzások sem feltétlenül okoznak azonnali elbocsátást, esetleg megrovást, figyelmeztetést a szakértők szerint.
A Trenkwalder statisztikája azt mutatja, hogy idén a betegség miatti hiányzás szeptember hónapban volt a legnagyobb arányú, épp amikor kifejezetten jó idő is volt. A szakember szerint érthetetlen, hogy egy ilyen hónap jóval nagyobb betegségi arányt produkál, mint például a hideg január, amikor a betegségek is könnyedén terjednek.
Beszédes adatok a hivatalból
A trendet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai is megerősítik. A válságot követő évek adatai egyértelműen azt mutatták, hogy rendszerint csak az ment betegállományba, aki feltétlen szükségét érezte: 2010-ről 2012-re a táppénzkifizetés összege mintegy 30 százalékkal esett vissza. Ám ez a helyzet az utóbbi években megváltozott összegeztek azenpenzem.hu portálon.
Az OEP az idén, szeptember végéig 15,8 százalékkal több pénzt fizetett ki az előző év azonos időszakához képest. Ennél nagyobb mértékben - több mint 18 százalékkal - nőtt az az összeg, amit a munkáltatók voltak kénytelenek kifizetni dolgozóik betegsége miatt, járulékként a távolléti díj után.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
