Az államtitkár egy konferencián azt mondta, hogy olyan fordulóponthoz érkezett a magyar gazdaság, ahol a multinacionális cégek, illetve a nagyvállalatok a kutatás-fejlesztés révén egyre nagyobb hozzáadott értéket állítanak elő, és ehhez a folyamathoz szükséges felzárkóznia a kkv-szektornak. Cséfalvay Zoltán értékelése szerint a januártól belépő új adók, a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) egyaránt lehetőséget ad a kkv-szektor adóterheinek jelentős csökkentésére. Hozzátette: a két adóforma egyenként évenként 25-30 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit.
A vállalkozásokat segíti a munkahelyvédelmi akcióterv is, amely összesen 300 milliárd forinttal javítja a vállalkozások helyzetét. A kormány úgy alakította át az adórendszert, hogy a munkát terhelő adókat mérsékelte, miközben a fogyasztási típusú adókat növelte. Az adórendszer lényegi átalakítása befejeződött, így 2013-tól a végleges formájú adórendszer működik Magyarországon.
A kkv-szektor problémáit elemezve, első helyen a képzés-szakképzés kérdését említette. Úgy tűnik, hogy a duális képzés adta lehetőségekkel a nagyvállalatok már élnek, a kkv-szektor viszont nem - magyarázta Cséfalvay Zoltán, és azzal érvelt: azok a kis és közepes vállalatok, amelyek nem költenek szakmunkásképzésre, ne panaszkodjanak arra, hogy nincs elegendő szakmunkás. Emlékeztetett arra is, hogy a kkv szektort hátrányosan érinti a lánctartozás, és a fekete-szürke gazdaság által okozott versenyhelyzet negatív hatása.
A dán és grönlandi külügyminiszter szerdán találkozik Vance-szel és Rubióval. 
