A NAV szerint a tanulmányok megrendelői összesen 200 millió forint innovációs járulék befizetését akarták elkerülni. Az ügybe belekeveredett két közhasznú alapítvány és gazdasági társaságok is közreműködtek. Akik lebuktak, azokat kötelezik adóbírság és a pótlékok megfizetésére, illetve többet fel is jelentenek majd.
Az ellenőrzésekbe bevont Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szakértői szerint a 40 társaság által megrendelt kutatási-fejlesztési témájú tanulmányok tartalmukban nem feleltek meg a jogszabályi feltételnek. Kiderült, hogy forrásanyaguk teljes egészében megtalálható az interneten, más szerzők által korábban megírt cikkekben, prognózisokban és felmérésekben. A készítők nem használtak forrásmegjelölést, így saját műként tüntették fel az adott szövegrészeket.
A kormány a gazdasági fejlődés érdekében támogatja azokat a vállalkozásokat, amelyek tevékenységük megújítása érdekében kutatás-fejlesztésre fordítanak bizonyos összegeket. Ezek a cégek az innovációra fordított saját ráfordításuk összegével csökkenthetik innovációs járulékfizetési kötelezettségüket.
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
