Ösztönzik a számítógépes videojátékok a gyermekek kreativitását, újítóképességét és együttműködési készségét, miközben az erőszakos magatartással nincs egyértelműen bizonyítható kapcsolatuk - véli egy európai parlamenti jelentéstervezet, amelyet Brüsszelben szavazott meg szerdán az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága.
Toine Manders, a jelentés holland liberális készítője - közelmúltbeli tanulmányokra hivatkozva - úgy fogalmazott, hogy sok esetben ezek a játékok nem veszélyesek, sőt a fentebb említett fontos készségek fejlesztéséhez járulhatnak hozzá.
A szöveg bizonyos részeiben szembemegy azzal a széles körben elterjedt nézőponttal, hogy egyes videojátékok erőszakosságot ültetnek a gyermekekbe. Elismeri ugyanakkor, hogy nem minden játék felel meg a gyermekek fejlettségi szintjének - hozzátéve, hogy egyes, szintén könnyen hozzáférhető filmek vagy könyvek is elsősorban idősebb közönség számára készülnek. Bizonyos körülmények között egyes programok valóban kiválthatnak erőszakosságot a játékosokból - áll a témáról kiadott sajtóközleményben.
Az EP ezért úgynevezett vörös gombot építene a videojátékokba, amely lehetővé tenné a szülők számára, hogy könnyen ellenőrizzék a játékokat, letiltsák azok használatát vagy időben korlátozzák a gyermekek hozzáférését. Sürgeti az európai uniós tagországokat, hogy közösen terjesszék ki azt a rendszert, amely aszerint osztályozza és kódolja a játékokat, hogy mely korosztálynak valók.
Statisztikákra hivatkozva Manders azt is megállapította, tévedés azt hinni, hogy a videojáték elsősorban a gyermekek számára kedvenc foglalatosság, ugyanis a játékosok átlagéletkora 33 év. A szöveg szerint tavaly hétmilliárd euróra rúgott a videojátékokból eredő bevétel az Európai Unióban. A jelentést márciusban még az Európai Parlament plenáris ülésének is jóvá kell hagynia, de a készítő várakozásai szerint ennek nem lesz akadálya.
Digitális világ: van képünk hozzá
Virtuális világ: a fasorban sincs Hollywood
Az internetes nemzedék diktálja az ütemet
MTI