Van, aki ne kap haladékot
Ez év március 15-án lépett hatályba az új Polgári törvénykönyv, amely értelmében a kft-k törzstőkéjének minimum 3 millió forintnak kell lennie – a korábban hatályos szabályozásban mindössze félmillió forintos tőkekövetelmény szerepelt. A tőkeemelésre a cégek egy külön törvény értelmében két év haladékot kaptak 2016. március 15-ig.
Ez a moratórium azonban nem terjed ki mindenkire. A tőkeemelés ugyanis idén március 15. után egyből esedékessé válik, ha valaki társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a cégbíróságra – hívta fel a figyelmet a változásokra Gálusz Gábor, a cégalapításokkal is foglalkozó Gross-cégcsoport vezetője.
A szabályokat figyelembe véve így törzstőke-emelés nélkül nem tudják a cégjegyzéken a cégek átvezetni például az üzletrész-értékesítést, az ügyvezető változását, vagy egy székhely-vagy telephelyváltozást. A 3 millió forint jegyzett tőkére emelés nélkül vélhetően vagy elutasítja a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet. Persze a cég dönthet a betéti társasággá vagy közkereseti társasággá történő átalakulásáról, ez azonban meglehetősen költséges és időigényes könyvvizsgálót is igénylő eljárás.
Sok céget érint
A Céginfo.hu adatai szerint megközelítőleg 205 ezer kft.-t, azaz a rendben működő összes ilyen cégtípusú vállalkozás több mint felét érinti a jegyzett tőke emelésére vonatkozó előírása jelenleg, amely azért is érdekes, mert az elmúlt három hónapban ez a szám nem csökkent, hanem nőtt csaknem ezer kft.-vel (2014 januárjában még csak 204 ezer kft.-t érintettek a változások). Csak a fővárosban nyolcvanezer céget érint a kötelező törzstőke-emelés. A most már hatályos hárommilliós szabálynak csak nagyjából 170 000 kft. felel meg.
A Céginfo.hu adatai szerint 2007 óta, amikor levitték félmillió forintra a kft.-k minimális törzstőkéjét, összesen 213 ezer kft. alakult 3 millió forint alatti, és mindössze 24 ezer 3 millió forintos vagy annál több jegyzett tőkével. A törvényi előírás összesen nagyjából 490 milliárd forintos tőkeigényt jelent a teljes magyar cégvilágnak – hacsak nem választják tömegesen a cégforma-változtatást.
Kemények a szankciók
Azok a vállalkozások, amelyek nem hajtják végre a kötelező törzstőke emelést, vagy nem alakulnak át bt-vé, kkt-vé, törvényességi felügyeleti eljárásra, bírságra, akár végleges törlésre számíthatnak. A törzstőke emelése történhet a tagok pénzbeli hozzájárulásán kívül korábban eredménytartalékba helyezett eredmény terhére is, tehát a kft. saját nyereségéből is jegyzett tőkét emelhet, illetve lehetőség van a tagok részéről nem pénzbeli, apporttal történő jegyzett tőke emelésére is.
A korábbi szabályozás szerint egyszemélyes kft. esetén 100 ezer forintot, többszemélyes kft. esetén pedig a pénzbetét felét kellett ténylegesen beszolgáltatni bejegyzés előtt. Ez a szabály is változik azonban az új Ptk. hatálybalépésével. „Már nem írják elő a tagoknak a pénzbeli betétből egyetlen forint bejegyzésig történő szolgáltatását sem, azaz a törvény szerint nem kell egyetlen forintot sem rendelkezésre bocsátani alapításkor a 3 millió forintos jegyzett tőkéből, a még be nem fizetett törzsbetét erejéig viszont felel a nem teljesítő tag a céges tartozásokért – foglalta össze Gálusz Gábor. Mindez számos cégnek akár visszaélésre is adhat okot, amelyre csak az esetleges tartozások behajtásakor derül fény.
Az apporttal alapított cégek esetében más a helyzet, mint a tisztán forint alapú alapításoknál: amennyiben az apport eléri a jegyzett tőke felét, azonnal kell szolgáltatni a teljes apportot a tagnak a cégalapításkor, egyéb esetben a létesítő okiratban szereplő határidőig, amely nem lehet több 3 évnél – szól a jogszabály. Az egyszemélyes kft. alapításakor viszont kötelező a teljes apportot bevinni a cégbe.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
