A Jeremie II. alapokra kiírt pályázat határideje a héten járt le (az eredeti határidő július vége lett volna, de ezt végül kitolták és a feltételeken is változtattak menet közben). Az új programon belül két alprogram indul, egy a seed tőkét keresőknek (Magvető Alap) és egy a nagyobbaknak (Közös Növekedési Alap) - ezeken belül 28,5 milliárd forintot helyeznek ki. Fontos kitétel, hogy a korábban indított Jeremie I. alapkezelői csak a seed-programban indulhatnak, a növekedési programból az NFÜ kizárta őket.
| A 2007-2013-as időszakra az Európai Bizottság kezdeményezésére az Unió strukturális alapjainak egy részéből visszatérítendő jellegű finanszírozási támogatásokat hirdettek meg, aminek része a Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises-program, vagyis a Jeremie-program. A források elosztására jött létre Magyarországon 2007-ben a Magyar Vállalkozásfinaszírozási (MV) Zrt, a 2 milliárd forint saját tőkével rendelkező cég az MFB-hez tartozik, de a forrásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) végzi. A programra allokált teljes forrás 230 milliárd forint. Az MV Zrt. több programot is meghirdetett - ide tartozik például a kombinált mikrohitel, erről lásd korábbi cikkünket -, köztük a Kockázati Tőke-programot. Ennek keretében az MV Zrt. 2009 végén írt alá közvetítői szerződést 8 hazai kockázati tőketársasággal, melyek összesen 45 milliárd forinttal gazdálkodó kockázati tőkealap kezelésével rajtoltak el (ez volt a Jeremie I. kiírása). |
41 milliárd forintnyi befektetés 2015-ig
A mostani pályázaton is csak alapkezelők indulhatnak, a seed-re 6 milliárd forintot, a növekedési programra 22,5 milliárdot különített el az állam, ehhez jön még hozzá az alapok által vállalt 30%-os önrész.
A Közös Magvető Alap Alprogram keretében négy, egyenként 1,5 milliárd forint befektetési összeg kerülhet odaítélésre. Hasonlóképpen, a Közös Növekedési Alap Alprogram keretében háromszor 4,5 milliárd forint, valamint háromszor 3 milliárd forint támogatás adható. Összesen tehát 10 új alapkezelő kezdheti meg működését.
A magánberuházók befektetéseivel együtt 2015-ig összesen 41 milliárd forintnyi beruházást kell végrehajtaniuk az alapoknak. Mivel a növekedési alprogram kiírásában nincs alsó határa a befektetések értékének, így könnyen előfordulhat, hogy ezek az alapok a kisebbeknek is juttatnak majd seed tőkét. A Növekedési Alapoknál egy cég évi maximum 1,5 milliárd forintra pályázhat, vagyis összesen akár 6 milliárd forintot is lehívhat 2015-ig, a seed-programban maximum 150 ezer eurós (42 millió forint) lehet a befektetés, mely ugyanekkora hitellel egészülhet ki.
Banki forrás híján
A Magvetőnél 3 éven belül alapított cégek, legfeljebb 200 millió forintos árbevétellel pályázhatnak legfeljebb 150 ezer euróra. A Növekedési Alapok esetén 5 éven belül alapított, legfeljebb 5 milliárd forintos bevételű cégek indulhatnak majd. A program célja, hogy az induló vagy növekedési szakaszban lévő kkv-kat támogassa, ez a réteg jellemzően nem fér hozzá banki forrásokhoz.
Dr. Zsembery Levente, a Jeremie I.-ben részt vevő BNV Equity vezérigazgatója szerint a Növekedési Alap és a Jeremie I. alapjai nem fognak összecsúszni, viszonylag rövid ideig fognak együttesen befektetési célt keresni ezek az alapok.
Csúszhat az alapok indulása
| A Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatójával, Zsembery Leventével készült nagyinterjúnkat hétfőn olvashatják. |
A szakértő szerint ugyanis nehezen tarthatóak a kiíró által meghatározott határidők (mint említettük, a pályázati határidőt eleve másfél hónappal kitolták), az MV Zrt. november 23-án hirdeti ki a pályázat eredményeit (vagyis hogy kik indíthatják el az új alapokat), és december végén akarja megkötni a közvetítői szerződéseket. Zsembery szerint ez eleve januárra fog tolódni, ami azt jelenti, hogy a szerződéseket csak januárban írhatják alá. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az új alapok csak a 2013 második, de inkább harmadik negyedévében élesedhetnek, azaz köthetik meg az első befektetési szerződéseiket - ekkora a Jeremie I. alapjai már túl lesznek az utolsó költési fordulójukon. Az MV Zrt. az első Jeremie-program alapkezelőivel 2009 decemberében kötött szerződést, az alapok első befektetéseiket csak a következő év nyarán tudták megkötni (tehát nagyjából fél évre volt szükségük, hogy megtalálják első támogatásra érdemes projektjüket).
Magvetés: sok cég között kellene kevés pénzt elszórni
Zsembery már egy korábbi állásfoglalásában jelezte, hogy a seed tőkére kiírt pályázatok kapcsán ugyan előrelépés, hogy kétszer 150 ezer euróra emelték a befektetések értékhatárát, de a feltételek nem így sem szerencsések.
Jelentősebb eszközberuházást igénylő projektek beindításához ez a keret ugyanis nem feltétlenül elegendő, illetve egy versenyképes fejlesztői csapat kiépítéséhez is nagyobb forrásra lehet szükség azokban az ágazatokban is, ahol nincs jelentős eszközigény. A maximum 300 000 eurós befektetés egyidejűleg azt is jelenti, hogy egy-egy magvető alapnak 20-25 befektetést kell végrehajtania 2015 végéig - mondja Zsembery. Vagyis a 4 induló alapnak összesen 80-100 befektetési célt kellene találnia 3 év alatt - miközben a Jeremie I. nyolc alapkezelője 2,5 év alatt nagyjából 60 támogatható vállalkozást talált. Nem biztos, hogy lesz ennyi hazai cég, amelybe érdemes tőkét fektetni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 506,07 pontos, 0,69 százalékos emelkedéssel 74 343,85 ponton zárt kedden. 
