| Ahogy arról a Privátbankár beszámolt, évek óta veszteséget termelt a társaság. |
A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) álláspontja szerint a Dunaferrt meg kell menteni, a kialakult helyzetben szükséges az állami beavatkozás - mondta Szabados Ottó, az egyesülés elnöke az MTI-nek.
A 14 magyarországi vállalatot tömörítő egyesülés elnöke azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a kormány szerdán tárgyalásokat kezdeményezett a Dunaferr tulajdonosaival a cég visszavásárlásáról. A döntés azután született, hogy az ISD Dunaferr Zrt. 1500 fős létszámleépítést jelentett be, amit a vállalat tartós veszteségességével indokoltak a tulajdonosok.
A szakember véleménye szerint a kormány komolyan tenni fog a cég megmentéséért. "Bízom benne, hogy a kialakult helyzet megnyugtatóan rendeződik, mert az 1500 ember elbocsátása nem csak Dunaújvárosra, hanem az egész országra nézve szociális katasztrófát, csődöt jelentene" - fogalmazott.
Hozzátette: a magyarországi acélpiaci kilátások szoros összefüggésben vannak az Európai Unió piacával és a világpiaccal. Jelenleg az EU eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli át, gazdasági növekedést az idei évre még nem, csak 2014-től jeleznek.
Uniós akcióterv is készült
Szólt arról is, hogy az acélipar nehéz helyzetével és jövőjével európai uniós szinten is foglalkoznak, a 15 tagállam által alkotott fórum eddig három ülést tartott. Az ipari, gazdasági vezetők és szakszervezetek magas szintű párbeszédét biztosító kerekasztalba azt a 15 tagállamot hívták meg, amelynek az acéltermelése az uniós átlag két százalékát eléri, így Magyarország az egy százalék alatti termelésével ebben nem vesz részt - ismertette.
Az Európai Bizottság ajánlásai alapján elkészült az Akcióterv a versenyképes és fenntartható acélipar számára Európában című dokumentum, melyet június első napjaiban tettek közzé.
Szabados Ottó a dokumentum legfontosabb témái közül kiemelte a megfelelő szabályozási keretrendszer kialakítását. Az MVAE az áfaelkerülés gyakorlatának megszüntetésére vonatkozóan korábban már javaslatot tett a kormánynak és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Magyarország az uniónál Lengyelországgal közösen kezdeményezte a fordított áfa bevezetését, mivel a feketepiaci tevékenység ellehetetleníti a betonacél-kereskedelmet és a Dunaferr termékeinek egy részére is hatással van - mondta. (A normál áfafizetéskor az eladó (például egy acélgyártó) az áfa összegét is kiszámlázza a vevőnek (például autógyár), majd ennek értékét bevallja az államnak. A fordított áfa lényege viszont az, hogy az eladónak semmi dolga az áfával, azt a vevő teszi rá az árra, és ha nem tudja levonni, akkor neki is kell befizetnie az államnak.)
Tisztességes versenyt alakítanának ki
A jelentés a fontos célok között említette még az acélfelhasználás növelését, mivel Európa jelenleg 80 millió tonnás kihasználatlan kapacitással rendelkezik. A tisztességes nemzetközi versenyfeltételek megteremtése azért fontos, mivel az EU piaca nyitott, EU-n kívüli piacok pedig gyakran piactorzító intézkedéseket alkalmaznak, ami hátrányos helyzetbe hozza az iparágat.
Megjegyezte azt is: a tagországok célul tűzték ki az acélhulladékok illegális exportjának megszüntetését, amivel a szektor energiafelhasználását 20-30 százalékkal csökkenteni lehetne. Ez azért fontos, mert az acélgyártás működési költségeinek mintegy 40 százalékát az energiaköltségek teszik ki. Az EU-tagállamok közül Magyarországon a legdrágább az áram ára, miközben azok az országok tudják növelni az acélgyártás versenyképességét, amelyek az ágazatban tevékenykedők részére csökkentik az áram adóját - emelte ki a szakember.
Tájékoztatása szerint Magyarországon acélgyártással jelenleg Dunaújvárosban és Ózdon foglalkoznak, míg a Dunaferrnél lapos termékeket és profilokat állítanak elő, Ózdon betonacélt gyártanak. A szektor kevesebb mint tízezer embert foglalkoztat. Diósgyőrben teljesen megszüntették az acélgyártást, de ott új acélgyár építését tervezi egy külföldi befektető.
A nyugatot eszkalációval fenyegette, ha szerinte nem értik meg a helyzetet. 
