Hogyan győzi le a betegség az orvosságot?

Ez az oka, hogy az új antibiotikumok is hamarosan hatástalanná válnak, és új terápiás eszközökre van szükség. Az újabb és újabb antibiotikumok kifejlesztése óriási pénzügyi forrásokat igényel, az egészségügyi rendszerek, a nem- vagy lassan gyógyuló fertőzések költségei pedig még nagyobbak.

Pál Csaba kutatócsoportja azt vizsgálja, hogy egysejtűekben miként alakul ki rezisztencia az antibiotikumokkal szemben. Kutatásaikat élesztőn (ezek egysejtű gombák) és E. coli baktériumokon végezték. Ezek közös jellemzője, hogy biokémiai folyamataik és genetikai állományuk mára igen jól ismert, ezért alkalmasak arra, hogy a molekulák viselkedése alapján az élőlények viselkedésére következtessenek. "Ezeket az élőlényeket vizsgálva képet kapunk a velük rokon fajhoz tartozó kórokozók viselkedéséről is" - indokolta evolúciós rendszerbiológiai modelljeik kiválasztását a kutató. Reményeik szerint olyan baktériumgéneket találnak, melyek kiütésével lassítható lesz az antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztencia.

A szegedi kutatók arra a kérdésre is keresik a választ, hogy miért vannak az örökítőállományban igen nagy számban az adott élőlény számára látszólag nélkülözhető gének. Pál Csaba utalt rá, hogy egysejtűeken végzett szisztematikus tanulmányok azt jelzik, laboratóriumi körülmények között a gének jelentős részét kiüthetik anélkül, hogy az jelentősen befolyásolná életképességüket. "Vizsgálataink szerint azonban ezek a gének nem feleslegesek. Specifikus környezeti feltételek mellett, például környezeti stresszhatás esetén fontos szerepet töltenek be" - hangsúlyozta a rendszerbiológus. Az élőlények nagy számú, látszólag nem szükséges génjei a körülmények megváltozásakor tehát kulcsszereplővé léphetnek elő.

Másra esküsznek a páciensek, mint a patikusok
Meg akarja úszni az influenzát? Van egy tippünk
Táppénz: az ombudsman hatékonyabb tájékoztatást szeretne
Serkentő színek: milyenre fessük a falat?
Masszív baba lehet a karácsonyi szexből