A júliusi adat
A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított júliusi értéke: 51,9. 2010 júliusa és 2011 júliusa között folyamatosan bővült a feldolgozóipar. Azonban az azóta eltelt hónapokban csak hatszor történt hasonló, amire 2008-2009 óta nem volt példa. A mostani érték az idei öt bővülő hónapból csak a negyedik legmagasabb, egyedül a februári növekedésre, valamint a januári és április csökkenésre utaló értékeket múlja felül. A július havi index 0,9 százalékponttal alacsonyabb a júniusi értéknél (52,8). Július összességében az átlagnál némileg erősebb hónap volt a korábbi években, a hosszú távú júliusi átlag 1996 óta (52,1) felülmúlja az e hónapban mért értéket.
A Beszerzési Menedzser Index komponensei
A termelési mennyiség indexe minimálisan, de nőtt júniusi értékéhez képest, és így már zsinórban harmadik hónapja jelzi a termelt mennyiség emelkedését. A mostani érték közepesnek számít, az elmúlt 15 évben hétszer volt nagyobb az index értéke júliusban.
Az új rendelések indexe enyhén csökkent, de a mostani a kilencedik legmagasabb júliusi érték 1995 óta. Az új rendelések állománya így már negyedszer nőtt az idei évben, és ötödszörre az elmúlt nyolc hónapban. Ilyen mintázatra utoljára 2009 közepén volt példa.
A júliusi szállítási átfutási idő hosszabb lett júniushoz képest, és az ütem erős. A korábbi júliusi értékeket nézve az idei a második legalacsonyabb érték 1995 óta, 2009 után, és megegyezve a tavaly ilyenkori értékkel. Az index értéke harminckét hónapból harmincegyszer került 50 pont alá, amire korábban nem volt példa.
A vásárolt készletek növekedni kezdtek a 2012 április és május között tapasztalt csökkenést követően, negyedszer az elmúlt fél évben. Az idei júliusi érték az elmúlt tizennégy év értékei alapján bőven átlag feletti, és a második legmagasabb. 2010-ben hét hónapban jelzett csökkenést az index, 2011-ben az arány hat-hat lett, 2012-ben egyelőre négy-három az állás a bővülésnek.
2011 októberben csökkent a foglalkoztatottság a feldolgozóiparban, ami novemberben és decemberben is folytatódott. Januárban azonban a foglalkoztatottsági index értéke emelkedett, és 50,0 pont fölé került. Ez a hat hónapos trend szakadt most meg, az index változatlanságot jelez júniushoz képest. A korábbi júliusi értékeket nézve az idei az ötödik legmagasabb 1995 óta, és némileg az 1995 óta mért hosszú távú átlag felett van.
Az Üzleti Jelentések felmérés további eredményei
A beszerzési mennyiség indexe csökkent júniusi értékéhez képest, de egyúttal a mennyiség további, bár enyhébb növekedését jelzi. A mostani érték éppen csak magasabb az 1995 óta mért átlagnál, és a nyolcadik legmagasabb júliusi adat. A beszerzett mennyiség legalább öt hónapon át tartó emelkedésére hat hónap alatt utoljára 2011 júniusa és 2011 szeptembere között volt példa. A beszerzési árak esetében az árak növekedésének üteme erősödött, de ezzel együtt is a beszerzési árak már huszonkilencedik hónapja növekednek. A mostani ütem 1995 óta vizsgálva csak az ötödik legalacsonyabb júliusi ütem.
A késztermékkészletek szintje júliusban magasabb lett. A korábbi júliusi értékeket nézve az idei a hatodik legmagasabb 1995 óta, és átlag alatti havi adatnak mondható – különösen, ha figyelembe vesszük az 1995 óta mért hosszú távú átlagot, mely a késztermékkészletek szintjének enyhe csökkenő trendjét mutatja. A mutató 2010 júniusa óta 50,0 pont alatt tartózkodott, a 2011 márciusi-áprilisi növekedés ezt a 9 hónapos trendet szakította meg, hogy azóta ingázzon 50,0 pont körül.
A külpiaci mutatók közül az importindex értéke nőtt júniushoz képest, és hatodszor jelzi az import mennyiségének növekedését. A másik külpiaci mutató, az exportindex esetében is kedvező folyamatról beszélhetünk. Az index értéke enyhébben nőtt az előző hónaphoz képest, és ezzel egyértelműen megmaradt 50 pont fölött az index. A szezonális kiigazításnak köszönhetően az idei áprilisi érték 50,2 pont lett, így az index értéke 38 hónapja nem csökkent. Hasonlóan pozitív folyamatokra utal a szintén ma közzétett KSH adat a külkereskedelemről.
Néhány különböző termék kapcsán jeleztek válaszadóink jelentősebb áremelkedést. Ezek a következők voltak: foszfátos műtrágya alapanyagok, csapágyak, élőállat, csomagolóanyag, tisztítószerek, papír, kartonpapír, kenőolajak, gyümölcs, seprű, törköly, PVC, nagy sűrűségű polietilén. Hiányt inkább elszórtan jeleztek mindenféle területekről (pl. hexaklorofén, vasanyag, faalapanyag, élőállat, bélésanyag, acéltermékek, hidraulikus munkahenger). Jelentősebb árcsökkenésről számoltak be etilén, propilén és laposacél esetében.